Bosznia
A Vatikán szerint Međugorje oké, de Szűz Mária nem levélhordó
Az elbírálás során valószínűleg szerepe volt a kegyhelyhez fűződő gazdasági komponensnek is. Az eszéki illetőségű Vencel Čuljak, aki nemrég védte meg doktori munkáját erre a témára, a következő adatokat érezte szükségesnek kiemelni: 1981-től 2013 végéig 28 millió zarándok és turista – vagyis majdnem három Magyarország – látogatta meg Međugorjét, ebből 21 millió külföldi volt
A horvát közvélemény nem is olyan elhanyagolható része visszafojtott lélegzettel figyelte csütörtökön a Vatikánból érkező híreket. Végül a bosznia-hercegovinai kegyhely „nihil obstat” elbírálásban részesült, azaz a Szentszék nem látja „semmi akadályát” annak, hogy a hívők továbbra is ide zarándokoljanak. A Vatican News portál szerint a Hittani Dikasztérium Ferenc pápa által jóváhagyott dokumentuma nem beszél a természetfelettiről, de elismeri a plébániához – a Béke Királynőjének kegyhelyéhez – kapcsolódó bőséges lelki gyümölcsöket, és többnyire pozitív véleményt ad az üzenetekről, néhány magyarázattal.
Egyszerűen, hogy Rókus is megértse
A Međugorjéval kapcsolatos lelki tapasztalatokról szóló feljegyzésben, amelyet Víctor Manuel Fernández bíboros, a Hittani Dikasztérium prefektusa írt alá, megállapítást nyert, hogy a legtöbb međugorjei üzenet pozitív értékelése “nem jelenti a közvetlen természetfeletti eredetű hirdetést”.
Mégis elismerik a međugorjei élményhez kapcsolódó lelki gyümölcsök értékét, felhatalmazva a híveket, hogy ragaszkodjanak hozzá, mert “sok pozitív gyümölcs termett, és nem terjedtek el negatív vagy kockázatos hatások Isten népe között”.
Petar Palić, Mostar-Duvno püspöke pénteken sajtótájékoztatót tartott, amelyen beszélt a Vatikán tegnapi döntéséről Međugorjéról, amelyet a Međugorjéval kapcsolatos lelki tapasztalatokról szóló feljegyzésnek neveztek. Ferenc pápa és a mostari püspök megállapodása szerint Međugorje megkapta a „nihil obstat” státuszt.
Palić azt is elmondta, hogy a Vatikán döntése szerint Međugorje továbbra is a Mostar-Duvno egyházmegye plébániája marad, és egyelőre nem lesz kegyhely:
– Annál is inkább, mert mindazok, akik ismerik a kánonjogot, tudják, hogy egy kegyhely jogi szabályozása bizonyos feltételeket is megkövetel, bizonyos tisztázásokat is igényel, és ez a helyzet, vagyis ez a lehetőség egyelőre nyitva marad, vagyis jelenleg nem mérlegelik.
A fentiekből kiderül ugyan – ha az ember tudja, hogy kell olvasni –, hogy mi a helyzet, de a gyengébbek kedvéért, hogy Rókus is megértse, ellátjuk kommentárokkal a mondottakat.
A međugorjei jelenség forrása hat látnok állítása, miszerint 1981. június 24-e óta a Szűzanya megjelenik nekik, és a béke üzeneteit küldi. A Jugoszláv Püspöki Konferencia először 1991-ben foglalt állást a jelenséggel kapcsolatban.
A zárai (zadari) nyilatkozatban rámutattak, hogy a korábbi kutatások alapján nem lehet megerősíteni Međugorje természetfelettiségét. A Szentszék különleges bizottságot nevezett ki Camillo Ruini bíboros érsek vezetésével Međugorje ügyének kivizsgálására.
Ez a bizottság befejezte jelentését, és 2014-ben benyújtotta a pápának. A média úgy értesült, hogy ez a jelentés, amelyet hivatalosan soha nem tettek közzé, megerősíti a Szűzanya jelenéseinek természetfeletti természetét az első hét napban.
Ezt követően a Szentszék egy különleges pápai küldöttet nevezett ki Međugorjéba, aki ezt a plébániát vezeti. Ez jelenleg Aldo Cavalli érsek, aki továbbra is gondoskodik a zarándokhelyről, és a jelenségről is.
Szűz Mária nem levélhordó
Szóval, a kezdetektől fogva a hat látnok – akkoriban még kiskorúak – volt a problémás, különösen azért, mert a mai napig azt állítják, hogy a Szűzanya rendszeresen megjelenik nekik és különféle üzeneteket küld. Ez még Ferenc pápánál is kiverte a biztosítékot, aki annak a véleményének adott hangot, hogy Szűz Mária nem levélhordó, hogy folyamatosan üzeneteket továbbítson.
Az, hogy mégis ennyire körültekintően jártak el a „hercegovinai Fatima” ügyében, a katolikus egyház korporatív hozzáállásának tudható be. A római katolicizmus természeténél fogva állandóan mozgásban van, mert az egész világot magába szeretné foglalni a római rendszer intézményes-szakramentális struktúrái keretében.
Idén májusban nagy port felverő Fiducia supplicans dokumentum megjelentetése, illetve a nyilatkozatot aláíró, Ferenc pápa bizalmát élvező argentin teológusnak, Víctor Manuel Fernándeznek a Hittani Dikasztérium prefektusává való kinevezése megerősítette a katolikus egyház új, „befogadóbb“ irányvonalát.
Hogy most ne bonyolódjunk bele az egyházi ügyekbe, a lényeg Međugorjéval kapcsolatban az volt, hogy ha a híveknek ez úgy tetszik, ám legyen.
Talán a biznisz sem lényegtelen
Ugyanakkor az elbírálás során valószínűleg szerepe volt a kegyhelyhez fűződő gazdasági komponensnek is.
Az eszéki illetőségű Vencel Čuljak, aki nemrég védte meg doktori munkáját erre a témára, a következő adatokat érezte szükségesnek kiemelni: 1981-től 2013 végéig 28 millió zarándok és turista – vagyis majdnem három Magyarország – látogatta meg Međugorjét, ebből 21 millió külföldi volt.
Međugorje évente 90 millió euró összbevételt és 1,9 millió vendégéjszakát realizál. A számítások szerint Međugorje teljes bevétele az elmúlt három évtizedben 2,85 milliárd euró volt, a szálláskapacitások pedig 65 millió vendégéjszakát valósítottak meg.
Az utazási irodák és szállítóvállalatok is jó pénzt kerestek, mivel a zarándokok becslések szerint 8,5 milliárd eurót különítettek el utazási költségekre, 32 év alatt a međugorjei egyház az adományok nélkül összesen 290 millió euró bevételre tett szert.
- Szerbia5 nap telt el azóta
Vučić leteremtette a szabadkai polgármestert, mert nem hívta meg Pásztor Bálintot a fogadására 🚂✨
- Bosznia4 nap telt el azóta
Villámár, áradás, özönvíz, Boszniában több helyütt is apokaliptikus helyzet alakult ki
- Szerbia3 nap telt el azóta
A vajdasági magyar fiatalok elhagynák Szerbiát a sorkatonai szolgálat miatt?
- B A Balkanac5 nap telt el azóta
Kelta Odüsszeia meg Mi magunk + pia a köcsögben (útirajz fecni)