BULGÁRIA VÁLASZTÁS UTÁN: Egyedül nem megy

Nem történt meglepetés a vasárnapi bulgáriai parlamenti választáson, ahol gyakorlatilag megismétlődtek azok a júniusi eredmények, amelyek alapján nem sikerült működőképes kormányt alakítani a balkáni országban. Bojko Boriszov jobbközép GERB pártja 25,5 százalékot, a nyugatos Folytatjuk a Változást (PP) 14 százalékot, a szélsőjobbot képviselő Újjászületés pedig 13 százalékot kapott. Félő, hogy nemcsak az eredmények hasonlítanak a júniusira, hanem a következmények is hasonlóak lesznek, azaz ismét kudarcba fulladnak a koalíciós egyeztetések.

Hétszer három és fél éven belül

Bulgária már több mint három éve próbálkozik egy működőképes kormány létrehozásával, ám amióta a korrupcióval vádolt Bojko Boriszov kormányfő 2021-ben kiszorult a hatalomból, ez egyszer sem sikerült.

Pedig több módon is próbálkoztak a bolgárok: 2021 áprilisában ugyan még Boriszov kapta a legtöbb voksot – 26 százalékot –, ám már megjelent a színen a későbbi győztes, a népszerű zenész és televíziós személyiség, Szlavi Trifonov.

Kapcsolódó cikk

VÁLASZTÁSI PATT: Szlavi Trifonov nemzeti egységkormányra tesz javaslatot?

A Van Ilyen Nép (ITN) párt élén a versenybe beszálló Trifonov a 2021. júliusi választáson már az első helyen végzett a maga 24 százalékával. Hamar kiderült azonban, hogy nem igazán járható út a valódi pártokkal való szakítás; az egyszemélyi pártot működtető Trifonovnak sem sikerült működőképes kabinetet tető alá hoznia, így már novemberben újabb választást kellett kiírni.

Azóta tart az újabb, immár a nagyobb pártokkal folytatott kísérletezés, az egyik új játékos a liberális, egyértelműen EU-párti PP, amely 2021 novemberében megszerezte az első helyet. A PP ugyan több kormányban is részt vett, ám a Kanadában és az USA-ban tanult Kiril Petkov nevével fémjelzett tömörülésnek sem sikerült a stabilitás megteremtése.

Pedig ezen a téren is többféle próbálkozás volt. 2021-ben három kisebb párttal lépett koalícióra a PP, ám az együttműködés kevesebb, mint egy évig tartott.

Jött az újabb választás, és végül a PP a liberálisnak és EU-pártinak a legjobb akarattal sem nevezhető GERB-bel is összeállt, hogy végre stabil kormány alakuljon. Ez sem működött: a két párt abban állapodott meg, hogy váltva töltik be a kormányfői posztot, ám amikor az első cserére került volna sor, kiderült, hogy a személyes ellentétek miatt a rotáció sem járható út.

Kiábrándult polgárok

2024-ben már két választáson is túl van Bulgária, és egyre kevesebben számítanak arra, hogy ezúttal siker koronázza a kormányalakítási kísérleteket.

A részvételi arány azt mutatja, hogy a polgároknak is igencsak elegük van a kudarcélményt hozó szavazásokból: a hét végén a választói névjegyzékben található 6,6 millió polgár közül csak 2,5 millióan vették a fáradságot, hogy szavazzanak.

Kapcsolódó cikk

Sok macedón a bolgár állampolgárság által élvezi az uniós előnyöket

Ez 38 százalékos részvételi arányt jelent, ami ugyan jobb, mint az áprilisi 34 százalék, ám büszkélkedni aligha lehet vele. Már csak azért sem, mert a jelek szerint elsősorban a mérsékelt szavazók maradtak otthon, míg a szélsőségesek aktívak voltak, így kaphatott 13 százalékot az Újjászületés.

Boriszov azt mondta, az Újjászületésen kívül valamennyi parlamentbe került párttal hajlandó együttműködni – a 240 fős törvényhozásba kilenc párt jutott be, és ez is az egyik oka annak, hogy nehéz a kormányalakítás –, ám a működőképes kabinethez legalább három, de inkább négy tömörülés részvételére lenne szükség.

A PP ugyan nem zárta ki az együttműködést, ám az utóbbi évek tapasztalatai alapján biztosra vehető, hogy a politikai erők nem nagyon bíznak egymásban.

A fő nyertes: Rumen Radev

A Moszkvával szimpatizáló államfő, a 2017 óta hivatalban lévő Rumen Radev egyedüliként képviseli az állandóságot, és él is az adódó lehetőségekkel: Radev egyre inkább beleszól a kormányalakítási folyamatokba, és egyre több jel utal arra, hogy mandátumának 2025-ös lejárta után nem kíván visszavonulni, hanem beleveti magát a pártpolitikába.

Radev a Bolgár Szocialista Párt emberének számít, de az sem kizárt, hogy végül létrehoz egy új tömörülést, már csak azért is, mert az utóbbi években igencsak megtépázódott a PSZP népszerűsége.

Szenvedő társadalom

Míg a világ számos országában szinte közmondásos, hogy egyes államok legalább olyan jól működnek kormány nélkül, mint parlamenti többséggel rendelkező kabinettel, Bulgária nem tartozik ebbe a csoportba. A reformok lelassultak, és ezzel együtt a GDP-növekedés is visszaesett, ami a 2022-es 3,8 helyett tavaly már csupán 1,8 százalék volt.

Elmaradt az euróövezethez való csatlakozás is, amit először 2021-re, majd 2024-re terveztek. A jelenlegi előrejelzések szerint erre legkorábban 2026 januárjában kerülhet sor – de csak akkor, ha sikerül csökkenteni az euró bevezetését akadályozó magas inflációt.