Lavrov: A Nyugat ne avatkozzon be Szerbia belügyeibe

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a Marko Đurić szerb kollégájával folytatott moszkvai találkozója után tartott sajtótájékoztatón kijelentette, hogy Oroszország elítéli a nyugati országok beavatkozását Szerbia belügyeibe, és követeli ennek azonnali befejezését. Marko Đurić szerb külügyminiszter ugyanakkor azt mondta, hogy Szerbia kész hozzájárulni az ukrajnai konfliktus megoldásához, és felajánlotta Belgrádot tárgyalási helyszínként bármilyen formális vagy informális párbeszédhez.

A civil szervezetek és a szerb belügyek

Az orosz kormány által finanszírozott Szputnyik média szerbiai portálja szerint Lavrov emlékeztetett arra, hogy Aleksandar Vučić szerb elnök korábban konkrét példákat sorolt fel azzal kapcsolatban, hogy a külföldi államok durván beavatkoznak Szerbia belpolitikai folyamataiba.

Az orosz külügyminiszter úgy fogalmazott, hogy „elítélik ezt a gyakorlatot”, és ragaszkodnak ahhoz, hogy mindenki, különösen a nyugati kollégák, szigorúan tartsák tiszteletben a belügyekbe való be nem avatkozás elvét.

Az orosz külügyminiszter hangsúlyozta, hogy a Nyugat régóta használja az államilag finanszírozott „civil szervezeteket”, például az USAID-et, hogy destabilizálja azokat az országokat, ahol növelni akarja befolyását.

Lavrov megerősítette, hogy Oroszország kész támogatást nyújtani Szerbiának Koszovó ügyében, aminek a célja az, hogy a kérdés kiemelt figyelmet kapjon az ENSZ Biztonsági Tanácsában.

– Egyetértünk szerb barátainkkal abban, hogy az ENSZ 1244-es határozata, amely kulcsfontosságú a koszovói kérdés megoldásában, továbbra is teljes mértékben érvényes

– nyilatkozta az orosz diplomácia vezetője, amihez még hozzátette, hogy Oroszország támogatja Vučić erőfeszítéseit a szerbiai helyzet destabilizációjának megakadályozására.

Továbbra is jön a gáz

A találkozón a felek megvitatták a két ország közötti kereskedelmi kapcsolatokat, amelyek az elmúlt tíz hónapban visszaestek, ennek keretében az energetikai kérdések is napirendre kerültek.

Lavrov szerint Oroszország és Szerbia megállapodott abban, hogy folytatják együttműködésüket annak érdekében, hogy külső szereplők ne veszélyeztethessék közös energetikai érdekeiket.

Kapcsolódó cikk

Szijjártó szerint Oroszország regionális realitás

A moszkvai diplomáciai vezető szerint Oroszország Szerbia legnagyobb földgázszállítója, amely az ország szükségleteinek mintegy 85%-át fedezi. Lavrov szerint Oroszország soha nem hagyta cserben szerb barátait, és mindig megbízhatóan biztosította számukra a gázt.

Szerinte ugyanakkor a Nyugat folyamatosan megpróbálja kiszorítani az olcsó és megbízható orosz gázt az európai piacról, és helyette az amerikai, sokkal drágább cseppfolyósított földgázt (LNG) erőlteti.

Lavrov arra is kitért, hogy a Nyugat korlátozó intézkedésekkel próbálja akadályozni a szerb–orosz közös tulajdonban lévő NIS (Naftna Industrija Srbije) olajipari vállalat működését.

Az orosz külügyminiszter ezzel kapcsolatban elég sejtelmesen fogalmazott. Megállapította, hogy a NIS a szerb gazdaság mozgatórugója, és most szó szerint arra kényszerítik, hogy szakítsa meg együttműködését az orosz befektetőkkel.

– Megállapodtunk szerb partnereinkkel abban, hogy közösen dolgozunk azon, hogy ne érhesse kár közös érdekeinket

– mondta Lavrov, aki hangsúlyozta, hogy Oroszország értékeli Szerbia szuverén külpolitikáját, amely a nemzeti érdekeken alapul.

Lavrov fontosnak nevezte, hogy belgrádi partnereik nem csatlakoztak a Nyugat által Oroszország ellen indított szankciós kampányhoz, és hogy Belgrád megérti, hogy hosszú évek figyelmeztetései után mi késztette Oroszországot a „különleges katonai művelet” elindítására.

Mindezek alapján Moszkva követeli, hogy a Nyugat hagyjon fel Szerbia belügyeibe történő beavatkozással.

Oroszország részt vesz az EXPO 2027-en

A moszkvai diplomácia vezetője bejelentette, hogy Oroszország elfogadta Szerbia meghívását a 2027-es belgrádi világkiállításon (EXPO 2027) való részvételre. Lavrov úgy fogalmazott, hogy hálával fogadták el a meghívást.

– Marko Đurić megerősítette, hogy számítanak ránk, és azt ígérte, hogy Oroszország a legjobb helyet kapja az EXPO-n. Sok sikert kívánunk szerb barátainknak ennek a rendkívül fontos eseménynek a megrendezéséhez

– mondta Lavrov az EXPO-val kapcsolatban, amelyen egyébként Magyarország kiemelt vendégként szeretne jelen lenni.

Szerbia békeközvetítő szerepre törekszik

Marko Đurić szerb külügyminiszter kijelentette, hogy Szerbia kész hozzájárulni az ukrajnai konfliktus megoldásához, és felajánlotta Belgrádot tárgyalási helyszínként.

Đurić úgy fogalmazott, hogy Szerbia geopolitikai szempontból kis ország, de erős vágyat érez arra, hogy segítse a konfliktus rendezését, ezért mindig kész bármilyen formális vagy informális tárgyalásnak házigazdaként otthont adni.

Hozzátette, hogy Szerbia azon kevés országok egyike, amelynek jelenleg is jó kapcsolatai vannak Washingtonnal, Moszkvával és Kijevvel egyaránt.

Đurić úgy fogalmazott, hogy „minden egyes nap, amely közelebb visz a békéhez, fontos Szerbia számára”.

Kapcsolódó cikk

A Times egyike cikke is hozzájárulhatott, hogy Putyin ellen elfogatóparancsot adtak ki

A szerb diplomáciai vezető emlékeztetett arra, hogy erről már Aleksandar Vučić szerb elnök is beszélt, és elmondta, hogy a jövőben a szerb vezetés a legmagasabb szinten is tárgyal majd Oroszországgal az energetikai kérdésekről.

Ez magyarán szólva minden bizonnyal azt jelenti, hogy legközelebb Vučić személyesen látogat Oroszországba, miután Vlagyimir Putyin orosz vezető az ellene kiadott elfogatóparancs miatt személyesen nem tudja felkeresni a szerb fővárost.

A szerb külügyminiszter kitért arra is, hogy Szerbia külpolitikáját továbbra is a szerb nép határozza meg, és amíg az ország élén Vučić és csapata áll, nem lesz változás ebben a megközelítésben.

– A szerb állampolgárok elkötelezettek amellett, hogy az ország fenntartsa jó kapcsolatait Európával és az Európai Unióval, de egyúttal elvárják tőlünk, hogy történelmi kapcsolataink és jövőbeli érdekeink alapján megőrizzük a jó viszonyt Oroszországgal is

– jelentette ki Đurić, aki hangsúlyozta, hogy Szerbia ellenállt a nyugati nyomásnak, nem vezetett be szankciókat Oroszország ellen, és ígéretet tett arra, hogy az ország továbbra is folytatja „független és szuverén” külpolitikáját.