A horvát külügy nem tartja baráti gesztusnak Szijjártó “mélyen sértő” megállapítását

Horvátországot megdöbbentette Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter “politikailag mélyen sértő” megállapítása, miszerint Horvátország “megbízhatatlan tranzitország”, és a zágrábi diplomácia vezetője ezt a megállapítást magyar részről nem tartja “baráti gesztusnak”. Gordan Grlić Radman horvát európai- és külügyminiszter nyilatkozata szerint “ez egy politikailag mélyen sértő kijelentés”, amelyet valóban nem vártak Magyarország képviselőitől, akiknek “rossz szándékú lépéseire” horvát részről hosszú időn keresztül rendkívüli visszafogottsággal és mérséklettel reagáltak, mindenekelőtt annak tudatában, hogy szomszédos és baráti országok vagyunk”.

Nem baráti gesztus

Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter a Facebookon azt írta, hogy Horvátország egyszerűen nem megbízható tranzitország.

Kapcsolódó cikk

Aki nem lép egyszerre, olaj nélkül marad estére

A magyar fő külügyér ezt azzal indokolta, hogy Horvátország nem megbízható, mert a piaci átlagos értékek ötszörösére emelte az olaj tranzitdíját a háború kitörése óta, nem megbízható, mert lehetetlenné tette a MOL számára, hogy hosszú távra kössenek le szállítási kapacitásokat. Nem megbízható, mert a vezeték kapacitásnöveléséhez szükséges beruházásokat nem végezte el, a maximális kapacitásról pedig soha senki által nem bizonyított adatokat ad.

Erre reagált a horvát diplomácia vezetője, aki a HINA horvát hírügynökségnek nyilatkozva kijelentette: reméli, hogy Budapest hamar felismeri, hogy “ez a megközelítés és teljesítmény senkinek sem hoz hasznot, legkevésbé a kétoldalú kapcsolataink és a szolidaritás, mint az EU alapelvének fejlesztése szempontjából”.

– Ilyen kijelentést annak az országnak a képviselője tesz, amelynek megbízhatóságáról már az a tény beszél, hogy külpolitikai szerepvállalásának megkérdőjelezésével, sőt egyedülállásával szembesül már az EU Tanács elnökségének kezdetén

– jegyezte meg Grlić Radman, valamelyest visszavágva Szijjártó megállapítására.

Grlić Radman elmondta, hogy a Janafon keresztüli tranzitra vonatkozó javaslat “tovább erősítené a kapcsolatokat” Zágráb és Budapest között, és megszilárdítaná Európa energiafüggetlenségét.

A horvát Jadranski naftovod (Janaf) energetikai cég közben valótlannak minősítette, és visszautasította Szijjártó állításait, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy “teljes mértékben ki tudja elégíteni a MOL-csoport pozsonyi és budapesti finomítóinak kőolajszükségletét”.

Nemrég Davor Štern horvát energetikai szakértő a zágrábi RTL-nek úgy nyilatkozott, hogy Magyarország most alternatív forrásokat keres, és ezért valószínűleg szorosabb együttműködésre lesz szüksége az EU-val és más országokkal, például Horvátországgal is.

Štern szerint azonban ha a Janaffal valami probléma adódna, Magyarország számára kevés alternatíva maradna, talán a Transalpi Olajvezeték (TAL), amely Triesztből indul és Szlovákiába tart, de ennek az állapotáról kevés információ állt a szakértő rendelkezésére.

A horvát hivatalos közlemény

Horvátország kategorikusan elutasítja a tranzitországként való megbízhatatlanság vádjait. A horvát hivatalos közlemény leszögezi, hogy Horvátország megbízhatóságát a sokéves együttműködés bizonyítja számos európai partnerrel, beleértve a Nyugat-Balkán országaiba irányuló rendszeres energiaellátást is.

Horvátország következetesen átlátható és kiszámítható energiapolitikát folytat, összhangban az európai jogszabályokkal és az európai szolidaritás szellemében.

A közleményben a horvátok cáfolják azt a magyar megállapítást, hogy nem végezték el a Janaf vezeték kapacitásnöveléséhez szükséges beruházásokat, zágrábi állítások szerint ugyanis “Horvátország folyamatosan beruház az energetikai infrastruktúra fejlesztésébe és korszerűsítésébe annak érdekében, hogy stabil és biztonságos energiaellátást biztosítson minden partnerének”.

Horvát részről elfogadhatatlannak tartják a politikai nyomásgyakorlás és a megalapozatlan vádak alkalmazását az egyéni érdekek érvényesítése érdekében, ami közös európai céljaink rovására megy.

Ezért a megalapozatlan vádak helyett Zágráb konstruktív párbeszédet szorgalmaz az európai szolidaritás és együttműködés erősítése érdekében, hogy közösen nézzünk szembe az európai és globális szintű kihívásokkal.

A közlemény végül leszögezi, hogy Horvátország szilárdan elkötelezett az európai szolidaritás és együttműködés elvei mellett, és elvárja, hogy minden partnere ugyanazon értékek szerint cselekedjen.