Bosznia
SUTTYÓ SZÍNVONAL: Dodik középső ujja
Milorad Dodik a rá jellemző suttyó módon jelezte a sajtónak, hogy mennyire becsüli az újságírókat, és mindenki mást, akinek nem az a véleménye, mint az övé. Máshol egy ilyen gesztussal bárki könnyen kiiktathatná magát a közéletből, de Bosznia- Hercegovinában a civilizációs szabályok kietlen talajra hullanak, legyen szó a korrupció megítéléséről vagy a kulturált emberhez méltó viselkedésről. Az eset egy héttel ezelőtt történt, de a kiváltó ok nem szűnt meg, és a következmény is elmaradt. Mellékesen szólva nem ő az egyetlen politikus, hasonlóan gyanús lakásvásárlási ügylete van a “szerb világ” nagy propagálójának, Aleksandar Vulin szerb belügyminiszternek is, de most maradjunk csak Dodiknál.
A gyanúsított Dodik
2022. március 22-én a boszniai ügyészség gyanúsítottként hallgatta meg Milorad Dodikot, a boszniai Államelnökség szerb tagját. Az ügy szálai 2007-ig nyúlnak vissza, amikor a boszniai szerbek vezetője készpénzből vásárolt nagy értékű ingatlant Belgrádban, majd az ügylet utólagos leplezése érdekében a boszniai Államelnökség szerb tagja bankhitelt vett fel a már kifizetett ingatlanra.
A boszniai ügyészség által közöltek alapján Dodik még a szerb entitás miniszterelnökeként, 2007-ben 750.000 euró összeg készpénzben történő kifizetéssel vásárolt meg egy impozáns villát a szerb fővárosban. Az ügy kapcsán az ügyészség azt vizsgálja, hogy Dodik miért kötött utóbb, 2008-ban a Pavlović Banka nevű pénzintézettel hitelszerződést a már kifizetett ingatlanra, vagyis milyen okból igyekezett Dodik leplezni az általa kifizetett jelentős összeget.
HÍRFOLYAMOK
Az ügyészség vizsgálja továbbá, hogy az ügylethez utólag kölcsönszerződést kötő Pavlović Banka miért vehette meg áron alul a pénzintézet mai központjának is helyt adó épületet a boszniai Szerb Köztársaság ingatlan állományából. A korábban entitási tulajdonban lévő épület nyomott áron való eladása kapcsán vizsgálják Dodik érintettségét.
Komoly kérdésként merült fel, hogy honnan volt a boszniai szerbek vezetőjének 750.000 eurója 2007-ben, ami akkori árfolyamon elképesztő magánvagyonnak számított.
Dodik védekezik
Dodik a rá jellemző leleményes érveléssel kezdte a meghallgatása után tartott sajtótájékoztatót. Elmondta, hogy az őt meghallgató boszniai ügyészség és az ügyben kijelölt bíróság alkotmányellenesen állt fel, így azt nem ismeri el eljárásra jogosult szervnek.
A kedves olvasó számára azzal tennénk egyszerűbbé a Dodik által megfogalmazott alkotmányos aggály megfejtését, hogy 2021. novemberében Dodik célként jelölte ki a boszniai szerb igazságszolgáltatási rendszer és adórendszer szétválasztását a bosnyák-horvát Föderáció ilyen ügyekben eljáró intézményeitől, ami arra is jó lenne, hogy a saját térfelén úgyis mindig előtte pattog a labda.
Ennek megvalósításához Dodik arra hivatkozik, hogy a Daytoni Békeszerződésben szereplő boszniai alkotmány sem írja elő ezek közös működtetését, sőt a jugoszláv konfliktus után 10 évvel szűnt csak meg ezek különállása. Vagyis a vele szemben indított nyomozást is a saját politikai programjának alátámasztására sikerült a boszniai szerbek vezérének felhasználnia.
Dodik azt is tagadta, hogy gyanúsítottként hallgatták volna meg. A saját helyzete kapcsán annyit közölt, hogy tanúként hallgatták meg. Meg kell jegyezzük, hogy a boszniai ügyészség ezzel ellentétesen azt közölte a sajtóval, hogy Dodikot gyanúsítottként idézték be.
Azt azonban Dodik elismerte, hogy valóban felvette a Pavlović Banktól a 750.000,- eurós összeget, amit 17 éve töredelmesen törleszt. Azt is elmondta, hogy ezt a hitelt másik két belgrádi ingatlana későbbi értékesítéséből származó összegből és a havi jövedelme egy részéből törleszti.
