Connect with us

Horvátország

Keir Starmer részt vett a vukovári mészárlás népirtássá való nyilvánítási kísérletében

A horvát kormány 2014-ben megpróbálta elérni a Nemzetközi Bíróságnál, hogy a Vukovár közelében történt mészárlást is nyilvánítsák népirtássá, az ezen dolgozó jogászcsoport munkájában vett részt az új brit miniszterelnök, Keir Starmer

Avatar photo

Közzétéve:

A megjelenés dátuma

Keir Starmer, új brit miniszterelnök reggel megtartott az első kormányülést, majd az X platformon azt írta: kormánya készen áll arra, hogy Nagy-Britannia népét szolgálja. Ehhez a jelszót is kiadta, miszerint "Először az ország, aztán a párt!"
Az új brit miniszterelnök reggel megtartott az első kormányülést, majd az X platformon azt írta: kormánya készen áll arra, hogy Nagy-Britannia népét szolgálja. Ehhez a jelszót is kiadta, miszerint "Először az ország, aztán a párt!" (Forrás: X platform, Keir Starmer)
Értékeld ezt a cikket a szívecskék segítségével!
[Összesen: 3 Átlag: 5]

Hallgasd meg ezt a cikket!

A második világháború vége óta a nemzetközi bíróságok mindössze két esetben nyilvánítottak népirtássá egy háborús bűncselekményt: az első a ruandai vérengzés volt 1994-ben, amikor a hutu fegyveres milíciák a tutsi kisebbséghez tartozó etnikai csoport mintegy 800 000 tagját ölték meg. A másikra a rákövetkező évben, a boszniai háború idején került sor, amikor mintegy 8000 boszniai muszlim férfit és fiút gyilkoltak meg a szerb fegyveres alakulatok Srebrenica környékén, bár ez vonatkozhatna akár az egész Drina mentére, ahol végig etnikai tisztogatás zajlott. A horvát kormány 2014-ben megpróbálta elérni a Nemzetközi Bíróságon (ICJ), hogy a Vukovár közelében történt mészárlást is nyilvánítsák népirtássá, az ezen dolgozó jogászcsoport munkájában vett részt annak idején az új brit miniszterelnök, Keir Starmer.

Népirtás vagy etnikai tisztogatás?

Ezekkel a fogalmakkal ismerkedett a volt Jugoszlávia és egész Európa a kilencvenes évek délszláv háborúi során, amikor a Jugoszláv Néphadsereg és a szerb szabadcsapatok háborús bűncselekményeket követtek el Horvátországban, de még inkább Bosznia-Hercegovinában. Minden Vukovárnál kezdődött, ahol a szerbek 1991 végén egy közeli mezőgazdasági birtokon 261 embert mészároltak le. Az áldozatok főleg horvátok voltak, de volt köztük több szerb, muszlim, francia, német és magyar nemzetiségű személy is.

Jean Michel Nicollier, francia-horvát katona, 1966. július 1-jén született Vesoulban, Franciaországban. 1991. november 20-án végezték ki a szerbek az ovčarai táborban

Jean Michel Nicollier, francia-horvát katona, 1966. július 1-jén született Vesoulban, Franciaországban. 1991. november 20-án végezték ki a szerbek az ovčarai táborban (Forrás: X platform)

Huszonhárom évvel később, 2014-ben, egy húsz fős, nemzetközi jogászokból álló csoport, köztük három brit emberi jogi ügyvéd annak bizonyítására készült, hogy a vukovári mészárlás és a város körüli más konfliktusok népirtásnak számítanak. Keir Starmer, aki akkoriban nemzetközi jogi tapasztalatokkal nem rendelkezett, csatlakozott a jogászcsapathoz, amely a brit Philippe Sands és az ausztrál James Crawford vezetésével dolgozott az ügyön.

Starmer, akinek 2013-ban járt le az igazgatói mandátuma a brit ügyészségen (Director of Public Prosecutions, DPP), éppen új kihívásokat keresett. Sands és Crawford ugyanakkor felismerte, hogy szükségük van egy büntetőjogi szakértőre: első választásuk Ben Emmerson volt, aki jelentős tapasztalattal rendelkezett az ilyen típusú ügyekben, de ő nem volt elérhető. Így Sands felhívta régi kollégáját, Keir Starmert.

A brit, amerikai és horvát ügyvédek közül többen aggódtak amiatt, hogy Starmernek nem voltak tapasztalatai az ICJ előtt, ugyanakkor néhány héttel azt megelőzően, hogy Hollandiába repült, Starmert hazájában lovaggá ütötték” a jog és az igazságszolgáltatás terén tett szolgálataiért”.

A Szerbiával szembeni jogi követelés, miszerint Vukovárnál népirtás történt akkor már 15 éve húzódott, mire Horvátország végre jogot nyert arra, hogy a hágai Nemzetközi Bíróság elé terjessze a vádakat.

Az ügyvédek 2014 legelején érkeztek Hágába, hogy felkészüljenek a februárban kezdődő tárgyalásra, és a Hotel Hampshire-ben kaptak szállást, amelyet a horvát kormány bérelt ki a bírósági eljárás idejére. A zágrábi kormány 3,7 millió eurót költött az ügy megindítására, amelynek nagy részét a külső jogi csapatra fordították.

