A DOK-ING átállt a sötét oldalra, a szerb média államcsínyt hallucinál

Állítsd be a Google‑t, hogy a BALK mindig kéznél legyen!

Mielőtt rátérnénk a cikk tulajdonképpeni témájára, amely a horvát hadiiparral kapcsolatos, gyorsan végére járunk a horvát Index és a szerb bulvárlapok közötti háborúskodásnak. Ez utóbbi a hétvégén robbant ki, amikor valaki Belgrádban észrevette, hogy az Index.hr arra kérte azokat, akik bármit tudnak az újvidéki állomáson történt szerencsétlenségről, hogy forduljanak bizalommal a horvát portálhoz.

Szerb médiablokád

Az Index.hr a cím alatt kifejtette, hogy „a szerbiai média szinte teljes cenzúra alatt áll, és a szerb állampolgárok nem tudnak teljes mértékben és hitelesen tájékozódni erről a témáról.” Hozzátették, hogy mivel „a téma elhallgatásának bizonyos lehetőségei adottak,” az Index rendkívül intenzíven figyelemmel kíséri a fejleményeket.

Usztasaveszélyt lát a szerb elnök kedvenc lapja, amely szerint „speciális háború” folyik Szerbia ellem. Az Informer nyakra-főre usztasázik, amely szerint az usztasák most Vučević miniszterelnököt támadják

Természetesen a szerb hazafias médiának sem kellett több. Az usztasa és neousztasa kifejezésekkel illetett zágrábi portál szerintük nem kevesebbre, mint államcsínyre és polgárháború kirobbantására készül. A szerb külügy is reagált. Marko Đurić szerb külügyminiszter „mély aggodalmát” fejezte ki „az egyes horvátországi média által vezetett médiakampány miatt,” amelynek célja szerinte elégedetlenséget és potenciális nyugtalanságot szítani az újvidéki tragikus események miatt.

Đurić azt is hozzátette, hogy „ezekben a pillanatokban, amikor a legnagyobb szükség van szolidaritásra és önmérsékletre, minden olyan kísérlet, amely a tragédiát politikai vagy szenzációhajhász célok érdekében eszközként használja, olyan cselekedet, amely nincs összhangban az objektív tájékoztatás és a jószomszédi kapcsolatok elveivel.” Ennyi talán elég is lesz.

A DOK-ING átállt a sötét oldalra

A belpolitikai hullámverés folytán eddig nem érhettünk rá bizonyos fontos dolgokkal foglalkozni, mint például a horvát hadiipar ébredező szerepére. Mivel később még visszatérünk erre a témára, most nem adunk történelmi áttekintést. Leszögezhetjük azonban, hogy a horvát hadiipar a margón tengődik; az ágazat működését leginkább magánkezdeményezések tartják életben, mivel a horvát kormányok, beleértve a Plenković-kormányt is, legalább húsz éve teljesen elhanyagolják ezt a szektort.

Kapcsolódó cikk

A semmi 16 árnyalata, avagy a harcok még mindig zajlanak

Horvátországban nem létezik olyan állami szerv, igazgatóság vagy intézet, amely közvetítene a hadiipar és a politika között, így már eddig is számos kezdeményezés halt el, és számos üzleti alkalom szalasztatott el. A kormány azt a képzetet szeretné kelteni, főleg a jelenlegi geopolitikai átrendeződés miatt, hogy komolyan veszi a hadsereg fejlesztését, de valójában csekély érdeklődést mutat a kérdés iránt.

Az ország a jövő évet stratégiai fejlesztési terv nélkül fogja kezdeni, mivel a régi idén lejár, az új terven pedig még mindig dolgoznak a védelmi minisztériumban. Ehhez először a kormánynak kellene megvitatnia, majd a parlamentnek elfogadnia ahhoz, hogy életbe lépjen. Magyarán legalább fél évig nem lesz fejlesztési terv, ami miatt a fejlesztések sem indulhatnak el. Igaz, a nagy pompával beharangozott kötelező katonai szolgálat is bizonytalan időre jegelve lett, de ezt most hagyjuk.

A helyzet jobbára kilátástalan lenne, ha a horvát high-tech cégek nem éreznék meg az extraprofit bódító illatát. Így például a zágrábi DOK-ING, amely eddig következetesen tartotta magát a kizárólag polgári alkalmazásokhoz, és korábban több alkalommal is elvetette a hadiipari alkalmazások fejlesztésének lehetőségét, most aláírta a szerződést a német Rheinmetallal egy közös cég alapítására.

Ez már a konstantinápolyi SAHA Expo 2024, ahol az Orqa jeleskedett

A közös vállalat célja, hogy piacvezetővé váljon a vezető nélküli harci és nem harci rendszerek (Unmanned Ground Systems – UGS) ágazatában. A két vállalat terve az, hogy vezető nélküli rendszereket fejlesszenek ki különböző célokra, a harci küldetések támogatására. Az első prototípus bemutatása 2025-re várható.

Az elképzelés legrövidebben úgy foglalható össze, hogy a DOK-ING járműveire, amelyek a világpiac 80 százalékát tartják az aknamentesítő, tűzoltó és bányászati robotjárművek terén, a jövőben a Rheinmetall harci moduljait szerelik rá. A szokásos gyalogsági tűztámogatás és antiterrorista-műveletek mellett a horvát robotok megjelennek az alagutakban vívott harcokban is.

Az eszéki Orqa és a török Baykar együttműködése

Eközben az eszéki Orqa a múlt héten a konstantinápolyi SAHA Expo 2024 keretlében együttműködési szerződést írt alá a török Baykarral, amely a Bayraktar TB2-es drónokat gyártja.

Kapcsolódó cikk:

Eszéki drónok az amerikai hadseregnek

Az együttműködés értelmében a Bayraktarokat a jövőben az Orqa harci drónjaival szerelik fel.

Bár maga az elképzelés nem teljesen új, hiszen világszerte kísérleteznek azzal, hogy a nagyobb drónokat kisebb, ún. FPV (First Person View) drónok szállítására használják, megnövelve ezek hatókörét és új képességekkel ruházva fel a szállító drónokat, az Orqa világklasszis drónjainak megjelenése ebben a kombinációban nagy érdeklődést keltett világszerte.

A törökök nyilván fizettek, mint a katonatiszt, mert különben politikailag nem lett volna éppen kívánatos a horvát-török kooperáció. Az üzlet része a horvát fél számára húsz Bayraktar TB2-es beszerzése, lőszerrel és a kezelő, illetve karbantartó személyzet képzésével együtt.