Connect with us

Szerbia

LÍTIUMOS INDULATOK: A szerb házelnök elküldte a pics@ba az egyik ellenzéki képviselőt

A szerbiai parlament kormányzati többsége 128 nemmel 84 igen ellenében elutasította azt az ellenzéki törvényjavaslatot, amellyel betiltották volna a lítium és a bór bányászását Szerbiában. Más szemszögből nézve a szavazás eredménye azt jelenti, hogy a szerbiai parlament engedélyezte a lítium és a bór kiaknázását, ezért szerdától a környezetvédelmi mozgalmak és az ellenzék országos megmozdulásokat tervez, amivel a szerb házelnök szerint polgárháborút idéznek elő

Avatar photo

Közzétéve:

a megjelenés dátuma:

A szerb parlament elnöke kikapta a "Nem fogtok ásni" feliratot a vele kekeckedő ellenzéki képviselő kezéből, miközben elkáromkodta magát
A szerb parlament elnöke kikapta a "Nem fogtok ásni" feliratot a vele kekeckedő ellenzéki képviselő kezéből, miközben elkáromkodta magát (Screenshot)
Cikk meghallgatása

A múlt héten négy napon keresztül tartott a vita a szerb parlamentben az ellenzék által benyújtott törvénymódosítási javaslatról, hogy hosszú távon tiltsák be a lítium- és bórbányászatot Szerbiában. Végül a negyedik napon 128 nem és 84 igen szavazattal a parlamenti többség visszautasította a módosítási javaslatot. Az egyik ellenzéki képviselő azt javasolta, hogy a törvénymódosításról név szerinti nyilvános szavazást tartsanak, de a kormánytöbbség erre is nemet mondott. A parlamentben pattanásig feszültek az idegek, elhangzott egy-két „mrš”, amit szerb körökben előszeretettel használnak egymás gyalázására, de eddig a házelnök szájából ilyesmi még nem hangzott el az ülésteremben, a kifejezés inkább utcán vagy kocsmában használatos általában egy verekedés előjátékaként.


Könyvek kedvezménnyel
A BALK nem kalapozik, csak annyit kérünk tőled, hogy könyvet rajtunk keresztül vásárolj! Te kedvezményt kapsz, és mi is jól járunk.

Könyvek kedvezménnyel, kattints ide!

Alcímek

A lítiumról szóló parlamenti ülés előzményei

A lítium kitermelésének betiltására vonatkozó törvényjavaslat azt követően született meg, hogy Szerbia mintegy ötven városában indult tüntetéssorozat a brit-ausztrál Rio Tinto nyugat-szerbiai bányanyitási terve ellen idén júniusban.

A cég egyébként még 2004-ben találta meg Szerbia nyugati részén a jadarit nevű ércet – vagyis a lítium és bór kombinációját. Az ország ezen természeti kincsének készleteit több mint 158 millió tonnára becsülik. A lítiumot elektromos autók, mobiltelefonok és laptopok akkumulátorainak gyártására használják. Egyes szakértők viszont azt mondják, 2050-re már nem lesz rá szükség, mert annyit fejlődik majd az újrahasznosítás.

Az első tömeges tiltakozások a bányák ellen a szerbiai környezetvédelmi aktivisták szervezésében 2021 őszén kezdődtek, autópályákat is lezártak akkor a tüntetők. Az akkori kormány, amelyet a jelenlegi házelnök, Ana Brnabić vezetett, 2022-ben leállította a projektet, és visszavonta a Rio Tintonak kiadott engedélyeket.

Idén július 11-én azonban a szerbiai alkotmánybíróság alkotmányellenesnek nyilvánította a kormány projektleállításáról szóló rendeletét. Ezt követően július 16-án megszületett az új kormánydöntés, amely ismét lehetőséget biztosít a kutatások végzésére.

A kormányzat azt állítja, hogy a bánya csakis akkor nyílhat meg – méghozzá csak 2028-ban –, ha megfelel a környezetvédelmi előírásoknak és a Rio Tinto megszerzi a szükséges engedélyeket.

