Connect with us

Koszovó

FILOZÓFUSI POLITIZÁLÁS: Fukuyama a jelenlegi koszovói-szerb konfliktusban a koszovói miniszterelnököt támogatja

Avatar photo

Közzétéve:

a megjelenés dátuma:

kurti fukuyama
trauma betegseg ?c=4784&m=0&a=438898&r=&t=pi
Olvasási idő: 1 perc

Miközben Koszovóban elbontották a barikádokat, és enyhült a feszültség, Albin Kurti koszovói miniszterelnök “majdnem váratlan” támogatást kapott Francis Fukuyama filozófustól. Fukuyama a kilencvenes évek elején egyik sok vitát kiváltó művében azt állította, hogy a szocialista/kommunista rezsimek bukását követően az ideológiák közti harc véget ért, és a világban elkerülhetetlen a liberális demokráciák győzelme.

Fukuyama hétfő délután ismét megszólalt, aminek során a Szerbia és Koszovó közötti vitában hallatta a hangját, mindössze egyetlen összetett mondatban.

A múlt hónapban Athénban találkoztam Albin Kurti koszovói miniszterelnökkel, aki megérdemli a támogatást a Szerbiával szembeni jelenlegi konfrontációban

– írta a Twitteren Fukuyama, akinek ez a megnyilvánulása is vitát válthat ki, bár semmiképpen sem világméretekben, legfeljebb a Balkánon.

Az amerikai filozófusnak nem ez volt az első nyilatkozata, amellyel a balkáni eseményekre reagált, és bár többször is foglalkozott a Szerbiával, illetve Koszovóval, de ilyen határozottan még nem tette le a voksát az egyik oldal mellett.

Fukuyama, aki az amerikai Stanford Egyetem demokráciával, fejlődéssel és jogállamisággal foglalkozó Központjának igazgatója, általában rövid mondatokban fogalmaz a világhálón, ezt tette valamivel több mint két évvel ezelőtt is.

Vučić nem demokrata

– írta akkor a Twitteren, ebből a néhány szavas mondatból azonban kiderült, hogy nem a szerb elnök a kedvenc politikusa.

Ennek alapján tehát elmondható az, hogy a Koszovó és Szerbia közötti határvita során tett Kurti-barát megnyilvánulás nem meglephető, vagyis csak “majdnem váratlan” támogatás.

Két évvel ezelőtt, a szerb elnökkel kapcsolatos néhány szavas Twitter-bejegyzést követően Fukuyama interjút adott az Amerika Hangjának, amelyben kétségeit fejezte ki afelől, hogy a koszovói probléma hamarosan megoldódik, mert szerinte ezt sem Belgrád, sem Pristina nem akarja.

Idővel a filozófusi vélemények is változnak.

Kézzel festett farmerek

Koszovó

A koszovói kormányfőnek 6 feltétele van a Szerb Községek Közösségével kapcsolatban

Közzététel:

a megjelenés dátuma

Albin Kurti a feltételeit ismerteti a koszovói parlamenttel
Albin Kurti a feltételeit ismerteti a koszovói parlamenttel a Szerb Községek Közösségének létrehozásával kapcsolatban. Az egyik feltétel a szervezet (szerbezet) nevének a megváltoztatása (Forrás: Screenshot)
orosz zsoldosok 728 ?c=4784&m=0&a=438898&r=&t=pi
Olvasási idő: 4 perc

A koszovói albánok is makacskodnak, és elfogadhatatlan feltételekhez kötik Szerb Községek Közösségének létrehozását. Csütörtökön nem csak Szerbiában ülésezett a parlament, hanem Koszovóban is, bár ez a fogalom – mint tudjuk – a szerb szótárakban nem létezik. Albin Kurti koszovói miniszterelnök a koszovói parlament ülésén napirenden kívül tért ki arra, hogy milyen feltételekkel hajlandó elfogadni a Szerb Községek Közösségének létrehozását, miután ez a kérdés nem szerepelt a napirendi pontok között.

Hat pontba szedte

Albin Kurti koszovói miniszterelnök – aki közben már elutazott Törökországba, hogy Isztambulban találkozzon Recep Tayyip Erdoğan török ​​elnökkel – hat feltételt terjesztett a koszovói képviselőház elé.

Az első pont szerint az általa “egyesületnek” nevezett szervezetnek összhangban kell lennie a koszovói alkotmánnyal és törvényekkel”.

