Újévi alibi és Fukuyama

Wellhello, kedves balkiánius közösség! Itt vagyunk mindahányan, kissé csöbörből-vödörbe csöppenve az új évbe, amely valahogy nem ad nagy bizakodásra okot. Az amivel itt szembesülnie tetszik a kedves olvasó voltaképpen egy alibi-cikk. Ez meg valami olyasmi, amit az ember akkor ír, amikor abszolút nincs kedve semmit sem írni, de muszáj, mert különben jön Szilveszter a konyhakéssel. (Szilveszter: Nem hinném!)

Az osztrákok jöttek segítségemre. A Bécsi Nemzetközi Gazdaságtudományi Intézet (WIIW) legfrisebb jelentése szerint a közvetlen külföldi befektetések (FDI) Közép-, Kelet- és Délkelet-Európában 2024-ben a világjárvány csúcspontja óta nem látott szintre csökkentek, a német befektetők hirtelen visszavonultak, míg a kínai tőke új ígéretekkel dominált.

Nix, greenfield, Hans menni Amerika

A felmérés szerint 2024 első három negyedévében 44%-kal csökkent a régióban bejelentett zöldmezős beruházások száma az előző év azonos időszakához képest, míg a felajánlott beruházások értéke 39%-kal csökkent, ami aggasztó tendencia a régió számára a tekintetben, hogy külső finanszírozásra támaszkodik a gazdasági növekedés fellendítéséhez.

– A német ipar válsága és a geopolitikai bizonytalanságok most már teljes mértékben érezhetők a régióban – mondta Olga Pindyuk közgazdász, a jelentés szerzője. A csökkenés az európai ipari beruházások szélesebb körű problémáit tükrözi, mind az uniós tagállamokban, mind a Nyugat-Balkánon. Az adatok azt mutatják, hogy a régió nagy részén jelentősen csökkentek az új külföldi zöldmezős beruházások, kivéve Moldovát, ahol növekedés volt tapasztalható.

Az uniós tagállamok közül Bulgáriában, Lengyelországban és Észtországban volt a legnagyobb mértékű a visszaesés, a beruházási kötelezettségvállalások a felére csökkentek. Albániában a turizmus fellendülése ellenére 88%-kal lett kevesebb a zöldmezős beruházási projektek száma.

Az előző évhez képest csak nyolc ország számolt be megnövekedett külföldi tőkebeáramlásról, élen Észtországgal, Litvániával és Koszovóval. Ezzel szemben Montenegróban, Ukrajnában és Bosznia-Hercegovinában a vállalások értéke gyorsabban csökkent, mint a projektek száma, ami a szolgáltatásokra összpontosító, kevésbé tőkeigényes beruházások felé történő elmozdulást jelzi ezekben az országokban.

Németország, amely régóta a régió legfontosabb befektetője, jelentősen korlátozta beruházási kötelezettségvállalásait. A bejelentett német projektek száma 171-ről 96-ra esett vissza – ami 44%-os csökkenést jelent –, míg az ígért tőke meredek, 67%-os csökkenést mutatott, azaz a 2023. évi több mint 9 milliárd euróról 2024-re mindössze 3 milliárd euróra esett vissza.

Eközben az osztrák befektetők, akik hagyományosan a legaktívabbak közé tartoznak a régióban, 34-ről 15-re csökkentették projektjeik számát. Ennek ellenére Ausztria 20%-kal több tőkét ajánlott fel – 965 millió eurót a tavalyi 804 millió euróhoz képest –, ami azt jelzi, hogy kevesebb, de jelentősebb és nagyobb projektekre összpontosít.

– Miközben azt látjuk, hogy a német befektetők Kelet-Európából az Egyesült Államok felé fordulnak, Ausztria továbbra is erősen elkötelezett – mondta Pindyuk, hozzátéve, hogy az osztrák tőke elsősorban Romániába, Magyarországra és Bulgáriába áramlik.

Te vagy a legény, Lian pajtás!

Ebben a helyzetben Kína vált az új projektek legnagyobb befektetőjévé a régióban, felülmúlva Németországot. A kínai befektetések a régióban mindössze 30%-kal csökkentek a felajánlott tőke tekintetében, szemben Németország 67%-os csökkenésével.

