Bulgária
BULGÁRIA VÁLASZTÁS UTÁN: Egyedül nem megy
Bulgária már több mint három éve próbálkozik egy működőképes kormány létrehozásával, ám amióta a korrupcióval vádolt Bojko Boriszov kormányfő 2021-ben kiszorult a hatalomból, ez egyszer sem sikerült. Félő, hogy a mostani választások következményei is hasonlóak lesznek, azaz ismét kudarcba fulladnak a koalíciós egyeztetések
Nem történt meglepetés a vasárnapi bulgáriai parlamenti választáson, ahol gyakorlatilag megismétlődtek azok a júniusi eredmények, amelyek alapján nem sikerült működőképes kormányt alakítani a balkáni országban. Bojko Boriszov jobbközép GERB pártja 25,5 százalékot, a nyugatos Folytatjuk a Változást (PP) 14 százalékot, a szélsőjobbot képviselő Újjászületés pedig 13 százalékot kapott. Félő, hogy nemcsak az eredmények hasonlítanak a júniusira, hanem a következmények is hasonlóak lesznek, azaz ismét kudarcba fulladnak a koalíciós egyeztetések.
Hétszer három és fél éven belül
Bulgária már több mint három éve próbálkozik egy működőképes kormány létrehozásával, ám amióta a korrupcióval vádolt Bojko Boriszov kormányfő 2021-ben kiszorult a hatalomból, ez egyszer sem sikerült.
Pedig több módon is próbálkoztak a bolgárok: 2021 áprilisában ugyan még Boriszov kapta a legtöbb voksot – 26 százalékot –, ám már megjelent a színen a későbbi győztes, a népszerű zenész és televíziós személyiség, Szlavi Trifonov.
A Van Ilyen Nép (ITN) párt élén a versenybe beszálló Trifonov a 2021. júliusi választáson már az első helyen végzett a maga 24 százalékával. Hamar kiderült azonban, hogy nem igazán járható út a valódi pártokkal való szakítás; az egyszemélyi pártot működtető Trifonovnak sem sikerült működőképes kabinetet tető alá hoznia, így már novemberben újabb választást kellett kiírni.
Azóta tart az újabb, immár a nagyobb pártokkal folytatott kísérletezés, az egyik új játékos a liberális, egyértelműen EU-párti PP, amely 2021 novemberében megszerezte az első helyet. A PP ugyan több kormányban is részt vett, ám a Kanadában és az USA-ban tanult Kiril Petkov nevével fémjelzett tömörülésnek sem sikerült a stabilitás megteremtése.
Pedig ezen a téren is többféle próbálkozás volt. 2021-ben három kisebb párttal lépett koalícióra a PP, ám az együttműködés kevesebb, mint egy évig tartott.
Jött az újabb választás, és végül a PP a liberálisnak és EU-pártinak a legjobb akarattal sem nevezhető GERB-bel is összeállt, hogy végre stabil kormány alakuljon. Ez sem működött: a két párt abban állapodott meg, hogy váltva töltik be a kormányfői posztot, ám amikor az első cserére került volna sor, kiderült, hogy a személyes ellentétek miatt a rotáció sem járható út.
Kiábrándult polgárok
2024-ben már két választáson is túl van Bulgária, és egyre kevesebben számítanak arra, hogy ezúttal siker koronázza a kormányalakítási kísérleteket.
A részvételi arány azt mutatja, hogy a polgároknak is igencsak elegük van a kudarcélményt hozó szavazásokból: a hét végén a választói névjegyzékben található 6,6 millió polgár közül csak 2,5 millióan vették a fáradságot, hogy szavazzanak.
Ez 38 százalékos részvételi arányt jelent, ami ugyan jobb, mint az áprilisi 34 százalék, ám büszkélkedni aligha lehet vele. Már csak azért sem, mert a jelek szerint elsősorban a mérsékelt szavazók maradtak otthon, míg a szélsőségesek aktívak voltak, így kaphatott 13 százalékot az Újjászületés.
Boriszov azt mondta, az Újjászületésen kívül valamennyi parlamentbe került párttal hajlandó együttműködni – a 240 fős törvényhozásba kilenc párt jutott be, és ez is az egyik oka annak, hogy nehéz a kormányalakítás –, ám a működőképes kabinethez legalább három, de inkább négy tömörülés részvételére lenne szükség.
A PP ugyan nem zárta ki az együttműködést, ám az utóbbi évek tapasztalatai alapján biztosra vehető, hogy a politikai erők nem nagyon bíznak egymásban.
A fő nyertes: Rumen Radev
A Moszkvával szimpatizáló államfő, a 2017 óta hivatalban lévő Rumen Radev egyedüliként képviseli az állandóságot, és él is az adódó lehetőségekkel: Radev egyre inkább beleszól a kormányalakítási folyamatokba, és egyre több jel utal arra, hogy mandátumának 2025-ös lejárta után nem kíván visszavonulni, hanem beleveti magát a pártpolitikába.
Radev a Bolgár Szocialista Párt emberének számít, de az sem kizárt, hogy végül létrehoz egy új tömörülést, már csak azért is, mert az utóbbi években igencsak megtépázódott a PSZP népszerűsége.
Szenvedő társadalom
Míg a világ számos országában szinte közmondásos, hogy egyes államok legalább olyan jól működnek kormány nélkül, mint parlamenti többséggel rendelkező kabinettel, Bulgária nem tartozik ebbe a csoportba. A reformok lelassultak, és ezzel együtt a GDP-növekedés is visszaesett, ami a 2022-es 3,8 helyett tavaly már csupán 1,8 százalék volt.
Elmaradt az euróövezethez való csatlakozás is, amit először 2021-re, majd 2024-re terveztek. A jelenlegi előrejelzések szerint erre legkorábban 2026 januárjában kerülhet sor – de csak akkor, ha sikerül csökkenteni az euró bevezetését akadályozó magas inflációt.
- Szerbia3 nap telt el azóta
Végképp beomolhat az újvidéki vasútállomás teteje, és a 49-51%-os szabály
- Szerbia5 nap telt el azóta
Könnyek helyett könnygáz: Erőszakba torkollott a tüntetés Újvidéken
- Szerbia2 nap telt el azóta
A szerb kormány a hídépítést is odaadta a kínaiaknak, a “náci hídnak” kampec
- Szerbia6 nap telt el azóta
Az Utiber felszólította a kínaiakat, hogy tiltsák be az újvidéki vasútállomás egy részének használatát(?)