A második pont alapján a szerbek által “a Szerb Községek Közösségének (ZSO) nevezett szervezet nem lehet “monoetnikus” vagyis egy nemzetiségű, ezért a nevét is meg kell változtatni, ráadásul csak az önkormányzatok “horizontális együttműködését” szolgálhatja.

Az utazónak feltétlenül tudnia kell, hogy hol jár, feltéve, ha ismeri a cirill betűket: Ez a ZSO!

Az utazónak feltétlenül tudnia kell, hogy hol jár, feltéve, ha ismeri a cirill betűket: Ez a ZSO!

A harmadik feltétel szerint a nemzeti kisebbségek jogainak és a vonatkozó védelmi mechanizmusoknak erősíteniük kell a viszonosság elvét – mint fogalmazott – a „két állam” között, és figyelembe kell venniük az európai szabványokat és modelleket.

Kurti kifejtette azt is, hogy a ZSO létrehozása előtt Koszovó északi részén fel kell számolni a Szerbia által létrehozott “illegális struktúrákat”, és minden illegálisan tartott fegyvert le kell adni.

Ötödik feltételként a koszovói miniszterelnök azt szabta, hogy a szervezet létrehozásáról a végleges szerződésnek/megállapodásnak kell kell rendelkeznie, és – mint mondta – csak a „kölcsönös elismerés” után kerülhet rá sor.

A hatodik pontban Kurti követeli, hogy a szerb elnök vonja vissza a Koszovó elismerését megtagadó öt uniós tagállam legmagasabb tisztségviselőinek küldött levelét, amelyben Aleksandar Vučić azt kérte, hogy ezek az országok ne fogadják el Koszovó uniós tagsági kérelmét. Ennek a részleteit a kapcsolódó cikk tartalmazza!

(NEM CSAK) FELTÉTELEZÉS: Ezek a koszovói községek tartoznának a szerbek által követelt Szerb Községek Közösségéhez

(NEM CSAK) FELTÉTELEZÉS: Ezek a koszovói községek tartoznának a szerbek által követelt Szerb Községek Közösségéhez

Kurti ellenáll a Nyugat minden zsarolási kísérletének

A koszovói miniszterelnök közben interjút adott a hírügynökségnek, amelyben hangsúlyozta, hogy ellenáll a Nyugat minden „zsarolási” kísérletének”, merthogy “ő csak egyenlőséget és kölcsönös elismerést akar”.

Minket nem lehet zsarolni. Nem lehet megfélemlíteni. Bátor emberek vagyunk, és amit követelünk, az az igazságos bánásmód, az egyenlőség és a kölcsönös elismerés

– nyilatkozta Kurti, aki szerint nem helyes nyomást gyakorolni a Nyugat-Balkán leginkább Európa- és Amerika-barát, valamint leginkább demokratikus országára.

Belgrádra kell nyomást gyakorolni

– jelentette ki a koszovói miniszterelnök, aki szerint Szerbia destabilizálja a Nyugat-Balkánt, és hozzátette, hogy a kölcsönös elismerés nélkül Koszovó számára nincs stabilitás.

Elmondása szerint a társulásról, mármint a Szerb Községek Közösségének létrehozásáról 2013-ban született megállapodás, vagyis az egyik előző kormány idején, de “sok más megállapodással együtt ez sem valósult meg mindkét oldalon”.

Kurti itt arra emlékeztetett, hogy Szerbia például beleegyezett, hogy a továbbiakban nem akadályozza Koszovó nemzetközi elismerésének és integrációjának folyamatát, amit nem tartott be, és amit még Belgrádban még ratifikálnia kell. Emlékeink szerint ezt a nem kötelező érvényű Washingtoni Szerződés tartalmazza.

Az albán diákok tüntetést szerveznek a ZSO ellen

Kurti hatpontos tervére reagált a koszovói ellenzék is, amely azzal vádolja a koszovói miniszterelnököt, hogy a Szerb Községek Közösségének megalakításával kapcsolatos korábbi véleményének a módosításával félrevezette a közvéleményt.

Mint ismeretes a koszovói (albán) miniszterelnök korábban explicite elutasította a Szerb Község Közösségének létrehozását, amit azzal indokolt, hogy Koszovóban nem jöhet létre olyan szervezet, mint Bosznia-Hercegovinában a Szerb Köztársaság.

