Szerbia
Zuhan az EPS profitja: súlyos problémák az energetikai óriásnál
Az EPS veszteségének egyik fő oka a termelés visszaesése, amely mögött természeti és strukturális problémák egyaránt állnak, a tavaly nyári aszály visszavetette a vízerőművek teljesítményét, ugyanúgy mint a rekordmagas hőmérséklet, amely miatt megnövekedett a villamosenergia-fogyasztás, és ez fokozott importra kényszerítette az országot
Meredeken zuhan a Szerbiai Villamosenergia-ipari Vállalat (Elektroprivreda Srbije, EPS) profitja, ami arra utal, hogy súlyos problémák vannak a szerb energetikai óriáscégnél
Az Elektroprivreda Srbije legfrissebb pénzügyi adatai rávilágítanak a vállalat súlyos problémáira: míg 2023-ban a cég 958 millió eurós nyereséget könyvelhetett el, addig 2024-re ez az összeg 200 millió euróra csökkent.
Az új vezetés, élén a vezérigazgatói pozícióban 2024. június 15-én véglegesített Dušan Živkovićcsal, a korábbi tervekhez képest lefelé módosította a nyereségvárakozásokat, mégis több mint kétszeresen alulmúlta a 2023-ra kitűzött célszámokat. A helyzet különösen annak fényében aggasztó, hogy a vállalat eredeti tervei 650 millió eurós profitot irányoztak elő 2024-re.
Drasztikus profitcsökkenés
A Nova ekonomija cikke szerint a 2023-as kiemelkedő nyereség egy része a szerb állam által biztosított 300 millió eurós kompenzációnak volt köszönhető. Ez az összeg azért érkezett, mert az EPS az állam döntése alapján a piaci árnál alacsonyabb áron értékesítette az áramot az ipari fogyasztóknak 2022-ben és 2023-ban.
Az EPS veszteségének egyik fő oka a termelés visszaesése, amely mögött természeti és strukturális problémák egyaránt állnak, a tavaly nyári aszály visszavetette a vízerőművek teljesítményét, ugyanúgy mint a rekordmagas hőmérséklet, ami miatt megnövekedett a villamosenergia-fogyasztás, és ez fokozott importra kényszerítette az országot.
Az elavult hőerőművek és az alacsony minőségű szén miatt a termelés télen jelentősen csökkent, a decemberi havazás pedig tovább súlyosbította a helyzetet: a magasabb páratartalom miatt romlott a szén fűtőértéke, ami több erőművi blokk leállását eredményezte.
Bár az importált áram ára napközben alacsony maradt az európai napelemes kapacitások bővülésének köszönhetően, az esti órákban az árak azonban az egekbe szöktek – akár 700–800 euróra is emelkedtek megawattóránként. Az EPS ezt részben az ügyes vízerőművi kapacitáskezeléssel ellensúlyozta, de a termelési problémák továbbra is fennállnak.
Strukturális problémák
A szerbiai energiatermelés gerincét adó hőerőművek nagy része már több mint 50 éves, így nemcsak elavultak, hanem megbízhatatlanok is. Az új kostolaci blokk (350 MW) üzembe helyezése némi javulást hozott, de önmagában nem oldotta meg a problémákat.
A válság hosszú távú megoldása az új Radljevo szénbánya teljes üzembe helyezése lenne, azonban ennek a projektnek a befejezése ismét késedelmet szenved, és csak 2025 őszére várható.
A szerb kormány és az EPS új vezetése nagy reményeket fűzött a vállalat átalakításához, amely során a cég állami vállalatból részvénytársasággá alakult, bár Živković néhány nappal a véglegesítését követően még azt mondta, hogy nincs szó a legnagyobb szerb energetikai vállalat privatizálásáról, a cég továbbra is az állam marad a tulajdonosa.
Az átszervezés keretében három norvég szakértőt is kineveztek az igazgatótanácsba, ám az átláthatóság és a hatékonyság növekedése helyett a vállalat még nagyobb problémákkal küzd.
Egy jól működő részvénytársaságban az ilyen mértékű profit- és termeléscsökkenés a teljes vezetőség leváltásával járna. Norvégiában egy ilyen helyzetben nemcsak a vezérigazgatót, hanem az egész igazgatótanácsot felelősségre vonnák.
Szerbiában azonban senki nem vállalta a felelősséget a történtekért. A jelenlegi vezetés nem tudja (vagy nem akarja) kezelni az állami befolyást, amely továbbra is meghatározza az EPS működését. Az előző igazgatót, Miroslav Tomaševićet, aki jobb eredményeket tudott felmutatni, mindenféle indoklás nélkül távolították el.
Miközben a szerb energiaellátás továbbra is bizonytalan, a vállalat jövője nagyban függ attól, hogy sikerül-e stabilizálni a termelést, modernizálni az infrastruktúrát és csökkenteni az állami beavatkozás mértékét. Jelen állás szerint azonban nincs garancia arra, hogy az EPS a következő években elkerüli az újabb pénzügyi és működési válságokat.
