Connect with us

Bosznia

A boszniai főképviselő módosította a választási törvényt, a szerbek és a horvátok hőbörögnek

A Boszniában sarjadzó demokrácia egyik fő jellemzője a választási szabályok meghekkelése, ebben a sportban a maga módján mindhárom náció részt vesz. Ennek az lett a következménye, hogy a választási reformmal kapcsolatos huzavonát megelégelve Christian Schmidt boszniai főképviselő technikai módosításokat léptetett életbe, ami miatt hirtelen hőbörögni kezdtek a boszniai szerbek, de a kórushoz csatlakoztak a horvátok is

Avatar photo

Közzétéve:

A megjelenés dátuma

A derék bajor szabad, tisztességes és demokratikus választásokat ígért Bosznia-Hercegovinának, és ehhez az ígéretéhez igazította a választási törvényt
A derék bajor szabad, tisztességes és demokratikus választásokat ígért Bosznia-Hercegovinának, ami ellen az ottani szerbek és a horvátok hőbörögni kezdtek (Forrás: OHR)
A cikk meghallgatása

Christian Schmidt a nemzetközi közösség bosznia-hercegovinai főképviselője elérkezettnek látta az időt, hogy élve a bonni felhatalmazások által biztosított jogkörével, életbe léptesse a boszniai választási törvény egyes módosításait. Az így hatályba lépett rendelkezések nem csak amiatt csapták ki a biztosítékot a boszniai szerb és horvát politikai vezetők körében, mert a főképviselő átlépett rajtuk, hanem amiatt is, mert a derék bajor kizárta annak a lehetőségét, hogy a jövőben háborús bűncselekmény miatt elítélt személyek jelöltként szerepeljenek a szavazólapokon.

Nem várt tovább

Christian Schmidt a nemzetközi közösség bosznia-hercegovinai főképviselője elérkezettnek látta az időt, hogy éljen a „bonni felhatalmazásokként” nevezett jogkörével, és a helyi politikusok passzivitását megelégelve maga léptette életbe a boszniai választási törvény egyes módosításait.

A főképviselő amiatt volt kénytelen élni a rendkívüli jogkörével, mert a boszniai politikai elit 10 év alatt sem tudott konszenzust kialakítani a választási rendszer reformja kapcsán. Schmidt tavaly december közepén nyomatékosan felszólította a regnáló koalíciós kormány pártjait, hogy tegyenek érdemi lépéseket, mert ahogy akkor mondta, nem hagyja, hogy az állam vezetői a 2024. októberi önkormányzati választást olyan törvénnyel bonyolítsák le, ami nem biztosítja annak tisztaságát.

Schmidt az Európai Bizottság és az EBESZ által megfogalmazott követelményeket kérte számon a boszniai vezetőkön, akiknek tavaly még szabadkezet adott abban a tekintetben, hogy a kitűzött célt, vagyis a befolyástól és csalásoktól mentes választási rendszert életre hívják.

Dragan Čović

Dragan Čović a boszniai horvátok számára teljesen feleslegesek és elfogadhatatlanok a Christian Schmidt által eszközölt változtatások, amelyek néhány nappal a pozitív uniós fejlemények után következtek be (Forrás: Raport)

A decemberi felszólításnak azonban nem volt érdemi foganatja. A jelenlegi kormánykoalícióból kizárólag a Dragan Čović vezette Horvát Demokratikus Közösség Bosznia-Hercegovinai Pártja (Hrvatska Demokratska Zajednica Bosne i Hercegovine, HDZ BiH) készített egy javaslatot, ami lényegében a három államalkotó nemzet – vagyis a bosnyák, szerb és a horvát – tagjai között a politikai pozíciók egyenlő elosztását betonozta volna be.

Ennek megfelelően a koalícióban résztvevő többi párt nem is foglalkozott érdemben a HDZ BiH vélhetően Zágrábból tollba mondott javaslatával, így az hamvába hullt.

A főképviselő ezek után a saját tekintélyének megőrzése érdekében nem tehetett mást, minthogy bevárta, amíg Brüsszelben az Európai Tanács állam és kormányfői formációban megadja a támogatását a csatlakozási tárgyalások megkezdéséhez Bosznia-Hercegovina számára, ami után előzetes figyelmeztetés nélkül életbe léptetett egyes technikai módosításokat.