Vlora Çitaku, a Koszovói Demokrata Párt vezetője, az ország nemrég hazatért washingtoni nagykövete, a Koszovói Felszabadítási Hadsereg (UÇK) egykori szóvivője úgy fogalmazott, hogy Kurtinak az általa támasztott feltételekről nem a koszovói parlamenttel, hanem Szerbiával kell tárgyalnia.

A tárgyalásokon a miniszterelnök előtt Szerbia van, köztük pedig a közvetítők. Velük kell tárgyalnia, nem velünk. Nekik kellene elmondani a feltételeket, nem nekünk
Vlora Çitaku is reagált azokra a feltételekre, amelyeket a koszovói miniszterelnök terjesztett a koszovói parlament elé

Vlora Çitaku is reagált azokra a feltételekre, amelyeket a koszovói miniszterelnök terjesztett a koszovói parlament elé (Forrás: Facebook, Vlora Çitaku)

– fogalmazott Çitaku, aki szerint a miniszterelnökkel ellentétben pártja következetes álláspontot képvisel a szerb-albán párbeszédet illetően, és csak a kölcsönös elismerésre összpontosító átfogó megállapodást támogatja.

Bírálta a koszovói miniszterelnököt a PDK egyik parlamenti képviselője, Abelard Tahiri is, aki azzal vádolta meg Albin Kurtit, hogy “nem volt bátorsága napirendre tűzni a közösség (értsd: Szerb Községek Közösségének) létrehozását.

Részletesen el kell magyaráznia a képviselőknek és az ország lakosságának, hogy mi késztette egyik napról a másikra a közösség elfogadására

– mondta Tahiri, aki megjegyezte, hogy Szerbiában külön napirendi pont keretében vitatták meg a kérdést, a koszovói miniszterelnök viszont napirenden kívül hozta fel a témát.

A pristinai egyetemisták mindeközben bejelentették, hogy február 15-re menetelést szerveznek a Szerb Községek Közösségének megalakításával kapcsolatban, amelyet az “Együtt az egyesület ellen” jelszó alatt tartanak meg.

A pristinai egyetem diákparlamentje szerint „a szerb többségű önkormányzatok szövetsége nem jelent több jogot a koszovói szerb közösségnek, viszont nagyobb befolyást biztosít Szerbia számára Koszovó területén”.

orosz zsoldosok 728 ?c=4784&m=0&a=438898&r=&t=pi
Az olvasás folytatása

Szerbia

ZSO MUST HAVE: Amikor az amerikaiak a szerb célokért dolgoznak

Közzététel:

a megjelenés dátuma

MIT KAPNAK VAGY NEM KAPNAK: A szerb szélsőségesek méltatlankodnak, hogy a Szerb Községek Közösségének létrehozásával "csak ennyit kapnak" Koszovóból, nekik az egész kellene
MIT KAPNAK VAGY NEM KAPNAK: A szerb szélsőségesek méltatlankodnak, hogy a Szerb Községek Közösségének létrehozásával "csak ennyit kapnak" Koszovóból, nekik az egész kellene. A még szélsőségesebbek azt mondják, hogy nem adhatják nekik azt, ami úgyis az övéké (Forrás: Twitter)
Kézzel festett farmerek
Olvasási idő: 6 perc

A ZSO a Szerb Községek Közösségének a rövidítése (Zajednice srpskih opština, ZSO), amelynek a létrehozásán most az amerikaiak dolgoznak. A két amerikai balkáni megbízott ugyan biztosította a koszovói (albán) vezetést arról, hogy semmi semmi olyasmi sem fog történni, ami a koszovói alkotmányba ütközne, korábban azonban azt is Pristina tudtára adták, hogy a szerb többségű községek közösségének létre kell jönnie, és mint ezt a szerb média szereti hangsúlyozni: Kurtival, vagy Kurti nélkül, illetve ahogy az amerikaiak fogalmaztak, alternatív partnerekkel. Kurti viszont nem kíván lemondani!

ZSO must have

A Szerb Községek Közösségének létrehozása nem opcionális, mert azt egy jogilag kötelező érvényű megállapodás (Brüsszeli Szerződés) tartalmazza, amelyet a koszovói parlament is megerősített, és ezért sürgősen végre kell hajtani

– jelentette ki január utolsó napján Jeffrey Hovenier, az Egyesült Államok pristinai nagykövete a témában folytatott pristinai találkozót követően.