A döntés újabb tüntetéssorozatot indított el, több tucat szerbiai városban vonultak az utcára a polgárok. Augusztus 10-én Belgrádban a becslések szerint több tízezer ember vonult fel a környezet védelme érdekében.

Mindeközben a szerb kormányzat július 19-én a szerb fővárosban vendégül látta Maroš Šefčovič szlovák diplomatát, az Európai Bizottság alelnökét és Olaf Scholz német kancellárt, és ennek során aláírásra került egy memorandum a kritikus nyersanyagokról az Európai Unió és Szerbia között.

Ebből az alkalomból Scholz azt is kijelentette, hogy a lítium ugyanolyan fontos lesz a mobilitás szempontjából a jövőben, mint eddig az olaj volt. Hozzátette még, hogy a nyugat-szerbiai bányaprojektet „a legszigorúbb környezetvédelmi normák tiszteletben tartásával” hajtják végre.

Az EU úgy került a történetbe, hogy 2024-ben életbe lépett az Európai Kritikus Nyersanyagok Törvény (CRMA), amely biztosítja, hogy a nyersanyagok kitermelésével és újrahasznosításával megerősítik az európai kapacitásokat, Šefčovič pedig – aki immár harmadik biztosi ciklusát kezdi – 2023 szeptemberétől ideiglenesen átvette a kritikus nyersanyagokért felelős biztosi szerepet is, hogy támogassa az EU nyersanyagellátásának biztosítását például a lítium, a kobalt és a nikkel terén.

Kvórum nélkül indult a „játék”

A szerbiai lítiumbányászat hosszú távú betiltásáról szóló parlamenti ülést Ana Brnabić a múlt hétfőre (október 7-re), 10 órára hívta össze. Az ülés viszont csak 11 óra után kezdődött, mert 10 órakor nem volt kvórum. Az ellenzék szerint azért, mert a kormányzati képviselők ugyan a teremben voltak, de nem jelezték, hogy jelen lennének, vagyis nem dugták be a gépbe a kártyáikat.

Ezzel azt akarták az ország tudtára adni, hogy az ellenzék arra sem volt képes, hogy megfelelő számú képviselővel jelenjen meg ennek a fontos napirendi pontnak a megtárgyalásán. A négy napon át tartó ülést a témáról való letérés, heves vita, káromkodás és szitkozódás jellemezte.

Az ellenzéki törvényjavaslatot Danijela Nestorović, az Ökológiai Mozgalom képviselője terjesztette elő

Az ellenzéki törvényjavaslatot Danijela Nestorović, az Ökológiai Mozgalom képviselője terjesztette elő

Danijela Nestorović, az Ökológiai Mozgalom képviselője és Ana Brnabić parlamenti elnök közötti vita során Nestorović arra várt magyarázatot Brnabićtól, hogy vajon 2022-ben hazudott-e, amikor azt mondta, hogy pontot tettek a Jadar-projekt végére, vagy pedig most?

Az ellenzéki képviselőt az is érdekelte volna, hogy van-e hosszú távú beruházási szerződés a Rio Tintóval, vagy nincs? A kormányzat 2017-ben ígéretet tett a Rio Tintónak, nemcsak arra, hogy kutathat, hanem arra is, hogy bányászhatja is a jadaritot?

Brnabić erre azt mondta, hogy a projekt hatályon kívül helyezésével 2022-ben az emberek megnyugtatása volt a cél. Hozzátette, hogy akkor megtett mindent, amit kormányfőként megtehetett. A parlamenthez viszonyítva, szavai szerint „ő csak a kormányt képviselte”, a parlament viszont felette áll a kormánynak.

Rámutatott arra, hogy 2017-ben a kormány aláírt egy memorandumot a Rio Tinto Minerals Development és a Rio Sava Exploration vállalattal, de mindez 13 évvel azután történt, hogy a Rio Tinto megkapta az „előző kormánytól” a kutatási jogot. Brnabić ismét hangsúlyozta, hogy ők voltak az elsők, akik ebben a memorandumban azt kérték a Rio Tintótól, hogy tartsák be a szerb és nemzetközi környezetvédelmi előírásokat.