Dodik nem mulasztotta el behozni a külföldi befolyás szálát sem, mivel kifejtette, hogy a boszniai ügyészség szerinte nem független, hanem külföldi nagykövetségek befolyása alatt tevékenykedik. Az eljárás pedig ezeknek a külföldi hatalmaknak a műve. Ezek közül Dodik Nagy- Britanniát nevezte meg.
Az eset kapcsán érdemes felidézni, hogy Dodik és a szarajevói brit külképviselet sajátos kommunikációs párharca akkor ért el hasonló magasságot (vagy mélységet), amikor a 2022. január 5-i amerikai szankciók bevezetését követően adott nyilatkozatában Dodik közölte, hogy a szankciók nem fognak ártani neki, így az USA és Nagy- Britannia új eszközökhoz fog a jövőben folyamodni, és amennyiben különös körülmények között meghalna, azért az USA és Nagy- Britannia lehet csak a felelős.
A brit nagykövetség érintettségét Dodik azzal magyarázta, hogy a Twitteren rendkívül aktív szarajevói brit nagykövet – Dodik állítása szerint – az eljárás megindítása előtt közölt olyan twittet, amiben üdvözölte az ügyészség lépését.
A szálak ebben az esetben is 2007-ig vezetnek vissza, vagyis a kezdetekig, amivel összefüggésben a helyi sajtóban megjelent, hogy a korábbi években amiatt nem indulhatott ügyészségi vizsgálat az ominózus villa adásvétele kapcsán, mert a korábbi boszniai főügyészek mind akadályozták adminisztratív eszközökkel annak lefolytatását. Ezt támasztja alá, hogy a 2021. nyarán hivatali visszaélés miatt felmentett Gordana Tadić, szerb nemzetiségű boszniai főügyész leváltását követően került leporolásra a Dodikkal kapcsolatos akta.
A középső ujj
Az egyébként is parázs hangulatú sajtótájékoztatót követően Dodik az ügyészség elől a lesötétített üvegű hivatali járművébe szállva távozott, miközben az újságírók felé mutatta öklét, amin kinyújtotta a középső ujját, alkalmazva egy nemzetközi szinten elterjedt jelzést a negatív érzelmei kinyilvánítására.
Kapcsolódó cikkek
Szerencsétlenségére a sajtó képviselői mindannyian látták a jelzést, ami alapján mindenki elmehet valahova…
Dodik ezt utóbb azzal magyarázta, hogy nem akart generális jelleggel mindenkinek ujjat mutatni, csak az általa mélyen elítélt BN TV és Dnevni Avaz napilap stábját pillantotta meg, akiknek külön szeretett volna ezzel a karjelzéssel kedveskedni.
A reakciót Dodik azzal magyarázta, hogy közszereplőként csak a kritikát köteles tűrni, a hazugságot nem, és az említett sajtó orgánumok szerinte évek óta próbálják őt lejártani.
Bosznia
Hamis titkosszolgálati igazolványt találtak egy Szerbiában elfogott boszniai képviselőnél
Salko Zildžić, a Demokratikus Akció Pártjának (Stranka Demokratske Akcije, SDA) tuzlai vezetőjét lőfegyverrel és lőszerrel való visszaélés miatt vették őrizetbe a Szerbiába történő belépésekor a határőrök, a személygépjárműve átvizsgálásakor pedig felleltek egy a bosznia-hercegovinai Hírszerző és Biztonsági Szolgálat (Obavjestajna i Sigurnosna Agencija, OSA) által kibocsátott „tiszteletbeli szolgálati igazolványt”. Bár a honatya kiadatása azóta megtörtént, az eset kapcsán parlamenti vizsgálat indul a nyugat-balkáni Csodaországban.
Fegyver helyett igazolványt találtak
Annak ellenére, hogy a nyári politikai uborkaszezon után a boszniai közvélemény érdeklődésének centrumában változatlanul a Milorad Dodik vezette Független Szociáldemokraták Szövetségének (Savez Nezavisnih Socijaldemokrata, SNSD) “alkotmányos szabadságharca” áll, a korábbi napokban újfent a bosnyák konzervatívok zászlóshajójának minősülő SDA-ra terelődött a figyelem.
A párttal kapcsolatos legfrissebb botrány érintettje Salko Zildžić, a horvát-bosnyák Föderáció parlamentjének képviselője, és az SDA tuzlai alapszervezetének vezetője, akit még szeptember 19-én vettek őrizetbe a szerb határőrök a Drina szerbiai oldalán fekvő Bajina Bašta határátkelőhelyen.
Zildžić elfogása kapcsán a szerbiai hatóságok kezdetben mindössze annyit közöltek, hogy a boszniai föderációs honatya által használt személyautó átvizsgálása során egy maroklőfegyvert találtak 15 darab lőszerrel. Zildžićnek a fegyverre ugyan volt engedélye, azonban azt Szerbiába nem vihette volna magával.