A kínai projektek ugyanis még mindig tőkeigényesek, gyakran olyan ágazatokra összpontosítanak, mint az elektromos járművek és az akkumulátorok.

Tavaly Romániába irányult a legtöbb kínai projekt, míg Szlovákia kapja a legnagyobb kínai tőkebeáramlást, olyan kötelezettségvállalásoknak köszönhetően, mint a kínai autógyártó SAIC terve, hogy elektromos járműveket gyártson az országban.

– A kínai befektetések értéke a régióban nyolcszorosan haladja meg a német projektek értékét

– áll a jelentésben. A kínai tőke általános hatása azonban továbbra is korlátozott.

– Kína közvetlen külföldi befektetései a régióban a teljes összeg mindössze 1%-át teszik ki, szemben az EU országaiból származó mintegy 70%-kal

– mondta Pindyuk, hangsúlyozva, hogy Európa a rövid távú volatilitás ellenére továbbra is toronymagasan vezet a közvetlen külföldi befektetések tekintetében a régióban.

Hans menni Amerika, ezt így tudta kifejezni a Mesterséges Intelligencia

Továbbá a jelentés arra figyelmeztet, hogy a csökkenés tovább növekedhet. A közvetlen külföldi befektetések beáramlása különösen gyenge volt 2024 harmadik negyedévében, ami egybeesett az amerikai elnökválasztás előtti fokozott bizonytalansággal és a globális beruházások szélesebb körű lassulásával.

– Úgy tűnik, hogy a befektetők még kevésbé bíztak 2024 harmadik negyedévében, mint a világjárvány csúcsán vagy Oroszország nagyszabású ukrajnai inváziója után

– jelentette ki Pindyuk.

Közben az Egyesült Államok egyre inkább vonzza a német és más európai befektetőket, elhúzva őket Európától, az amerikai inflációcsökkentési törvény vonzó ösztönzőinek és az alacsonyabb energiaköltségeknek köszönhetően.

Az Egyesült Államokban például növekedtek a német befektetések, a tőkelekötések száma pedig csaknem háromszor magasabb, mint Közép- és Kelet-Európában ugyanebben az időszakban.

Pudingban a mazsola: Francis Fukuyama

A “történelem vége” elmélet megalkotója valahol még november elején nyilatkozott a Financial Timesnak, és azt szerette volna elmagyarázni, hogy mi volt az oka Trump győzelmének, illetve a jobboldali erők előretörésének világszerte.

Kapcsolódó cikk

FILOZÓFUSI POLITIZÁLÁS: Fukuyama a jelenlegi koszovói-szerb konfliktusban a koszovói miniszterelnököt támogatja

Fukuyama szerint a baj kútfeje a neoliberalizmusban keresendő, amelynek következtében ugyan a világ egésze sokkal gazdagabb lett, de a munkásosztály jövedelemforrás nélkül maradt.

A második kisiklás az identitáspolitika vagy „woke liberalizmus” növekedésével kapcsolatos, amikor a munkavállalók érdekeinek védelmével foglalkozó progresszív politikát szándékosan átirányították a marginális csoportok, faji és szexuális kisebbségek, migránsok stb. szűk körének védelmére.

Egész államhatalmunkat nem a pártatlan igazságszolgáltatás biztosítására használták fel, hanem arra, hogy konkrét társadalmi eredményeket, és e csoportok érdekeit érjék el. A munkásosztály, de a középosztály nagy része is, úgy érezte, hogy a baloldali politikai pártok már nem védik érdekeiket, és elkezdtek a jobboldaliakra szavazni.

S hogy hű legyen önmagához, Francisunk Trump győzelmével az amerikai liberalizmus végét jósolta meg. Ami természetesen ugyanakkora nonszensz, mint a történelem vége, mert liberalizmus ilyen vagy olyan formában mindig volt és mindig lesz, viszont megtörténhet, hogy a neoliberalizmus és ennek vadhajtásai szűnnek meg, amit mindenkinek szívből kívánunk.