Az ellenzék felhívta a figyelmet, hogy a Rio Tinto honlapján úgy tüntetik fel a Loznicánál, a Jadar völgyében lévő projektet, mintha az már készen állna a kezdésre és megvalósításra.

Brnabić: Mrš bre u…

Az ülésnek számos feszült pillanata volt, de az egyik legemlékezetesebb minden bizonnyal az marad, amikor Aleksandar Jovanović Ćuta környezetvédelmi aktivista és parlamenti képviselő odament a házelnök Ana Brnabićhoz, és kekeckedni kezdett vele.

Ćuta a pulpituson át odanyújtott neki egy papírlapot, amelyen az állt: „Нећете копати”, vagyis nem fogtok ásni… Mire a parlament elnöke kitépte a kezéből a lapot, azon nem túl kedves szavak kíséretében, hogy „Mrš bre u…” (vagyis húzz a p.csába, a „bre” indulatszó!).

Az emlékezetes pillanat, amikor egy ellenzéki képviselőt elküldött a házelnök a píbe

Az emlékezetes pillanat, amikor egy ellenzéki képviselőt elküldött a házelnök a píbe

Vučić „jött volna, ha hívják”, de végül Hamburgba utazott Scholzhoz

Az ülést megelőző pénteken Aleksandar Vučić úgy nyilatkozott: lemondott volna minden találkozót és megbeszélést, ha az ellenzéki képviselők meghívták volna őt a parlamenti ülésre.

– Ha azt mondták volna, hogy szeretnének látni a parlamentben, mindent lemondtam volna, de ők dadogva csak annyit mondtak, hogy ne jöjjek

– jelentette ki az államfő, aki szeptember 20-án egyébként már azt nyilatkozta az ellenzék törvénymódosítási javaslatáról, hogy az „ostoba, hibáktól hemzsegő és bugyuta”, tehát már ismert volt a véleménye.

– Az embereknek nézniük kellene a lítiumról szóló hétfői parlamenti ülést, hogy jókat nevessenek.

A szerb államfő ezt már az ülést megelőző este jelentette ki a Pink Televízióban, majd másnap reggel elutazott Hamburgba, hogy Olaf Scholzzal tárgyaljon.

A kormány álláspontját az ülésen Dubravka Đedović Handanović bányászati ​​és energiaügyi miniszter védte, aki többek között azt mondta, hogy az ellenzék megalapozatlan információkat ad elő, és manipulálja az embereket azzal kapcsolatban, hogy hány lakost érint a bánya.

Szavai szerint az igazság az, hogy a projekt 52 állandóan lakott házat érint, amelyek közül 51 tulajdonos már eladta a házát vagy a földjét a Rio Tintónak, vagyis egyikük sem él már ott, így a szóban forgó házak mégsem lakottak.

Az ülés végén a miniszter arra kérte a képviselőket, hogy ne szavazzák meg a törvényt, hiszen így ők lennének az első olyan ország, amely ilyen döntést hoz a lítium kitermelésével kapcsolatban Európában.

Hozzátette, a lítium és más ásványi nyersanyagok feltárásának és kitermelési tilalmának bevezetése többféle következménnyel járna, nemcsak a gazdaságra, hanem Szerbia geopolitikai helyzetére nézve is.

Mit állít az ellenzék?

Az ellenzék képviselői a négynapos ülésen többek között a negatív környezeti hatásokról beszéltek. Kiemelték, hogy a gazdasági szakértők becslése szerint Szerbia 40 év alatt 700 millió eurót keresne a Jadar-projektnek köszönhetően, de a projekt beindításához szükséges infrastrukturális beruházás ennél többe kerülne.

Borko Stefanović, a Szabadság és Igazságosság Pártjának parlamenti képviselője azt mondta, hogy a lítium kérdése nem párthovatartozás függvénye, mert – mint rámutatott – senki sem ellenzi a bányászatot, viszont többször hangsúlyozta: nincs garancia arra, hogy nem lesz egészségügyi kockázata a projektnek.