Nem mindennapi igazolvánnyal rendelkezett Salko Zildžić, a bosnyák-horvát entitás parlamenti képviselője (Forrás: Klix)
Az užicei bíróság nem volt rest mindezek alapján elrendelni a boszniai föderációs honatya előzetes letartóztatását.
Az eset további körülményei ettől a mozzanattól kezdődően eltérő értelmezés alá esnek az érintettek részéről, annyi azonban bizonyos, hogy Zildžić előzetes letartóztatásba vételét követően a szerbiai illetékesek tüzetesebben átvizsgálták a járművét, vélhetően további fegyverek után kutatva.
Így találták meg a bosznia-hercegovinai Hírszerző és Biztonsági Szolgálat (Obavještajna i Sigurnosna Agencija, OSA) igazolványát Zildžić nevére kiállítva.
A nyugat-balkáni sajtóviszonyokat és a hivatalos szervek adatkezelési gyakorlatát jól leképezi, hogy vélhetően előbb jelent meg a nem mindennapi hír a mindig jól értesült szarajevói Klix hírportálon, mint ahogy a BIA-t vezető Aleksandar Vulint tájékoztatták volna az okmány lefoglalásáról.
Az igazolvány kapcsán a szerbiai illetékesek nem is igen tudtak mit kezdeni a helyzettel. Egyfelől azért nem, mert annak birtoklása önmagában még nem valósít meg semmilyen bűncselekményt, így legfeljebb kellemetlen kérdések hada várhatta Zildžićet emiatt a fogdában.
Másfelől pedig a dokumentumon öles betűkkel a „tiszteletbeli szolgálati igazolvány” (Počasna službena iskaznica) felirat szerepelt, ami miatt annak eredetiségével kapcsolatban komoly aggályok merülhettek fel.
Hogyan kaphatott igazolványt?
Zildžić személye kapcsán nem ismert, hogy a korábbi években bármilyen kapcsolatban állt volna az OSA-val. Sőt, az önéletrajza meglehetősen letisztult, mondhatni transzparens, mivel a 2006-ban megkezdett politikai karrierje előtt is széles körben ismert volt a boszniai nyilvánosság előtt, mint élsportoló, aki bokszolóként és cselgáncsozóként jeleskedett nemzetközi szinten.
Az OSA működését szabályozó törvény ugyan lehetőséget ad a szervezet vezetőjének, hogy diszkrecionális jogkörében eljárva, egyedi esetekben adományozzon olyan igazolványt, amin a „tiszteletbeli” jelző szerepel, azonban az N1 Bosna csatorna értesülése szerint ezt a gyakorlatot a korábbi években kizárólag a komoly szakmai teljesítményt nyújtó, nyugállományba vonulók esetében követték a szervezetnél.
Zildžić tekintetében nyugállományról és komoly szakmai teljesítményről nem lehet szó, a sportszakmai karrierje mellett azért sem, mert mindössze 42 éves.
Parlamenti vizsgálat lesz
Önmagában Zildžić elfogása és előzetes letartóztatásba vétele nem érte el a boszniai politikai ingerküszöböt, a nem mindennapi okmány fellelése azonban nagy lendületet adott az eseményeknek.
Elsőként a bosnyák konzervatívok által szerbpárti nézetei miatt évek óta támadott Aleksandar Vranješ, Belgrádba akkreditált boszniai nagykövet jelezte a sajtóban, hogy tud a fogva tartás tényéről, teendője azonban nincs, tekintettel arra, hogy Zildžić nem kért konzuli közbenjárást az ügyében.
Sabina Čudić, a liberális Naša Stranka parlamenti képviselője nyilatkozatában jelezte, hogy kezdeményezte az OSA működését felügyelő parlamenti bizottság rendkívüli ülésének összehívását az eset kapcsán. Szerinte egy vizsgálat keretében kell tisztázni, hogy a korábbi években kik és milyen okból kaptak hasonló igazolványt.
Čudić nyilatkozatára reagálva Ilija Cvitanović, a HDZ 1990 parlamenti képviselője jelezte, hogy mint az illetékes bizottság elnöke megtette a szükséges intézkedéseket ahhoz, hogy a bizottság rendkívüli ülésére 10 napon belül sort kerítsenek. Az ülésen meghallgatják Almir Džuvót, az OSA idén tavasszal kinevezett vezetőjét, akinek válaszolni kell az igazolvány keletkezésével kapcsolatos kérdésekre.
