Szerbia
Mi lesz a nagyobb a lítium kitermelés során, a kár vagy a haszon?
A Rio Tinto vezérigazgatója rávilágított arra, hogy a Jadar-projekt egy föld alatti bánya lenne, ami azt jelenti, hogy a föld feletti mezőgazdasági területek továbbra is használhatók maradnának. A projekt szerinte nem befolyásolná a meglévő és tervezett ivóvízforrásokat sem, vagyis szabad fordításban fent lehetne kecskéket fejni és állatokat itatni, amíg a fiúk a bányában dolgoznak

A nemrégiben meghozott szerb kormányrendelet, amely újból hatályba helyezi a lítiumbányászatot engedélyező területrendezési tervet, felveti a kérdést, hogy mi lesz a nagyobb, a kár vagy a haszon, ami persze a kitermelő cég vezérigazgatója szerint nem kérdés. Sokan úgy vélik, hogy mindez azért történik, hogy az olcsó munkaerő mellett a német autóipar olcsó akkumulátorokhoz jusson, amelyeket az elektromos járműveibe épít be. A jelek szerint a szerbiai lítiumkitermelés megkezdése csak idő kérdése-e – a szerb elnök 2028-ra teszi – a propaganda azonban már most is folyik, a Rio Tinto vezérigazgatója ugyanis exkluzív interjút adott a rezsimhű belgrádi Politikának, amit aztán más kormánypárti portálok is átvettek.
A Rio Tinto újrakezdi
Jakob Stausholm cége nevében üdvözölte a szerb kormány döntését, hogy helyreállította a különleges célú területrendezési tervet a Jadar-projekt megvalósítására, amivel lehetővé vált a „projekt fejlesztésének folytatása”. A három évvel ezelőtt hozott területrendezési tervről többet is találsz három évvel ezelőtti „kapcsolódó cikkünkben”.

Kapcsolódó cikk
A Rio Tinto vezérigazgatója elmondta, hogy ezek után még számos lépés van még hátra, amelyek közé tartozik a jogi aspektusok kidolgozása, a környezeti hatásvizsgálat folytatása, a nyilvános betekintés, a gazdasági értékelés befejezése és a szükséges engedélyek beszerzése, mivel minderre szükség van a szigorú környezetvédelmi előírások betartásához, összhangban a szerb és az európai uniós előírásokkal.
Az igazgató jó marketingesként dicsérte Szerbia „gazdag bányászati múltját”, amely szerinte máig az ország gazdasági fejlődésének egyik mozgatórugója, és egyúttal úgy vélte, hogy a Jadar-projekt hozzájárul ehhez a fejlődéshez, de még korai a lítiumkitermelés gyors megkezdéséről beszélni.
Stausholm szerint folytatni kell a párbeszédet a helyi közösség tagjaival, vagyis a térségben élő emberekkel, a Rio Tinto ugyanis úgy véli, hogy a területrendezési terv újbóli alkalmazására vonatkozó döntés elsősorban a párbeszéd folytatását szolgálja minden érdekelt, illetve érintett féllel, hogy teljes mértékben bemutathassák a projektet, a tervezett környezetvédelmi intézkedéseket és az abból származó potenciális előnyöket.
Az érintettekkel folytatott folyamatos kapcsolattartás révén az ausztrál székhelyű nemzetközi vállalat a tervek szerint igyekszik megnyugtatni a lakosságot, hogy a Jadar-projekt a legszigorúbb környezetvédelmi előírások betartása mellett valósulhat meg, ráadásul folyékony hulladék, vagyis zagy nem is keletkezne, a szilárd agyagszerű hulladékot pedig szemétlerakóban helyeznék el, majd rekultiválnának.
Felmerült az a kérdés is, hogy a Rio Tinto meddig marad Szerbiában, amire egy kis mellébeszélés volt a válasz, amiből arra lehet következtetni, hogy hosszútávra terveznek, az igazgató szerint ugyanis a területrendezési terv, amelyet a loznicai önkormányzat fogadott el, és annak újbóli hatályba lépése, lehetőséget nyújt a folyamatos kommunikációra és a projekt teljes körű bemutatására, ami magyarán szólva földvásárlást jelent, vagyis a felvásárlások által a bányakincs akkor is a Rio Tinto kezébe kerül, ha a bányászat nem kezdődik meg.

