Szijjártó szerint Oroszország regionális realitás

Magyarország és Szerbia az „eddigi sikerekre alapozva” készen áll egy új kőolajvezeték megépítésére, ez a nagyberuházás mindkét ország energiabiztonságát javítja – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön Belgrádban.

A tárcavezető a szerb energiaügyi miniszterrel, Dubravka Đedović Handanovićtyal folytatott egyeztetését követően hangsúlyozta, hogy a két ország rövidesen közösen belevág a Százhalombatta-Algyő-Röszke közötti beruházásba, amire a tervek szerint 320 millió eurót költ.

A belgrádi látogatás alkalmával Szijjártó interjút adott a szerbiai állami (közszolgálati) televíziónak, amelyben a diákmegmozdulásokról szólva jelezte, hogy „Szerbia destabilizálásának kísérletét” látja az egyetemisták demonstrációiban.

Szijjártó az interjúban arról is beszélt, hogy Oroszország regionális realitás, és „ez nem ideológia, hanem fizika kérdése”.

Szijjártó: Oroszország regionális realitás

A magyar külügyminiszter a szerbiai diáktüntetésekben – amelyek az újvidéki vasútállomás előtetőjének összeomlása óta tartanak – „Szerbia destabilizálásának kísérletét” látja, és szerinte „ezt nemcsak belföldről, hanem külföldről is ösztönzik”.

Elmondása szerint Magyarország érdeke, hogy Szerbia stabil maradjon, mert „ez jó a Szerbiában élő magyaroknak és Magyarországnak is a két ország együttműködése szempontjából”, kiemelve, hogy Budapest „bízik a szerbiai kormánykoalícióban, és reméli, hogy a destabilizációs kísérlet nem fog sikerülni.”

A külügyminiszter arra emlékeztetett, hogy Szerbia a Nyugat-Balkán legerősebb országa, és Magyarország szerint az Európai Unió érdeke, hogy Szerbia annak tagjává váljon, ezért „Magyarország számára jó hír lenne, ha Szerbia csatlakozna az Európai Unióhoz”.

A magyar külügyminiszter szerb kollégájával, Marko Đurićtyal is találkozott Belgrádban. Ezzel kapcsolatban a következőket írta a Facebookon: Az új világpolitikai realitás kedvező Magyarország és Szerbia számára is, hiszen az új világrendben a szuverenista, patrióta, konzervatív politikai megközelítés jelezi a mainstreamet. Ugyanakkor azzal is tisztában kell lennünk, hogy a baloldali liberális támadássorozat folytatódik, csak azt most már nem Washingtonból, hanem Brüsszelből koordinálják. Nekünk az az érdekünk, hogy Szerbia stabil maradjon, mert az a stabilitás segíti a kétoldalú kapcsolatok további fejlesztését, és ez a stabilitás jó a vajdasági magyaroknak is. Érdekünk, hogy Szerbia minél előbb az Európai Unió tagja legyen, a szerbekkel nagyszerű dolgokat csináltunk eddig közösen, és még nagyszerűbbeket fogunk csinálni a jövőben.

Szijjártó hangsúlyozta, hogy erős regionális koordinációra van szükség ahhoz, hogy elkerüljék a gázellátás megszakadását és a piacokra gyakorolt negatív hatásokat, vagyis Oroszország, Törökország, Bulgária és Szerbia együttműködésével sikerült olyan megoldást találni, ami biztosítja a gázellátást.

Hozzátette, hogy a Szerbia és Magyarország közötti kőolajvezeték építése – amelyet az orosz olajvezetékrendszerhez kívánnak csatlakoztatni – „nagy stratégiai projekt, és ezért elkötelezték magukat egy új kőolajvezeték megépítése mellett, amely három évet vesz igénybe. (A továbbiakat lásd a cikk végén!)

A magyar külgazdasági és külügyminiszter ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy „Oroszország regionális realitás. Ez nem ideológiai kérdés, hanem fizikai tény, a jelenlegi helyzetben ugyanis csak akkor kapunk gázt, ha van gázvezetékünk, lehetetlen ugyanis a gázt zsákokban szállítani”.

– Nem vagyunk hajlandók elvágni az energiaellátási kapcsolatainkat Oroszországgal, mert ha ezt megtennénk, nem tudnánk ellátni az országot

– jelentette ki Szijjártó a szerb állami televíziónak nyilatkozva.

Szerbia EU-tag lesz, ha a „hazafiak” Brüsszelben többségbe kerülnek

Belgrád azon döntésével kapcsolatban, hogy nem vezet be szankciókat Oroszországgal szemben, Szijjártó azt mondta, hogy „ez a döntés teljes mértékben egybeesik Szerbia nemzeti érdekeivel, és megérti, miért született meg.”

Szijjártó szerint az Európai Unió igazságtalanul bánik Szerbiával, és arra emlékeztetett, hogy a magyar EU-elnökség alatt cél volt az új klaszterek megnyitása, de egyes tagállamok blokkolták ezt a folyamatot.

Hozzátette azonban, hogy „amikor a hazafiak többségbe kerülnek Brüsszelben, akkor megváltozik a Szerbiához való hozzáállás”.