A meghallgatások 2014 februárjában kezdődtek Hágában, és a tét nem is lehetett volna nagyobb. A mészárlás nyílt sebnek bizonyult és még ma is annak számít a horvát és a szerb nép közötti kapcsolatokban, s más hasonló esetekkel együtt ismételten veszélyeztetheti a térség tartós békéjét.

Starmer szerepe a vukovári ügyben

A vukovári mészárlás ügyében folytatott tárgyalások érzelmileg nagyon megterhelők voltak. A horvát fél egy filmet mutatott be a bíróságnak a Vukovár ostroma utáni pusztításról, amely mély benyomást tett mindenkire. Starmer a Vukovárral kapcsolatos tényállás jogi bemutatását végezte, és brit sajtójelentések szerint “gyönyörű beszédet mondott a szívszorító tanúvallomások alapján”.

Az egy hónapig tartó érzelmekkel teli meghallgatáson a szerbek többször is utaltak Horvátország náci múltjára, amikor a horvát katonai erők szerbeket gyilkoltak meg a Független Horvát Állam idején.

A vukovári Igor Kačić 16 éves volt, amikor az ovcarai birtokra vitték, megkínozták és megölték. Édesapját, Petar, Vukovár védője néhány héttel korábban, októberben esett el

A vukovári Igor Kačić 16 éves volt, amikor az Ovčara birtokra vitték, megkínozták és megölték. Édesapja, Petar, Vukovár védője néhány héttel korábban, októberben esett el (Forrás: X platform, Croatian Heritage)

Az ügy talán legnehezebb pillanatában a szerb kormány ügyvédei a horvát vezetőket a nácikhoz hasonlították, akik 1942 januárjában a “zsidókérdés végső megoldásának” megtervezésére tartott hírhedt wannsee-i konferencián találkoztak, hogy megállapodjanak a holokausztról.

Luka Misetic amerikai ügyvéd szerint ez a fajta retorika “nagyon feszült légkört teremtett”, amit szerinte tovább szított az az állítás, hogy “bárki, aki elutasítja ezt az összehasonlítást, az holokauszttagadó”.

A bírósági eljárás során a Horvátországot képviselő ügyvédcsoport tagjai felismerték, hogy a népirtás vádja erős, ezért nehéz lesz meggyőzni a bírákat, hogy az ő javukra döntsenek, főleg miután számos szerb katonai vezetőt már elítéltek háborús bűnökért.

Dupla elutasítás

A meghallgatások végén, 2014 márciusában Starmer hazatért, hogy megkezdje/komolyan folytassa politikai karrierjét. Egy évvel később az ICJ bírái közzétették az ügyben tett megállapításaikat, elutasítva mind a horvát, mind a szerb népirtásra vonatkozó állításokat, a horvát vádakat tizenöt szavazattal kettő ellenében, Szerbia viszontvádját pedig egyhangúlag.

A horvát követelésekkel kapcsolatban a Nemzetközi Bíróság megállapította, hogy a történtek előtt számos vukovári horvátot evakuáltak, amiből az következik, hogy a horvát lakosság fizikai megsemmisítésére irányuló szándék megléte nem az egyetlen ésszerű következtetés, amely a Vukovár elleni jogellenes támadásból levonható.

A Bíróság hozzátette, hogy a Hágai Nemzetközi Törvényszék (ICTY) következtetései arra utalnak, hogy az ovčarai bántalmazás elkövetőinek szándéka nem a védett csoport tagjainak a fizikai megsemmisítése volt, hanem a katonai értelemben vett ellenség megbüntetése. (Lásd a ICJ döntését).

Az ICTY megállapította továbbá, hogy a Jugoszláv Néphadsereg (JNA) és a szerb erők által elfogott horvát harcosokat nem mind végezték ki, egy részüket a szerémségi Szávaszentdemeterre (Sremska Mitrovica) szállították, ahol hadifogolyként tartották őket, ugyanez vonatkozik a civilek egy részére is.

Vukovárral kapcsolatban Horvátország 12 500 horvát halálos áldozatot említett, amit Szerbia vitat. A bíróság megjegyezte, hogy még ha feltételezzük is, hogy ez a számadat helyes – amely kérdésben nem hoz döntést -, a Horvátország által állított áldozatok száma kicsi a célcsoport célzott részének méretéhez képest, vagyis ezért nem lehet népirtásról beszélni.

A Nemzetközi Bíróság továbbá megállapította, hogy Szerbia nem bizonyította a Horvátországban élő szerb lakosság ellen elkövetett népirtás meglétét, ezért az ítéletben hangsúlyozta, hogy Horvátország a népirtási egyezmények vonatkozásában nem követett el nemzetközi jogellenes cselekményt.

A taláros testület végül a fenti indokok alapján arra az általános következtetésre jutott a szerb viszontkeresettel kapcsolatban, azt teljes egészében el kell utasítania.

Értékeld ezt a cikket a szívecskék segítségével!
[Összesen: 3 Átlag: 5]
QR Code

Küld el ezt a cikket e-mailben

Ehhez kattints ide

Meteorológia



Követés a Facebookon

B.A. Balkanac

Balkanac

Magyarország

Románia

Szlovákia

Négy nap legjava