Ana Brnabić, a szerbiai közgyűlés elnöke az előző napok vitájában megállapította: nem hallott érveket arra vonatkozóan, hogy az ellenzék miért kéri a lítium és bór kutatásának és kitermelésének előzetes betiltását, ha a cég még be sem fejezte a tanulmányt a bánya környezetre gyakorolt ​​hatásáról.

A lítiumbányászat betiltását követelő ellenzéki képviselők rámutattak a bánya megnyitásának negatív környezeti következményeire, és azzal vádolták a hatóságokat, hogy a Rio Tinto „támogatói”.

Marinika Tepić, a Szabadság és Igazságosság Pártjának alelnöke a parlamenti ülés harmadik napján azt mondta, hogy létezik egy titkos email-üzenet, amely a Rio Tinto vezérigazgatója (Jakob Stausholm) és Maroš Šefčovič európai biztos között zajlott, és arról tanúskodik, hogy megállapodást kötöttek Vučićtyal, miszerint a lítiumot bányászni fogják Szerbiában.

Ebben a levélben Tepić állítása szerint az szerepel, hogy a megállapodás Aleksandar Vučić államfővel született, nem pedig a korábbi kormánnyal, ahogyan azt most a haladók állítják. Tepić azt is elmondta, hogy a szlovák InoBat Ćupriján építene elemgyárat, félmilliárd euró támogatást kapnának erre a szerb államtól.

Mit mond a Rio Tinto?

A Rio Tinto korábban a Szabad Európa Rádiónak adott válaszában kifejtette, hogy „a hazai és a nemzetközi szakértők megerősítették, hogy a Jadar-projekt biztonságosan és a legmagasabb környezetvédelmi előírásoknak megfelelően valósítható meg”.

Számos hazai és külföldi szakember ugyanakkor felhívja a figyelmet arra, hogy a lítiumkitermelés folyamatának elkerülhetetlen környezeti következményei vannak, elsősorban a víz és a talaj szennyezettségét tekintve.

A szerbiai aktivisták arra is emlékeztetnek, hogy hosszú története során a Rio Tintót már számos vád érte világszerte a környezet rombolásával vagy az emberi jogok megsértésével kapcsolatban.

A kormánytöbbség elutasította a lítium bányászatára vonatkozó ellenzéki törvénykezdeményezést

A kormánytöbbség elutasította a lítium bányászatára vonatkozó ellenzéki törvénykezdeményezést (Forrás: parlamenti közvetítés, screenshot)

Miután a szerb parlament képviselői végül 84 igennel 128 ellenében nemet mondtak az ellenzéki törvényjavaslatra, tartózkodás nem volt, a parlamenti ellenzék egy része és a környezetvédelmi aktivisták intézményen kívüli harcot hirdettek a lítium bányászása ellen.

– Az elmúlt három-négy évben mindent megpróbáltunk, amit csak lehetett

– mondta Zlatko Kokanović, a „Ne damo Jadar” (Nem adjuk a Jadar folyót) környezetvédelmi mozgalom képviselője a szerb parlament ülését követően. Később bejelentette, bepereli azokat a képviselőket, akik azt állították az ülésen, hogy ő maga is eladta a földjeit a Rio Tintónak.

Kokanović szerdára, október 16-ára tüntetést jelentett be Loznicában, s arra kért mindenkit országszerte, hogy csatlakozzon a megmozduláshoz. Szavai szerint a kormány „eladta az embereket egy tálca tojásért”, ugyanis évente 303 dinár (2,5 euró) jut majd a Jadar-projektből minden szerbiai állampolgárnak.


Könyvek kedvezménnyel
A BALK nem kalapozik, csak annyit kérünk tőled, hogy könyvet rajtunk keresztül vásárolj! Te kedvezményt kapsz, és mi is jól járunk.

Könyvek kedvezménnyel, kattints ide!
Az olvasás folytatása


Meteorológia



QR Code

A cikk küldése GMail segítségével


Ehhez kattints ide

B.A. Balkanac

Balkanac

B.A. BALKANAC ÚJ KÖNYVE

Sakk

Facebook

Magyarország

Románia

Könyvek kedvezménnyel

Szlovákia

Szerbia

Horvátország

Bosznia-Hercegovina

7 X 7