A kiváló magyar-szerb kapcsolatokban a vajdasági magyar közösség jelenti az erőforrást – írta Szijjártó a Facebookon, ahol megjegyezte: Büszkék vagyunk arra, hogy a VMSZ hozzájárul a szerb kormányzati munka sikeréhez és büszkék vagyunk arra, hogy a VMSZ politikusainak teljesítményét a szerb többségi nemzet részéről is elismerés övezi (Forrás: Facebook, Szijjártó Péter)

Arra a kérdésre, hogy Szerbia EU-csatlakozásának útján vannak-e új feltételek, Szijjártó azt válaszolta, hogy szerinte Donald Trump hatalomra kerülése az Egyesült Államokban ebben az esetben is segítséget jelent.

A magyar külgazdasági és külügyminiszter szerint a szerb EU-csatlakozás akadályozásának az az oka , hogy „Szerbia – Magyarországhoz hasonlóan – hazafias, szuverenista politikai stratégiát folytat, amely a családot és a békét támogatja, valamint ellenzi a migrációt, és ezt sokan Európában nem tudják elfogadni.”

Szijjártó szerint az új amerikai elnök hasonló álláspontokat képvisel, ezért reméli, hogy változások lesznek Brüsszelben is, és egyre többen ismerik fel, hogy a szuverenista megközelítés helyes.

Új szerb-magyar kőolajvezeték

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a szerb energiaügyi miniszterrel folytatott egyeztetését követően elmondta, hogy a megvalósíthatósági tanulmány már elkészült, és e szerint Magyarországon mintegy 180, Szerbiában pedig 120 kilométernyi vezetéket kell építeni nagyjából évi ötmillió tonna kapacitással.

Szijártó szerint ez Magyarországon gyakorlatilag egy Százhalombatta-Algyő-Röszke nyomvonalon történő építkezést jelent, azzal, hogy egy nemzetközi mérőállomás építésére is szükség lesz.

A külgazdasági és külügyminiszter szerint magyar oldalon ez nagyjából 320 millió eurós beruházást jelent, amely három évet vesz igénybe, és jelenleg is tárgyalnak arról a szerződésről, amely ennek az új kőolajvezetéknek a kihasználtságát garantálja.

Arra is kitért, hogy jól halad annak a beruházásnak az előkészítése is, amelynek a nyomán 2028-ra megduplázzák a két ország közötti villamosenergia-átmenet kapacitását.

Szijártó úgy fogalmazott, hogy az „eddigi sikerekre alapozva” készen állnak arra, hogy belevágjanak az új nagy közös beruházásba.

Szijjártó Péter arra is figyelmeztetett, hogy napjainkban elég gyakoriak az energiaválságok, amelyeket nem ritkán „politikai hisztériakeltés” okoz, ilyen helyzetben pedig nagy szükség van a saját forrásokkal csak korlátozottan rendelkező országok szoros együttműködésére és folyamatos konzultációjára.

Ennek kapcsán leszögezte: „ma már nem túlzás azt állítani, hogy nincs magyar energiabiztonság Szerbia nélkül, és nincs szerb energiabiztonság Magyarország nélkül”.

Ezzel kapcsolatban megemlítette, hogy Magyarország földgázellátásának csaknem száz százaléka Szerbián keresztül érkezik. A tavalyi évben egy brutális rekordot állítottunk fel azzal, hogy 7,6 milliárd köbméter földgáz érkezett Magyarországra Szerbián keresztül a Török (Balkáni) Áramlat vezetéken.

A magyar miniszter szerint „Szerbia ismételten bizonyította, hogy megbízható tranzitország”. Abszolút nyugodtak lehetünk afelől, hogy Szerbián keresztül a földgázszállítás Magyarországra rendben van. Ez azért nagy szó, mert sajnos nem minden szomszédunk viselkedik megbízható tranzitországként.

Kapcsolódó cikk

Elkerülheti-e a NIS szerb olajcég az amerikai szankciókat?

Arra is rámutatott, hogy a távozó amerikai adminisztráció a hivatali ideje végén újabb energetikai szankciókat rendelt el, amelyekkel „abszolút politikai bosszútól vezérelve kibabrált a közép-európai térséggel”.

Ennek megfelelően Szijártó a régió közös problémájának nevezte a szerbiai NIS olaj- és üzemanyagellátást biztosító orosz vállalat szankcionálását, ez ugyanis más országokban is kihívásokat okozhat, vagyis könnyen idézhet elő áremelkedést, ha a szerbiai finomítói kapacitások kiesnek a regionális ellátásból, és akkor valóban fennáll a veszélye annak, hogy a közép-európai emberek fizetnék meg a Biden-adminisztráció bosszújának az árát.

Szijjártó még hozzátette, hogy „szerencsére ma már olyan elnöke van az Egyesült Államoknak, aki nem ellenségként, hanem barátként tekint a közép-európai térségre, s azt reméljük, hogy sikerül rövid távon rendeznünk ezt a helyzetet. Mindenesetre megegyeztünk abban, hogy nagyon szoros regionális együttműködést folytatunk annak céljából, hogy a szankciók fennmaradása se okozhasson zavarokat a regionális üzemanyagpiacon”.