Cvitanović bejelentése csak részben nyugtatta meg a közvéleményt, mert az eset kapcsán lényegében mindenki Osman Mehmedagić, az SDA-t vezető Bakir Izetbegovićtyal szoros kapcsolatban álló korábbi OSA-vezető érintettségét feltételezi. Mehmedagić a vele kapcsolatban megjelent híresztelésekre reagálva közleményt adott ki, amelyben tagadta, hogy ő adott volna utasítást a kérdéses dokumentum kiállítására.
Össze-vissza védekezik
Zildžić az ominózus igazolvány léte és eredete kapcsán az ügy kirobbanása óta több variációt ismertetett a nagyérdeművel. Még a szerbiai fogva tartása alatt ügyvédje útján azt közölte, hogy az igazolvány létezik, az azonban nem eredeti, hanem egy másolat, amit „hülyeségből készítettek neki a barátai, akikkel a Državna Bjezbednost (magyarul Állambiztonság) nevű Viber-csoportot alkotják.”
Zildžić azt is elárulta, hogy mintegy 10 fő tagja ennek a csoportnak, azonban konkrét személyeket nem nevezett meg. Ezen túlmenően arra sem akart magyarázatot adni, miért volt szüksége egy ilyen jellegű dokumentumra, és azt miért vitte magával Szerbiába.
Kapcsolódó cikk
A szeptember 27-i Szarajevóban adott sajtótájékoztatóján Zildžić egy eddig ismeretlen külső tényező vagy a józan logika hatására módosította a védekezését. A szerbiai fogságban ugyanis sem ő, sem az ügyvédje nem számolt azzal, hogy a dokumentum létének és birtoklásának elismerése miatt a boszniai ügyészség okirathamisítás és azzal visszaélés gyanúja miatt nyomozást rendel el.
Így az ügyészek munkáját nehezítendő Zildžić utóbb azzal állt elő, hogy nem is volt nála a kérdéses igazolvány, az nem az övé. Ebből adódóan azt nem találhatták meg nála. A különös nevű Viber csoport létezik ugyan, azonban tagadta, hogy annak a tagjai készítették volna „hülyéskedve” a dokumentum másolatot.
Az általa csak felhajtásnak minősített ügy céljaként pedig a személye lejáratását jelölte meg, továbbá azt, hogy ismeretlen okból minél tovább Szerbiában tartsák.
Tagadta továbbá, hogy valaha használta volna az igazolványt, és perdöntő bizonyítékként arra hivatkozott, hogy az okmányon a róla készült kép régi, így az a közreműködése nélkül kellett, hogy készüljön.
A lőfegyver és a lőszerek kapcsán konzekvensen azzal a magyarázattal állt elő, hogy azok a sajátjai, amiket engedéllyel tartott magánál, csak éppen elfelejtette kivenni az autójából, amikor Szerbiába indult. Azt pedig nem tartotta kommentárra érdemesnek, hogy milyen indokok miatt tartott a személygépjárművében egy lőfegyvert honatyai minőségben.
Megegyezett a szerbekkel
Zildžić kiadatására szeptember 25-én került sor. Ezt megelőzően a lőfegyver és a lőszerek jogosulatlan határon való átvitele miatt az užicei ügyészség gyorsított eljárásban megegyezést kötött vele.
Ennek keretében Zildžić elismerte bűnösségét, és elfogadta az egy éves szabadságvesztést azzal, hogy kiadják Bosznia-Hercegovinának a büntetés végrehajtása végett.
Utóbbi amiatt volt fontos számára, mert a szabadságvesztést meglehetősen szerényen osztó boszniai büntetőjog keretében lehetősége nyílik a jövőben a szerbiai büntetést, mint rövid időtartalmú szabadságvesztést pénzbírsággal megváltani, így a 365 nap szabadságvesztés helyett 365.000 konvertibilis márka, vagyis megközelítőleg 72 millió forint kifizetése ellenében mentesül a szabadságvesztés végrehajtása alól.
Már csak azt kell tisztáznia a parlamenti bizottság és az ügyészség felé az eddigieknél hihetőbb módon, hogy miként került az arcképe egy olyan okmányra, ami a Klix portál által megkérdezett szakértők szerint teljesen egyezik az OSA által kiadott igazolvánnyal.
-
Koszovó7 nap telt el azóta
Lelőttek egy rendőrt Koszovóban, akár magyar katonák élete is veszélybe kerülhet
-
Szerbia6 nap telt el azóta
Vučić etnikai tisztogatásról beszélt, Moszkva szerint Koszovó potenciális veszélyt jelent
-
B A Balkanac2 nap telt el azóta
Felröhögünk a dolgok állásán (Kontrapunkt ’23)
-
Szerbia2 nap telt el azóta
Vajon mire figyelmeztetett Vučić a Presevo-völggyel kapcsolatban?