Ez a ház, és ezáltal a földterület is már a Rio Tinto birtokában van, illetékteleneknek belépni tilos, merthogy ez már magántulajdon! (Forrás: X platform)
Stausholm szerint a földek és a házak felvásárlása, illetve ezeknek a javaknak az eladása a helyi lakosság részéről eddig is önkéntes alapon zajlott, és a legmagasabb nemzetközi szabványoknak megfelelően történt, és ezt a jövőben is betartják, aminek a része a folyamatos kapcsolattartás minden földtulajdonossal.
A Rio Tinto vezérigazgatója a fenti kijelentéssel gyakorlatilag elugrott a kérdés elől, hogy mi történik akkor, hogy ha nem sikerül a bánya megnyitásához szükséges összes földet felvásárolni.
Szerbia jól jár a lítiummal(?)
Stausholm nyilván azért kapott kimondottan nagy helyet a szerbiai kormánypárti médiában, hogy megtámogassa a belgrádi, és főleg a szerb elnöki álláspontot, miszerint a projekt különösen jelentős Szerbia számára, vagyis hozzájárulhat annak gazdasági fejlődéséhez.
Itt aztán független gazdasági tanulmányok is említésre kerülnek, amelyek szerint ez a projekt lenne Szerbia újkori történetének legnagyobb zöldmezős beruházása, a projekt 1,9 milliárd euróval járulna hozzá az ország gazdaságához, ami több mint három százaléka a 2021-es szerbiai GDP-nek.
A projekt ezentúl évente 180 millió eurót hozna a szerbiai államkasszának, és mintegy 1.300 állandó munkahelyet teremtene Loznicában, valamint további 3.500 munkahelyet a beszállítói láncban.
A lítiumfeldolgozás kockázataival kapcsolatban a Rio Tinto igazgatója hangsúlyozta, hogy a lítium feldolgozásának kockázatai „felelősségteljesen kezelhetők”, mert a modern technológiák lehetővé teszik a minimális környezeti hatásokkal járó folyamatokat.
Stausholm rávilágított arra, hogy a Jadar-projekt egy föld alatti bánya lenne, ami azt jelenti, hogy a föld feletti mezőgazdasági területek továbbra is használhatók maradnának. A projekt nem befolyásolná a meglévő és tervezett ivóvízforrásokat sem.
Csak zárójelben jegyezzük meg, hogy a szerbiai bányákban uralkodó viszonyok miatt a fenti kijelentéssel a Rio Tinto igazgatója aligha győzött meg bárkit is – Szerbiában gyakoriak a bányaszerencsétlenségek, a felelősség kérdését pedig a hatóságok általában elmaszatolják – Stausholm nem csak ezért fókuszált inkább a mezőgazdaságra és a vízforrásokra, mert a bányászatot ellenző Nem adjuk a Jadart (Ne damo Jadar) nevet viselő civil szervezet ezek miatt aggódik leginkább, és ezek mentén szervezi az ellenállást.
Stausholm szerint az európai uniós szabályozások, mint például a Kritikus Nyersanyagokról szóló törvény (Certification in Risk Management Assurance, CRMA), előírják a legmagasabb környezetvédelmi szabványok betartását – és miután ezt hiszi, aki akarja – álláspontját az általában mindent eldöntő anyagi vonatkozásokkal igyekezett nyomatékosítani.
A Rio Tinto igazgatója szerint a Jadar projekt hozzájárulhat a zöld átmenethez és az elektromos járművek akkumulátorainak előállításához szükséges lítium bányászásához, ami lehetőséget nyújtana Szerbiának ahhoz, hogy a lítium feldolgozása révén magas szintű, jól fizetett munkahelyeket teremtsen.
Ehhez még hozzátette, hogy az általa vezetett cég hosszú távon hisz a lítium világpiaci értelemben vett értékében, szerinte ugyanis az összes előrejelzés azt mutatja, hogy ez az ásvány kritikus fontosságú lesz az energetikai átmenet folytatásához, és – bár alternatív technológiák is megjelennek már – a lítium továbbra is a fejlett akkumulátortechnológiák alapját képezi.
Stausholm ezzel áttételesen válaszolt arra a korábbi kérdésre is, hogy a Rio Tinto meddig kíván Szerbiában maradni, a fentiekből ugyanis kiderült, hogy ha nem is örökre, de hosszútávon mindenképpen, legalábbis addig, amíg a földben és a föld alatt van lítium.

- Románia6 nap telt el azóta
Lemondott a román elnök – a politikai káosz nő
- Bosznia6 nap telt el azóta
Kinek jó, és kinek rossz az USAID megszüntetése a Balkánon?
- Bosznia5 nap telt el azóta
Konaković: Hatalmas pénzek lehetnek Dodik orosz bankszámláin
- Bosznia4 nap telt el azóta
A boszniai képviselőház nem szavazta meg a külügyminiszter leváltását