A Kossev koszovói szerb hírportál beszámolója szerint a pristinai nagykövet arról is beszélt, hogy az érintett országok nem dönthetik el, hogy melyik jogilag kötelező érvényű megállapodást hajtják végre, és melyiket nem.

Ezért elvárjuk, hogy eleget tegyenek a jogilag kötelező erejű kötelezettségüknek, és megalakítsák a Szerbiai Községek Közösségét

– tette hozzá Hovenier, és rámutatott arra, hogy határozott meggyőződése szerint ez Koszovó érdeke is.

A nagykövet megpróbálta feloldani azt az ellentmondást, miszerint a koszovói (albán) kormány állítása szerint nem készültek listák azokról a koszovói szerbről, akiket letartóztatnak vagy vád alá helyeznek az északi szerb területeken emelt barikádokon történő feltűnésük miatt, miközben azt hangsúlyozta, hogy a jogállamiságot tiszteletben kell tartani, ezért az erőszak egyetlen formája sem elfogadható, és nem tolerálható.

A mi értelmezésünk szerint a koszovói kormány nem fogja bűncselekménynek tekinteni a barikádokon történt tiltakozásokat, és senki ellen sem indítanak büntetőeljárást sem a tiltakozás, sem az ottani jelenlét miatt, de ha bárki fegyverrel állt ki a barikádokra, és rálőtt a rendőrökre, vagy sokkbombát használt, az már bűncselekmény
Az amerikai nagykövet a Szerb Községek Közösségéről (ZSO) (Forrás: pristinai amerikai nagykövetség)

Az amerikai nagykövet a Szerb Községek Közösségéről (ZSO) (Forrás: pristinai amerikai nagykövetség)

– értelmezte a történteket az amerikai nagykövet, majd az újságírókkal folytatott beszélgetés végén megjegyezte, hogy az Egyesült Államok szerint “Koszovó északi része (is) Koszovó része”, vagyis magyarra fordítva, nem Szerbiáé, mint ahogy azt a koszovói szerbek és a belgrádi vezetés szeretné hinni.

Az amerikai nagykövet úgy nyilatkozott a pristinai médiának, hogy az Egyesült Államok nem támogat “egyetlen olyan megállapodást sem, amely sérti Koszovó alkotmányát”, vagy amely “veszélyezteti Koszovó szuverenitását, függetlenségét és többnemzetiségű jellegét.

Mint az amerikai nagykövetség “madárkás” közleményéből kiderül, Hovenier megismételte azt az álláspontot amelyre korábbi közös cikkében a térséggel foglalkozó két amerikai külügyi vezető, Derek Chollet és Gabriel Escobar is rámutatott, hogy amerikai részről határozottan elleneznek minden olyan kísérletet, amely a bosznia-hercegovinai Szerb Köztársasághoz hasonló entitás létrehozását jelentené.

Kurti és az etnikai diverzitás elmélete

Ez természetesen egybevág a koszovói miniszterelnök álláspontjával, de ez nem jelenti azt, hogy a ZSO kérdésében nincs nézeteltérés az Egyesült Államok és a jelenlegi pristinai vezetés, mindenekelőtt pedig Albin Kurti között.

Hovenier minderről tehát azt követően beszélt, hogy a pristinai amerikai nagykövetség szervezésében megbeszélést tartottak a Szerb Községek Közösségének (ZSO) létrehozásáról, amelyre a koszovói miniszterelnök szerint őt nem hívták meg.

Lehet, hogy azért, mert egyre kevésbé kíváncsiak véleményére, vagy esetleg azért, mert mindenki kívülről fújja, hogy mi Albin Kurti álláspontja.

ZSO: A koszovói miniszterelnök a Szabad Európa Rádiónak nyilatkozik

ZSO: A koszovói miniszterelnök a Szabad Európa Rádiónak nyilatkozik: Joe Biden amerikai elnök azt mondta, hogy a viszonyokat szerződéssel rendezzük

A koszovó miniszterelnök néhány nappal ezelőtt nyilatkozott arról, hogy a nyugati támogatás csökkentésének lehetősége is felmerülhet, ha Koszovó “nem lesz konstruktív” a Szerbiával folytatott tárgyalások során, amit a tudtára is adtak.

Kurti azonban továbbra is elfogadhatatlannak tartja a Szerbiai Községek Közösségének létrehozását, és ezen az álláspontján mindaddig nem kíván változtatni, amíg a ZSO “monoetnikus” vagyis egynemzetiségű lesz, egy ilyen követelés valóra váltásának azonban igen kicsi a valószínűsége még akkor is, ha ezt az elképzelést az amerikaiak is a “magukévá tették”.

