Taplóságra nincs orvosság, a középső ujj szerepe a szerb közéletben

Állítsd be a Google‑t, hogy a BALK mindig kéznél legyen!

A szerbiai kormánypárti média egyöntetűen és egyhangúan éltette a szerb nép határozott válaszát a „színes forradalom” kísérletére, ami egy vörös ökölből kimagasló középső ujjban fejeződött ki.

A Novosti, a B92, az Informer és a Pink is egyazon alapanyagból dolgozva számolt be arról, hogy mi a szerb nép határozott válasza a nyugati beavatkozásra.

Azt azonban egyik csatorna sem közölte, hogy ezzel kapcsolatban volt-e esetleg népszavazás, vagy akár csak egy satnya kis közvélemény-kutatás.

Az ellenzéki Danas ugyanakkor azzal élcelődött, hogy a kinyújtott középső ujj a Szerb Haladó Párt új szimbóluma.

A nép nevében!

Nem kell sokáig tanulmányozni az említett négy kormánypárti hírportál beszámolóját annak kiderítésére, hogy egyazon anyagból dolgoztak, vagyis Örkény után szabadon, „hozott szalonnával végezték a patkányirtást”.

Több helyen is bemutatnak a szerbek – a szerb vezetés – a nyugatnak (Forrás: Informer)

A kormánypárti lapok megállapítják, hogy a „szerb állampolgárok ismét egyértelmű üzenetet küldtek azoknak, akik külső politikai befolyással próbálnak meg destabilizálást előidézni az országban”, mármint Szerbiában.

A tudósítások általában azzal folytatódnak, hogy az utóbbi időben országszerte megjelent transzparensek határozottan elutasítják a „színes forradalom” forgatókönyvét, amelyet sokan a nyugati hatalmi központok által támogatott politikai eszköznek tartanak.

Az Informer úgy fogalmaz, hogy a Szerbiában megjelent transzparensek egyértelmű üzenetet küldenek a nyugati erőközpontoknak, amelyek a bábjaikon keresztül a „színes forradalmak” mintájára ismét az utcán próbálnak kormányt váltani.

Kapcsolódó cikk

SUTTYÓ SZÍNVONAL: Dodik középső ujja

A szerb udvari média vezérhajója – vagyis az Informer, amelyet az egyetemisták DEZInformernek neveznek – azt írja, hogy az efféle kormányváltás „nem fog menni, ezt üzeni az említett hatalmi központoknak a szerb nép”.

A lap hozzáteszi, hogy a „szerb társadalom emlékezete élesen őrzi a 2000. október 5-i eseményeket, amikor a politikai hatalom utcai tüntetések révén váltott gazdát”, ez leplezetlen utalás Slobodan Milošević volt szerb diktátor bukására, akinek – nem túlzás ezt mondani – igencsak véresek voltak a kezei.

Az Informer ezzel szemben úgy értékeli, hogy az azóta eltelt időben sokan úgy vélték, hogy az akkori „forradalom” nem a társadalom érdekeit, hanem külső politikai érdekeket szolgált.

Kapcsolódó cikk

SZÍNES FORRADALMAK: Van-e köze a fehéroroszországi eseményekhez egy szerb civil szervezetnek?

A belgrádi kormánypárti lap szerint a „gazdaságot tönkretették az állami beosztásba beültetett nyugati bábok, a munkanélküliség az egekbe szökött, a haszonlesők pedig megtömték a zsebüket”.

Az Informer szerint a nyugat alábecsülte a szerb népet, azt gondolva, hogy kétszer ugyanúgy megtévesztheti. – Hát nem fogják tudni – hangzik a polgárok válasza a DEZInformer szerint.

Nem világos, hogy a szerb kormánypárti média mire alapozza a fenti megállapításokat, hiszen sem népszavazás, sem közvélemény-kutatás nem volt az ügyben, amelyre lehetne hivatkozni.

Az meg végképp érthetetlen, hogy a molinók készítői miért becsülik le annyira a szerb népet, hogy ilyen tapló megnyilvánulást tulajdonítanak neki.

Taplóságra nincs orvosság

A transzparensek stratégiai helyszíneken jelentek meg, például hidakon, felüljárókon és más forgalmas pontokon, hogy minél több emberhez eljusson az üzenet.

Kihelyezésük nem mindenhol zajlott békésen. Az ellenzéki Danas hírportál szerint a Szerb Haladó Párt új szimbólumát ábrázoló molinót több helyütt őrség védte, ezért incidensek is előfordultak.

Az egyik incidens során egy férfi komoly sérüléseket szenvedett, amikor megpróbálta eltávolítani a transzparenst. A „Plavi most” (Kék híd) felüljárón történt eseményt videóra is vették: a felvételen látható, amint egy kapucnis férfi megtámadja, a földre viszi, rugdossa, miközben ő mindezt a mobiltelefonjával rögzíti.

Az áldozat az arcán és a lábán szenvedett sérüléseket, ami miatt orvosi ellátásra szorult. A helyszínre érkező rendőrök jegyzőkönyvet vettek fel, és megkezdték a vizsgálatot.

Ugyanakkor – mint a lap alján található videóból kiderül – volt ahol sikerült eltávolítani a transzparenseket, amelyhez a kihelyezők nem állítottak őrséget, vagy az őrség éppen valahol máshol kutyagolt.

Ettől függetlenül a transzparensek kapcsán fellángoló vita nemcsak a „színes forradalom veszélyére” világít rá, hanem a szerb politikai kultúra hiányosságaira is.

A szerbiai parlament ebben a témában már 2021-ben Etikai Bizottságot hozott létre, amely most először jelentette be, hogy képzéseket szervezne a parlamenti képviselők számára az etikus viselkedésről. A kezdeményezés célja, hogy a politikusokat alapvető etikai értékekkel és viselkedési normákkal ismertesse meg.

A kezdeményezés azonban ellentmondásos fogadtatásra talált, mivel sokak szerint a bizottság már elkésett az ilyen intézkedésekkel. A szerbiai politika talajában gyökerező problémák ugyanis már túl mélyre hatoltak ahhoz, hogy pusztán oktatással orvosolhatók legyenek.

Janko Veselinović, a Pokret za Preokret (Mozgalom a fordulatért) képviselője tragikomikusnak nevezte az elképzelést. Véleménye szerint azok a politikusok, akik felnőtt korukra sem sajátították el a megfelelő viselkedési normákat, már nem taníthatók.

A transzparensek és az azokra adott reakciók kirajzolják a szerb társadalom és politika mély megosztottságát. Az utcán zajló konfliktusok, a provokatív szimbólumok, valamint az etikai normák hiánya egy olyan válságot jelez, amely ugyan politikai szinten nyilvánul meg, de társadalmi és kulturális problémákra vezethető vissza. A taplóságra pedig nincs orvosság.