De mit is módosított a választási törvényben?

Schmidt, ahogy ígérte, főként olyan technikai szabályokat léptetett életbe, amelyek a választási csalások ellehetetlenítését, illetve azok feltárását szolgálják. Ezek egyike a szavazólap-scannerek hadrendbe állítása, amitől azt várják, hogy ne lehessen az urnába plusz szavazólapokat dobni. A másik jelentős fejlesztés a szavazók elektronikus azonosításának megvalósítása lesz a következő voksolásra.

A most életbe léptetett módosítás egyetlen nem technikai eleme, hogy a derék bajor, vagyis a Jó Ember, ahogy néha a BALK-on hívjuk Dodik után szabadon, kizárta annak a lehetőségét, hogy olyan személyek legyenek az önkormányzati képviselőjelöltek és polgármesterek listáján, akiket korábban háborús bűnösként elítéltek. Ez komoly felháborodást váltott ki a boszniai szerb és horvát politikai pártok soraiban.

A mostani módosítások kapcsán fontos kiemelni, hogy ezeket csak ideiglenes jelleggel léptette Schmidt életbe, és azzal a fenntartással, hogy visszavon mindent, amennyiben a következő három hétben a koalíciós kormány pártjai megegyeznek egy nekik megfelelő módosításról. Az óra ketyeg ugyan, de a pártvezetők leginkább Schmidt felelősségének feszegetésével, és az amúgy sem túlzottan acélos boszniai szuverenitás megsértésének a hangsúlyozásával vannak elfoglalva.

Kapott hideget-meleget

Schmidt a Bosznia békéje és stabilitása felett őrködő Békevégrehajtási Bizottság (Peace Implementation Council, PIC) 1997-es döntése alapján jogszerűen életbe léptethet jogszabályokat, amik az ország stabilitása miatt szükségesek, amennyiben a törvényhozás azok megalkotásának nem tesz eleget. A hivatalosan „bonni felhatalmazásoknak” nevezett jogtechnikai manőver azonban a korábbi években is rendre azt eredményezte, hogy az aktuálisan érdeksérelmet elszenvedő fél az állam szuverenitásának mély sérelmére hivatkozott.

Nem volt ez másként most sem, mert Schmidt döntésének hivatalos közzététele után záporoztak a politikusi reakciók, amikben pellengérre állították a főképviselőt.

A jelenlegi koalíciós pártok elnökei közül kizárólag Elmedin Konaković boszniai külügyminiszter, a jobbközép Nép és Igazság (Narod i Pravda, NiP) elnöke fejezte ki örömét a Schmidt által életbe léptetett rendelkezések miatt. Az uniós csatlakozás élharcosa szerint a technikai módosításokra azért volt szükség, hogy „a választók és ne a számlálóbiztosok döntsék el, ki nyeri a voksolást.”

Hasonló álláspontot fogalmazott meg a boszniai ellenzék zászlóshajójának számító Demokratikus Akció Pártját (Stranka Demokratske Akcije, SDA) vezető Bakir Izetbegović is, aki a török portával való szövetségének lazulása óta egyre komolyabban szimpatizál az EU-csatlakozás gondolatával.

dodikkpg

Milorad Dodik szerint Bosznia-Hercegovinában stabil a biztonsági helyzet, ezt az EUFOR vezérőrnagya, Sticz László is megerősítette. Dodik ezt a saját honlapján és az X platformon írta, ám rögtön hozzátette, hogy az amerikaiak megoldási javaslata Christian Schmidt illegális beavatkozásának formájában megzavarta a bosznia-hercegovinai belső kapcsolatokat

A negatív hangok a boszniai szerb és horvát körökből érkeztek. Milorad Dodik, a boszniai Szerb Köztársaság elnöke éles reakciójában kijelentette, hogy az általa vezetett entitás a közeljövőben elfogadja a saját választási törvényét, és ezzel véget vet a bajor Jó Ember beavatkozásának.