A ZSO létrehozása azonban abban az esetben is elfogadhatatlan Kurti számára, ha az a Koszovó és Szerbia közötti végleges szerződés megkötése nélkül, a kölcsönös elismerés hiányában történne meg, tehát kifogás van kisezer.

A koszovói miniszterelnök a Szabad Európa Rádiónak ezzel kapcsolatban úgy nyilatkozott, hogy hazájának nincs “sürgősen szüksége” egy olyan szervezetre, mint a ZSO, szerinte ennél sokkal inkább a Szerbiával történő kölcsönös elismerésre van szükség, ezért arra kellene leginkább törekedni.

Ez gyakorlatilag egy ultimátum a részéről, amely szerint Koszovó, illetve ő személyesen, csak akkor egyezik bele a Szerb Községek Közösségének létrehozásába, ha Szerbia formálisan is elismeri Koszovót, bár a ZSO létrejötte “de facto” azt jelentené, még akkor is, ha ez “de jure” nem történne meg.

A másik amerikai nagykövet is aktívkodott

Christopher Hill amerikai nagykövet a Szerb Községek Közösségéről nyilatkozott a Pink Televíziónak (Forrás: screenshot)

Christopher Hill amerikai nagykövet a Szerb Községek Közösségéről nyilatkozott a Pink Televíziónak (Forrás: screenshot)

A koszovói Szerb Községek Közösségek létrehozásával kapcsolatban az Egyesült Államok szerbiai nagykövete is aktívkodott, és 13 perces interjút adott a szerb kormány kihelyezett stúdiójának számító Pink Televíziónak.

A fő téma – az Oroszország elleni szankciók mellett – természetesen a ZSO létrehozása volt, amit Christopher Hill szerint meg kell tenni, ez a pristinai kormány számára “jogi kötelezettség”.

Az a nyilatkozat, amit Chollet és Escobar tett, nem csak az ő álláspontjuk, az az amerikai politikai álláspont, és azt végre kell hajtani

– “keménykedett” Hill, aki ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy szerb közösségek évszázadok óta élnek Koszovóban, és a szerbeknek joguk van tudni, hogy milyen jövő vár rájuk.

Úgy gondolom, hogy a Szerb Községek Közösségének létrehozása a helyes lépés ezen az úton, és minden érintettnek, nekünk is, csakúgy, mint az európaiaknak, biztosítaniuk kell, hogy az ezzel kapcsolatos megállapodásokat megfelelően hajtsák végre

– nyilatkozta Hill, aki szerint csökkenteni kell a feszültségeket, hogy a beindulhasson a “normalitás folyamata”.

Túl sok feszültség volt már, túl sok a válság, és azt hiszem, fontos lenne megértenünk, hogy minden dolgot meg kell oldanunk, ráadásul ezek egy részét sokkal korábban kellett volna megoldanunk, beleértve ebbe a ZSO-t is

– mondta az amerikai nagykövet, aki az ukrajnai háborúra kitérve arra az álláspontra a helyezkedett, hogy a rendkívül jó felszereltségű német Leopardok és az amerikai Abrams tankok, valamint a brit Challengerek pontosan azok, amelyekre az ukránoknak most szükségük van a csatatéren.

szörnyű dolog, láttam már közelről. Semmi jó nincs benne. Szeretnénk már látni a végét, de ez nem jelenti azt, hogy felhagyunk az ukrán barátaink megsegítésével

– tette hozzá az amerikai nagykövet, aki hangoztatta, hogy mindaddig segítséget nyújtanak az ukránokat, amíg arra szükségük lesz.

Hill ugyanakkor megértést tanúsított Belgrád irányában, amiért nem vezetett be szankciókat Moszkvával szemben, véleménye szerint az továbbra is Szerbián múlik, hogy ezt megteszi-e, vagy sem.

A szerb külügyminiszter és az imareggeli

Az amerikai gőzhenger beindulását jelzi, hogy a két amerikai nagykövet mellett egyre többet halaltnak magukról a balkáni térséggel foglalkozó amerikai diplomaták is, miután az Egyesült Államok az utóbbi egy-két évben szinte teljes személycserét hajtott végre ezen a téren, lecserélték a belgrádi és a pristinai nagykövetet, és más közvetítők kezébe adták a koszovói és a szerbiai ügyeket.

