Oroszország a BT rendkívüli ülésének összehívását kérte Bosznia ügyében

Oroszország rendkívüli ENSZ BT-ülést kért Bosznia-Hercegovina ügyében, az ülés zárt ajtók mögött zajlik majd – jelentette a boszniai Szerb Köztársaság közszolgálati televíziója, amely szerint az ülés zárt lesz a nyilvánosság számára.

Bosznia-Hercegovinában azt követően súlyosbodott a helyzet, miután a bosznia-hercegovinai bíróság egy év börtönbüntetésre ítélte Milorad Dodik, az RS elnökét, hatéves politikai tevékenységtől eltiltva, mert nem engedelmeskedett a bosznia-hercegovinai főképviselő határozatainak.

A Boszniai Szerb Köztársaság Nemzetgyűlése ezt követően olyan törvényeket fogadott el, amelyek megtiltották a Bosznia-Hercegovina Bíróságának és Ügyészségének, a Legfelsőbb Igazságügyi és Ügyészségi Tanácsnak, valamint az Állami Nyomozó- és Védelmi Ügynökségnek (SIPA) a joghatóságot ezen entitás területén.

Nem ismerik el Schmidtet

A boszniai Szerb Köztársaság vezetése és politikai képviselői nem ismerik el Christian Schmidt boszniai nemzetközi főképviselői státuszát, mert szerintük kinevezése nem történt meg az előírt nemzetközi jogi eljárás szerint.

A boszniai szerbek (és Szerbia) szerint Schmidt kinevezését az ENSZ Biztonsági Tanácsának kellett volna jóváhagynia, de ez nem történt meg.

A boszniai szerb vezetők szerint Schmidt kinevezése kizárólag nyugati országok, főként az EU és az Egyesült Államok politikai akarata alapján történt, figyelmen kívül hagyva a boszniai szerbek és szerb szövetségeseik véleményét.

Milorad Dodik, a boszniai Szerb Köztársaság vezetője és politikai szövetségesei úgy vélik, hogy Schmidt egy „nemzetközi protektor”, aki külső beavatkozásként működik Boszniában.

Moszkva támogatja a boszniai szerb vezetést, és úgy tekint Schmidt kinevezésére, mint egy Nyugat által egyoldalúan meghozott döntésre, amelyet nem hagytak jóvá az ENSZ-ben.

Bosnyák reakciók

Elmedin Konaković, Bosznia-Hercegovina külügyminisztere Szarajevóban kijelentette, hogy pozitív fejleménynek tartja az orosz kezdeményezést, mivel az lehetőséget teremt arra, hogy a Biztonsági Tanács megvitassa az ország helyzetét.

Hangsúlyozta, hogy Bosznia-Hercegovina minden BT-tagállamot tájékoztatott – és tájékoztatni is fog – arról, hogy az ország ellen támadás zajlik, amely sérti az alkotmányát és intézményeit.

A külügyminiszter szerint a Biztonsági Tanács ülésén mindenki hallani fogja azt, amit Bosznia-Hercegovinában már tudnak, és amit a boszniai nagykövetségek is ismernek. Kiemelte, hogy szó sem lehet arról, hogy Oroszország meggyőzze a Biztonsági Tanácsot arról, hogy Milorad Dodik, a boszniai Szerb Köztársaság elnöke helyes lépéseket tesz.

Konaković azt is állította, hogy Dodik, valamint Nenad Stevandić, a boszniai Szerb Köztársaság parlamentjének elnöke és Radovan Višković, a boszniai Szerb Köztársaság miniszterelnöke súlyos bűncselekményt követtek el, amely a boszniai alkotmányos rend megdöntésére irányul.

Végezetül kifejtette, hogy meggyőződése szerint a boszniai bíróságok, ügyészségek és rendvédelmi szervek a nemzetközi biztonsági ügynökségekkel együtt folytatni fogják az eljárásokat ezen személyek ellen.