Dodik szerint Schmidt mostani döntése előrevetíti, hogy a főképviselő a parlament és az alkotmánybíróság nélkül dönt a vitatott jogállású állami vagyon sorsáról. Utóbbi lépést Dodik vörös vonalnak minősítette, azzal, hogy amennyiben a főképviselő ebben a kérdésben is szembe megy a szerb entitás vezetésével, akkor a korábbi ígérete szerint leporolja a békés elszakadást lehetővé tevő vészforgatókönyvet.

Dodik olyannyira nem beszélt a levegőbe, hogy utasítására Nenad Stevandić, a boszniai szerb nemzetgyűlés elnöke március 28-ára rendkívüli ülést hívott össze, ami másnap hajnali háromig tartott, ahol a képviselők a Schmidt lépését élesen elítélő határozatot fogadtak el.

Radovan Višković a szerb entitás kormányfője pedig egyenesen az EU-integráció lezárásáról beszélt, amikor közölte, hogy Schmidt lépése miatt Bosznia-Hercegovina EU felé vezető útja véget ért, és a boszniai szerb entitás a saját útját fogja járni.

A boszniai államelnökség szerb tagjának tisztségét betöltő Željka Cvijanović pedig diktatórikus lépésnek nevezte a főképviselő cselekményét, és kijelentette, hogy a jó bajor egyetlen célja, hogy káoszba taszítsa Bosznia-Hercegovinát.

A boszniai horvátok legnagyobb pártjának számító HDZ BiH vezetése is elítélte a főképviselő fellépését. Dragan Čović pártelnök elfogadhatatlannak minősítette a főképviselő lépését. Értékelése szerint a magas szintű külső beavatkozás megkérdőjelezhetővé tette az uniós integráció érdekében az elmúlt félévben tett intézkedéseket, így a mostani helyzet beláthatatlan következményekkel bír a csatlakozási tárgyalásokra.

Schmidt keményebb stílusra váltott

A 2021 augusztusában hivatalba lépett Schmidt regnálása első évében még megkísérelte tárgyalásos úton kimozdítani a holtpontról a boszniai folyamatokat. Mindezek a lépései hatástalannak bizonyultak, így 2022-ben már élt a bonni felhatalmazások nyújtotta jogköreivel.

A mostani bejelentéséhez kapcsolódóan két olyan megjegyzést is megengedett magának, amiből arra lehet következtetni, hogy a főképviselő a közeljövőben sem lesz rest rákényszeríteni az akaratát a boszniai politikai szereplőkre.

Az egyik ilyen megjegyzése az volt, ami szerint a boszniai alkotmánybíróságon a jelenlegi alkotmány rendelkezéseinek megfelelően továbbra is hivatalukban maradnak a külföldi bírók. Emlékezetes, hogy Milorad Dodik élesen kritizálta a közelmúltban a testületet, ami szerinte nyugati érdekek mentén működik, és a szerbség sérelmére hozza a döntéseit.

Schmidt ezzel a kijelentéssel kizárta annak a lehetőségét, hogy a közeljövőben vita indulhasson a boszniai alkotmánybíróság összetételéről.

A Jó Ember az általa képviselt hivatal jövője kapcsán is nyilatkozott. Maga többször utalt arra, hogy ő lesz a nemzetközi közösség utolsó boszniai főképviselője. Kifejezett célja, hogy bezárja a saját hivatalát, szabad utat engedve ezzel a boszniai alkotmányos fejlődésnek.

Ehhez a gondolathoz most is tartotta magát Schmidt azzal a kiegészítéssel, hogy ezúttal konkrét eseményhez kapcsolta a főképviselői hivatal bezárását, amikor kijelentette, hogy amint Bosznia-Hercegovina belép az EU-ba, ő maga intézkedik az intézmény megszüntetése érdekében. Szerény véleményünk szerint Schmidtnek nem kell kapkodnia az erre vonatkozó dokumentumok előkészítésével, ahogy az uniós csatlakozás helyzete áll Szarajevóban.

A BALK Hírlevele


Meteorológia



B.A. Balkanac

Balkanac

Magyarország

Szlovákia

Oroszország

Kína

Európai Unió

IN ENGLISH

Egy hét legjava