A tavalyi évre összeálló új gárda mára már belendült, és elég nagy elszántságot mutat az egyébként “erős külső nyomás nélkül megoldhatatlan” válság rendezésével kapcsolatban.

Az ukrajnai háború ugyan “új dimenziót” adott a koszovói rendezésnek, de amennyire súlyosbította, annyira megkönnyítette is, miután Szerbia orosz szemszögből a fókuszból a periférikus mezőbe, vagy talán még azon is túlra került, miután Moszkvát egyre inkább leköti, ami Ukrajnában és Ukrajna körül történik.

Meglepő, vagy éppen nem meglepő módon, Ivica Dačić, aki, más szerbiai vezetőkhöz hasonlóan, jól ért a köpönyegforgatáshoz, egyre inkább elfordult Moszkvától, és Szergej Lavrov unszolása ellenére nem Oroszországba, hanem az Egyesült Államokba látogatott, természetesen budapesti kiruccanását követően.

orosz zsoldosok 728 ?c=4784&m=0&a=438898&r=&t=pi

A szerb külügyminiszter az Amerikai Egyesült Államokban részt vesz a mára már hagyományossá vált imareggelin, amelyet 1953 óta tartanak minden február első csütörtökén, és amelyen azóta minden amerikai elnök megjelent.

Dačićot nyilván nem fogadja Joe Biden, viszont a külügyminisztériumba bemegy, hogy a fentebb már említette Derek Chollettel és Gabriel Escobarral tárgyaljon, és találkozik az amerikai politikai élet más képviselőivel is. Ima előtt, vagy ima után, teljesen mindegy, az oroszoknak ez sem így, sem úgy nem fog tetszeni.

Kontaktlencse akció »
Az olvasás folytatása

Horvátország

Kiverte a biztosítékot a horvát elnök újabb nyilatkozata, Moszkva ismét örülhet

Közzététel:

a megjelenés dátuma

A horvát elnök petrinyai nyilatkozata kiverte a biztosítékot (Forrás: Nova TV, Screenshot)
A horvát elnök petrinyai nyilatkozata kiverte a biztosítékot (Forrás: Nova TV, Screenshot)
?c=5941&m=425294&a=438898&r=&t=html
Olvasási idő: 5 perc

Zoran Milanović megint olyat mondott, ami a “politikai Nyugaton” kiverte a biztosítékot, és amit csak Moszkvában szeretnek hallani, Ukrajnában viszont egyáltalán nem. Az igencsak “zokibondos” kijelentése, miszerint “Koszovót a Nyugat elrabolta Szerbiától”, a “Krím félsziget pedig soha többé nem lesz Ukrajna része”, Milanović nyilatkozatainak újabb díszítő eleme, ami leginkább azokat dühíti, akik abból indulnak ki, hogy az élet vagy a háború egy sakkjátszma, amelyben csak fehér és fekete figurák vannak. Ugyanakkor a nyughatatlan Zoki Bond üzenetei már régen nem Koszovónak és Szerbiának, vagy Ukrajnának és Oroszországnak szólnak, hanem a horvát közvéleménynek, ezen nyilatkozatok által teszi ugyanis magát észrevehetővé, miután az elnöki felhatalmazások nem túl nagy mozgásteret biztosítanak számára.

Zoki Bond ismét akcióban

Az általunk gyakran Zoki Bondként emlegetett horvát elnök ismét akcióba lépett, vagy ahogy a cikk címében fogalmaztunk, megint kiverte a biztosítékot.

Milanović a korábban földrengés, a kilencvenes években pedig háború sújtotta Petrinyában (horvátul Petrinja) szónokolt a litvániai NATO-misszióba induló 3. horvát kontingens búcsúztatóján, és tette közkincsé, sőt a szájhagyomány által terjedő “horvát & világörökség részévé” a két inkriminált mondatot, illetve gondolatfoszlányt.

Ki annektálta Koszovót? A nemzetközi közösség és mi. Elvették Szerbiától (.) Ez nem is annexió, ez rablás, egy területrész elszakítása Szerbiától
A horvát elnök szemlét tart Petrinyában, majd kiveri a biztosítékot

A horvát elnök szemlét tart Petrinyában, majd kiveri a biztosítékot (Forrás: Nova TV)

– fogalmazott a horvát elnök, és hozzáfűzte, hogy valójában nem a koszovói kérdéséről beszél, hanem arról a koncepcióról, amely szerint egyesek azt hiszik, joguk van mindenhez, ha az megfelel nekik, de ha más teszi, akkor az “bűncselekmény”.

