Croats, great people!

Miután a BALK jóvoltából megszabadultam a Milanović-beiktatás ismertetésének nyűgös feladatától, töretlen kitartással folytathatom ismeretterjesztő cikkeim sorozatát, melyekkel arra igyekszem rávilágítani, hogy mi a frász történik a szomszédban.

Plenković teszi a dolgát

Bár kedvenc portálom sem tudta kivonni magát az ellenzék által felröppentett jópofaságból, hogy a horvát miniszterelnök kvázi Egyiptomba szökött Zoki Bond beiktatása elől, a helyzet az, hogy ezt a látogatást jóval előbb megbeszélték.

Plenkovićnak tulajdonképpen sokkal többet jelentett az, hogy elmenekülhetett a müncheni események által kiváltott káoszból, és nem kellett elmagyaráznia, hogy Horvátország miért nem volt jelen a Macron elnök által összehívott első párizsi csúcson.

A horvát miniszterelnök az El Shatt-i temetőben koszorúzással tisztelgett a második világháború forgatagában Egyiptomba vetődött több tízezer horvát menekült előtt, akik közül több mint 850-en haltak meg az afrikai országban (Forrás: X platform, Andrej Plenković)

Időközben Macron észbe kapott, és összehívott egy pótcsúcsot, amelyen Kanada is jelen lesz, Plenković videohívás formájában vesz részt a konferencián, és ezzel nem ő lesz az egyedüli.

Kapcsolódó cikk

El Shatt: Jugoszláv falanszter az egyiptomi sivatag kellős közepén

Szerencsére Vlagyimir Vlagyimirovics megkímélte az európaiakat az agysérvtől, mivel bejelentette, hogy semmiféle nyugati katonai erő nem jelenhet meg Ukrajnában a békefolyamat részeseként. Ha lesznek valamiféle békefenntartó erők, ezek csak a konfliktus során semleges hozzáállást mutató országokból kerülhetnek elő. Mint például Magyarország vagy India… Körülbelül ennyit a „párizsi csúcsról”.

Visszakanyarodva az egyiptomi látogatáshoz, ez horvát szemszögből nagy fontosságú. Nemcsak a konkrétumok miatt, mint például az alexandriai és fiumei kikötők együttműködése – az egyiptomi lapok máskülönben stratégiai jelentőségűnek értékelték a horvát-egyiptomi együttműködést –, hanem főként a jövőbeni együttműködés tükrében.

Az olyan szokásos nagyvállalatok mellett, mint az energetikai létesítményekben, vasúti járművekben érdekelt Končar-konszern vagy az INA-MOL, a találkozó gazdasági részében felmerült az együttműködés lehetősége az építőipar és a hadiipar terén is.

Míg az építőipar nem jelent meglepetést – a horvátok jelen vannak Egyiptomban még a Tito–Nasszer évek óta –, az esetleges hadiipari együttműködés több mint meglepő. Bár senki sem volt annyira előzékeny, hogy az orrunkra kösse, miről van itt szó, annyi találgatást megkockáztatunk, hogy az együttműködés csupán két téren képzelhető el. Az egyik a hajógyártás, a másik pedig a lőszergyártás.

Az előbbinél a horvátok hozzák a know-how-t, az utóbbinál az egyiptomiak adják a pamutot. Hogy jól saccoltunk-e, majd kiderül.

GGR szerint a világ…

Amíg a főnök az afrikai verőfényben mászkált, a horvát külügyminiszter, GGR (Gordan Grlić Radman) őexcellenciája a Horvát Rádiónak kegyeskedett interjút adni. Elöljáróban elhessegette a kellemetlenkedő riportert, mondván, hogy Plenković és Horvátország igenis meg van hívva a párizsi csúcs 2.0-ra. Aztán kicsit maszatolt, kifejtve, hogy számos párhuzamos formátum és esemény létezik, amelyek az ukrajnai konfliktus megállítása és az igazságos béke megteremtése irányába mutatnak.

Szerinte mindezeket a kezdeményezéseket üdvözölni kell. Ebből a szempontból irreleváns, hogy kit hová hívnak, és kit nem hívnak sehova sem.

A horvát külügyminiszter azt tartotta fontosnak, hogy mindezen kezdeményezések célja a háború megállítása, az igazságos és tartós béke feltételeinek megteremtése, szem előtt tartva Ukrajna szuverenitását és integritását.

– Fontos, hogy mindannyian egy úton haladjunk az orosz agresszió kérdésének megoldásában

– mondta a horvát külügyminiszter, aki titokban az európai ügyekért is felelős.

Kapcsolódó cikk

Horvátország 209 millió eurós katonai segélyt küldött Ukrajnának

GGR kommentálta a köztársasági elnök és a kormány kapcsolatát is. Arra a kérdésre, hogy jobb lesz-e, illetve lesz-e egyáltalán együttműködés, a külügyminiszter azt válaszolta, hogy a kormány hajlandó adni egy esélyt Milanovićnak, attól függetlenül, hogy az első ciklusban nagyon rosszak voltak a tapasztalataik. A kormány GGR szerint az első megbízatási időszakban is konstruktív és együttműködő volt.

A BALK tudósítója a horvát külügyminiszter interjúja kapcsán annyit tud hozzáfűzni, hogy Zágrábban óvatosabban kezdenek fogalmazni az ukrajnai helyzettel kapcsolatban. Ám távlatilag, horvát szemszögből nincs ok az aggodalomra. Washingtonnal egészen biztosan nem vesznek össze, akármennyire is fújják a brüsszeli leckét, illetve akármennyire is támogatják az ukránokat.

Ahogy ezt ŐDonaldsága mondaná: Croats, great people! – utalva azokra a sokszor láthatatlan kapcsolatokra, amelyeket az USA ápol Horvátországgal.

Az amerikai nagykövetség a Jefferson utca elején, ez csak a bejárat

Ha valaki most hitetlenkedve legyint, és a professzionalizmus hiányával vádolja meg szegény tudósítót, annak figyelmébe ajánlom, hogy vizsgálja meg a zágrábi Jefferson utca 2. alatt található amerikai nagykövetség épületének képeit. Nemcsak hogy mindentől távol, a repülőtér közelében helyezkedik el, de teljesen erődszerű, hatalmas komplexum. Az antennarendszerről nem is beszélve.

Szóval nem lesz itt baj. Sőt, egy pillanatban majd örömmel fogadhatjuk a visszatérő, dúsgazdag orosz turistákat. Hogy a németekkel, franciákkal mi lesz, el sem tudom képzelni.