A boszniai alkotmánybíróság megsemmisítette az RS választási törvényét, Dodik viszont alkalmazni kívánja

A bosznia-hercegovinai alkotmánybíróság (Ustavni sud BiH) alkotmányellenesnek nyilvánította a boszniai Szerb Köztársaság (Republika Srpska, RS) választási törvényét. A testület szerint a törvény nem felel meg Bosznia-Hercegovina alkotmányának, mert a központi intézmények hatásköreit venné át. Milorad Dodik, a boszniai Szerb Köztársaság elnöke elutasította az alkotmánybíróság döntését, kijelentve, hogy a törvény alkotmányos, és azt alkalmazni fogják.

Az alkotmánybírósági döntés

A kérdéses törvény, amelyet a Szerb Köztársaság nemzetgyűlése áprilisban fogadott el, azt írja elő, hogy a szerb entitás választásait az RS saját választási bizottságai bonyolítják le, amivel teljesen kizárták a központi választási bizottság hatáskörét, illetve illetékességét.

Denis Zvizdić, a boszniai parlamenti képviselőház elnökének első helyettese, és négy másik parlamenti képviselő július közepén a központi alkotmánybírósághoz fordult, és kérelmet nyújtott be a Szerb Köztársaság által hozott választási törvény alkotmányosságának megvizsgálására.

A bosnyák Zvizdić, aki Elmedin Konaković külügyminiszter helyettese a Nép és Igazság (Narod i Pravda, NiP) párt élén, úgy vélte, hogy a boszniai szerb törvény megvonja a bosznia-hercegovinai Központi Választási Bizottság hatáskörét, és azzal, hogy szintén szabályozza a központi választási törvényben foglaltakat, de facto párhuzamos jogrendet teremt.

Az alkotmánybíróság tagjai (Forrás: Klix)

Az alkotmánybíróság most megállapította, hogy a szerb entitási törvény rendelkezései ellentétesek a bosznia-hercegovinai választási törvényben foglaltakkal, amelyek az egész országra érvényesek, és szabályozzák mind az országos, mind az entitási választásokat.

Az alkotmánybíróság hangsúlyozta, hogy a bosznia-hercegovinai választási törvényben foglaltak végrehajtása az országos intézmények hatáskörébe tartozik, és az entitások kötelesek tiszteletben tartani az országos törvényeket, ezért a vitatott entitási törvényt hatályon kívül helyezték.

Dodik reakciója

Milorad Dodik, a Republika Srpska elnöke kijelentette, hogy szerb részről nem fogadják el az alkotmánybíróság döntését. Szerinte az RS választási törvénye alkotmányos, és összhangban van Bosznia-Hercegovina alapokmányával.

Dodik azt állítja, hogy az Alkotmánybíróság megsérti a daytoni békeszerződést és a nemzetközi alkotmányjogi elveket, és azzal vádolta meg a testületet, hogy politikai döntéseket hoz, nem pedig alkotmányosakat.

Kijelentette továbbá, hogy a boszniai Szerb Köztársaság alkotmánybírósága is megvizsgálta a törvényt, és azt alkotmányosnak találta, ezért alkalmazni fogják.

Kapcsolódó cikk

A boszniai főképviselő módosította a választási törvényt, a szerbek és a horvátok hőbörögnek

Dodik azzal vádolta meg az országos alkotmánybíróságot, hogy nemzetközi befolyás alatt áll, és politikai célokat szolgál.

Kritikájában kiemelte, hogy a bíróságban három külföldi bíró is helyet foglal, akik távolról, akár külföldről is dönthetnek az ügyekben, és akik jó fizetést kapnak, viszont elő sem fordulnak Szarajevóban.

A bosznia-hercegovinai alkotmánybíróság három külföldi tagja a Daytoni Békemegállapodás részeként került be a bírósági rendszerbe, hogy „biztosítsák a pártatlanságot és függetlenséget” az ország belső etnikai és politikai feszültségeinek enyhítésére, most viszont éppen ők a feszültség forrásai a szerb narratíva szerint.

A taláros testület három külföldi tagját az Európai Emberi Jogi Bíróság (ECHR) elnöke nevezi ki. Az eljárás szerint az ECHR elnöke konzultál a bosznia-hercegovinai elnökséggel, mielőtt kinevezi a bírákat. Az alkotmány értelmében ezek a bírók nem lehetnek boszniai vagy szomszédos országok állampolgárai​.

Kapcsolódó cikk

Putyin a politikai támogatás mellett vasutat és székesegyházat ígért Dodiknak

Dodik szerint ez egy „alattomos politika” része, amely a nemzetközi közösség irányítása alatt álló főképviselők helyett most az alkotmánybíróságot próbálja az ország legfőbb döntéshozó testületévé tenni.

A korábban több németellenes nyilatkozatot megfogalmazó boszniai szerb elnöknek feltehetően az (is) szúrja a szemét, hogy a bíróság egyik külföldi tagja német származású, akárcsak a nemzetközi közösség boszniai főbiztosa.

Ez az újonnan keletkezett feszültség újabb fejezetet nyitott a boszniai Szerb Köztársaság és a Bosznia-Hercegovina központi intézményei közötti konfliktusban.

Dodik és az RS kormánya a jogi és alkotmányos keretek újraértelmezésére törekszik, míg Bosznia-Hercegovina központi intézményei és a nemzetközi közösség, különösen a daytoni szerződés végrehajtását garantáló nyugati országok (Egyesült Államok, Németország, Franciaország, Nagy-Britannia, valamint az EU és a NATO) ragaszkodnak Bosznia-Hercegovina egységes jogi keretrendszeréhez.

Dodik peres ügye

Mindeközben folytatódik Dodik peres ügye, amelyben azzal vádolják, hogy megszegte a nemzetközi közösség főképviselőjének döntéseit. A vád szerint Dodik két olyan entitási törvényt hirdetett ki, amelyeket a nemzetközi közösség képviselője, Christian Schmidt korábban érvénytelennek nyilvánított.

Kapcsolódó cikk

ABSZOLUTIZMUS: Dodik mindenütt győzni akar az októberi boszniai helyhatósági választásokon

A törvények egyike kimondja, hogy az RS nem fogadja el a központi alkotmánybíróság döntéseit, ami egyértelműen feszültséget szít a központi hatalom és az entitás között.

A per hátterében az áll, hogy Schmidt júliusban, a törvényhozási folyamat közepette érvénytelenítette a Dodik által kihirdetett törvényeket, és módosította Bosznia-Hercegovina büntető törvénykönyvét, amely most már büntethetővé teszi a magas képviselő döntéseinek figyelmen kívül hagyását.

A Dodik-per körüli helyzet jól tükrözi a Bosznia-Hercegovinában uralkodó politikai és jogi feszültségeket, amelyek gyakran a daytoni békeszerződés értelmezése, valamint a központi kormányzat és az entitások közötti hatáskörmegosztás körül robbannak ki.

Az RS választási törvénye, az alkotmánybíróság döntése és Dodik bírósági ügye mind annak a jele, hogy a daytoni rendszer (szándékosan) eltérő értelmezése továbbra is komoly politikai és jogi konfliktusokat eredményez, ami annak a következménye, hogy a boszniai szerbek nem kívánnak közös államban élni a bosnyákokkal, illetve a bosnyák-horvát föderációval, ezért saját törvényekkel igyekeznek megteremteni a leválás jogi feltételeit.