Aligha lehet félreérteni a célzást, az bizonyára a “politikai Nyugat” vezető országának, a Egyesült Államoknak szólt, amelynek a koszovói megbízottjai éppen a napokban vetették papírra, illetve a számítógépek képernyőjére, hogy Koszovó “legközelebbi barátjának és szövetségesekének” tekintik magukat.

Koszovót elszakították Szerbiától, elismertük Koszovót, elismertük. Kiállok Koszovó mögött, kiállok. De amikor ez egyszer megtörtént annak az országnak az akarata ellenére, amelyhez Koszovó tartozott, az pedig Szerbia és Jugoszlávia, amely számunkra nem volt baráti ország, és az igazat szólva nem is érdekeltek bennünket, csak idő kérdése volt azonban, hogy Oroszország, vagy valamelyik harmadik állam nem teszi meg ugyanezt, és most ez történik

– jelentette ki a horvát elnök, aki úgy fogalmazott, hogy a horvátok nem gyűlölték annyira a szerbeket, mint amennyire “ezek ott fönt gyűlölik az oroszokat”.

Zoki Bond jövőlátásáról is tanúbizonyságot tett, mivel megjósolta, hogy “a Krím soha többé nem lesz Ukrajna” része, és Horvátországnak a humanitárius segélyek küldésén, valamint az orosz agresszió elítélésén túl nem kellene részt vennie ebben a konfliktusban.

Köztem és az oroszok között óriási árok/szakadék van, de látom, hogy mi történik, hogy a gyűlölet, és az őrült emóciók Európát és a Nyugatot olyan problémák elé állítják, amelyekkel képtelenek leszünk megküzdeni. Az oroszok szempontjából ez erkölcstelen, de amennyire erkölcstelen, ez esetükben annyira létfontosságú érdek is

– magyarázta a horvát elnök, hogy mekkora különbségek vannak közte és az oroszok között – és hogy szerinte mi az oroszok érdeke.

Akik a történelem jó oldalára “estek”

Horvátországban azzal reklámozzák az Argeta tyúkpástétomot, hogy a kenyér jó oldala (dobra strana kruha). Andrej Plenković horvát miniszterelnök mostanában azt kezdte hirdetni magáról, hogy ő pedig “a történelem jó oldala”, amiből következik, hogy akik nem úgy gondolják, mint ő, azokat szépen felcímkézik.

Ebben az olvasatban az élet, a politika és a háború valóban olyan mint egy sakkjátszma, amelyen a fehér oldalon álló huszárok Argeta tyúkpástétommal kent kenyeret esznek, a rossz oldalon állók pedig az ukrajnai sárban dagonyáznak.

Nem az a fontos, hogy én mit gondolok, hanem az, hogy mit gondolnak azok, akik bizalmat szavaztak neki (Milanovićnak). Amennyire én tudom, Koszovó független ország, amelyet Horvátország elismert mintegy 15 évvel ezelőtt, azt hiszem, hogy ez a HDZ (Horvát Demokratikus Közösség) kormányzásának idején történt

– mondta Plenki (Plenx), aki ezáltal némileg fényezte a horvát kormánypártot, majd megjegyezte, hogy az elnöki álláspont nem esik egybe a horvát külpolitika törekvéseivel, de egyúttal azt is megmutatta, hogy melyik oldalon osztják a pástétomos kenyeret.

A politikai körvélemény normális reakciója annak az álláspontoknak a lehető legkemény elítélése lenne, amelyek közvetlen kárt okoznak a horvát külpolitika pozícióinak. Nem lehetsz egyszerre itt is, meg ott is: hanem szolidaritást vállalsz az áldozattal, és elítéled a agresszort

– jelentette ki a horvát miniszterelnök, kijelölve a jó oldal helyét a sakktáblán.

A Horvát Demokratikus Közösség is reagált Zoki Bond nyilatkozatára, és megjegyezte, hogy “amikor Putyin védelméről van szó, akkor Milanovićnak nem okoz gondot, hogy szégyent hozzon magára, és vitába szálljon a szövetségeseivel”.

A HDZ közleménye szerint ebben a “kicsik” továbbra is szó nélkül követik őt. A “kicsik” szó minden bizonnyal a “káriesz kicsinyeire” történő utalás.

A “káriesz egyik kicsinye” is elítélte a horvát elnököt

A horvát miniszterelnök két héttel ezelőtt úgy nyilatkozott, hogy a Most (Híd) képviselőjét, Nikola Grmoját és a hozzá hasonlókat, mondjuk Peđa Grbin szociáldemokrata vezetőt, akit a HDZ közleménye most néven is nevez, a kormányban csak a “káriesz kicsinyeiként” emlegetik.

Plenković akkor Grbint is, és Grmoját is egy kalap alá vette Milanović államfővel, akivel együtt ők sem állnak a történelem jó oldalán.

A jelek szerint azonban Grmoja az uzsonnaszünetig javítani akart a bizonyítványán, ezért ő is elítélte a horvát elnököt.

Gyújtó hangú nyilatkozataival bizonyos módon beleavatkozik ebbe a konfliktusba, amelyben az Orosz Föderáció a kijelentéseit saját propagandacéljaira használja fel. Indítsa (reset) újra magát!
Nikola Grmoja is elítélte, hogy a horvát elnök kiverte a biztosítékot

Nikola Grmoja, a káriesz egyik kicsinye (Forrás: Nova TV, screenshot)

– üzente a “történelem jó oldala felé kacsingatva” Zoki Bondnak az ellenzéki Grmoja.

Miután a horvát elnök részéről nem ez volt az első alkalom, hogy a nyilatkozata kiverete a biztosítékot, ezért a horvát Szociáldemokrata Párt álláspontja már korábbról ismert.

Peđa Grbin, a legnagyobb horvát ellenzéki párt vezetője, aki szintén a “káriesz társaság tagja”, tíz nappal ezelőtt (január 22-án) úgy írta le Milanović Ukrajna iránti politikáját, hogy az államfő szerint Oroszország az agresszor, Ukrajna pedig a megtámadott fél.

Ehhez hozzátette, hogy a szociáldemokraták vezetőjeként semmi okát sem látják annak, hogy miért ne támogatnák Milanovićot a horvát elnöki poszt újbóli megszerzésében.

A legújabb közvéleménykutatásokból arra lehet következtetni, hogy Milanović taktikája bevált, a nevét sokszor emlegetik a történelem rossz és jó oldalán, és ami még ennél is fontosabb, gyakran kezdődnek vele a horvát televíziók híradói.

A zágrábi Nova Televízió egy héttel ezelőtt tette közzé a “cro-barométer” néven ismert közvéleménykutatását, amely szerint – nyilván a gyakori szereplésnek is köszönhetően -, a horvát elnök igencsak jó pozíciókból mehetne neki a következő elnökválasztásnak, ha azokat most tartanák, a pozitív kedveltségi listát ugyanis vezeti, a legkevésbé szimpatikus öt politikus közé pedig be sem került.

Kit szeretnek a horvátok, és kit nem?

A zágrábi Nova TV által készített “cro-barométer” felső sorában az öt leginkább kedvelt horvát politikus látható, ezen Zoki Bond az első helyet foglalja el.

Az alsó sorban az öt legkevésbé kedvelt horvátországi politikus van, megjegyzendő, hogy ezen a listán az első helyet Milorad Pupovac, a horvátországi vezetője “bitorolja”, messze leszakadva tőle a “horvát mezőny”, amelyben Milanović nem szerepel: sem dobogós, sem listás nem lett.

Kiverte a biztosítékot, a horvát elnök és a többiek

orosz zsoldosok 728 ?c=4784&m=0&a=438898&r=&t=pi
Az olvasás folytatása

Időjárás és szennyezettség

RSS

BALK Magazin Szerbia Horvátország Bosznia-Hercegovina Szlovénia Koszovó
Montenegró Észak-Macedónia Románia Bulgária Görögország Törökország
Albánia Ukrajna Oroszország Egyesült Államok Európai Unió NATO

Napi hírlevél


A szerző cikkei

B.A. Balkanac


Letöltések

Kultúra

Utazás

Egészség

KONTAKTLENCSÉK a legnagyobb gyártóktól 30-60 százalék kedvezménnyel, akár ingyenes szállítással, azonnal saját raktárról, 30 napos visszavételi garanciával az eOptika.hu kontaktlencse webboltból. Vásároljon most!

Hirdetés

Tíz nap legjava

Spelling error report

The following text will be sent to our editors: