Szerbia
A szerbek és az oroszok elleni nyugati beavatkozásról tárgyalt Moszkvában Aleksandar Vulin
Aleksandar Vulin szerint a Koszovóban, szerb szóhasználat szerint a Koszovó és Metóhiában élő szerbek problémáit nem annyira a koszovói albán „hatóságok”, mint inkább az EU okozza, amely nem akarja rávenni őket, hogy teljesítsék a brüsszeli párbeszéd keretében vállalt kötelezettségeiket

Moszkvában tűnt fel Aleksandar Vulin, aki most éppen szerbiai miniszterelnök-helyetteseként vitatja meg az Oroszország és Szerbia elleni „nyugati beavatkozásokat”, és nem is akárkivel teszi ezt, az orosz fővárosban ugyanis a hadügyminiszteri posztról nemrég elmozdított Szergej Sojguval, az orosz Biztonsági Tanács titkárával találkozott. Sojgunak nyilvánvalóan alapos ismeretei vannak a „nyugati beavatkozásról” Ukrajnában, beleértve ebbe „azt a szabadságharcot is, amely orosz vezetéssel folyik a nyugati betolakodókkal szemben”. Nézzük, hogy miről is tárgyalt Vulin az orosz fővárosban!
Könyvek kedvezménnyelA BALK nem kalapozik, csak annyit kérünk tőled, hogy könyvet rajtunk keresztül vásárolj! Te kedvezményt kapsz, és mi is jól járunk. Könyvek kedvezménnyel, kattints ide!
Alcímek
A „nyugati beavatkozásról” tárgyalt
A Ria Novosztyi beszámolója szerint az orosz Biztonsági Tanács nyilvánosságra hozta Szergej Sojgu és a szerb miniszterelnök-helyettes találkozójának részleteit. Eszerint Sojgu a nyugati beavatkozás elleni fellépésről tárgyalt Vulinnal.
Az orosz biztonsági tanácsi apparátus sajtószolgálata szerint szó esett az országok – mármint Oroszország és Szerbia – belügyeibe való nyugati beavatkozással szembeni fellépésről, valamint a rendfenntartó erők együttműködéséről.
A közlemény szerint a szerb és az orosz politikus a biztonság területén folytatott orosz-szerb együttműködéssel kapcsolatos kérdések széles skáláját vitatta meg, ami során a szuverén államok belügyeibe való nyugati beavatkozás elleni fellépés mellett különös figyelmet szenteltek a bűnüldözési és információbiztonsági együttműködésnek.
– Nagyra becsüljük az országaink és népeink között kialakult kapcsolatokat. Nagyra értékeljük Belgrád határozott hozzáállását, amely az orosz-szerb együttműködés fejlesztésére irányul, a Nyugat példátlan nyomása ellenére
– idézte a RIA Novosztyi az orosz Biztonsági Tanács titkárának szavait.
A tudósításban az is szerepel, hogy a beszélgetés elején Sojgu gratulált Vulinnak a szerb miniszterelnök-helyettesi kinevezéséhez, bár erre az információra túlzottan nem voltunk kíváncsiak.
Vulin szerint az EU a fő akadály
Az orosz hírügynökség június elsején – feltehetően a Vulin mostani látogatására való ráhangolódásként – egy hosszabb tudósítást közölt belgrádi keltezéssel.
A tudósítás szerint Aleksandar Vulin úgy nyilatkozott, hogy a Koszovó és Metóhiában élő szerbek problémáit nem annyira a koszovói albán „hatóságok”, mint inkább az Európai Unió okozza, amely nem akarja rávenni őket, hogy teljesítsék a brüsszeli párbeszéd keretében vállalt kötelezettségeiket.
Vulin sajtószolgálata a szerb miniszterelnök-helyettes szavait tolmácsolva ezt a dolgot némileg cifrázta is, amiből az sült ki, hogy a KiM-ben – ez Koszovó gyakran használt rövidítése Szerbiában – nem (a koszovói albán miniszterelnök, Albin) Kurti jelenti a problémát, hanem az EU, mert 11 éve nem hajlandó végrehajtani a brüsszeli megállapodásokat, amelyeket aláírt és garantált.
A közlemény azzal folytatódik, hogy az EU útmutatása alapján a NATO-országok elkobozzák az orosz állampolgárok és Oroszország vagyonát, (a Bosznia-Hercegovinában el nem ismert) Christian Schmidt pedig elveszi a boszniai Szerb Köztársaság vagyonát.
Egy hirtelen fordulattal visszaugrunk Koszovóba, ahol a szerb miniszterelnök szerint Albin Kurti ugyanezekkel az eszközökkel veszi el a földet a szerbektől Leposavićban és Zubin Potokban, amely – tesszük hozzá – két település a szerbek lakta területeken, ahol most éppen a háromszázalékos albán polgármesterek kiskirálykodnak.
A volt szerb védelmi, belügy- és kémelhárítási miniszter – ez Vulin – arra emlékeztetett, hogy a koszovói albán hatóságok „soha semmit nem tettek önállóan”, és a nemzetközi közösség hallgatása megerősíti, hogy Pristina most is idegen utasításokat követ.
Orosz elemzés járatlan olvasóknak
Ezek után a Ria Novosztyi a balkáni kérdésekben járatlan orosz olvasókat arról tájékoztatta, hogy a szerb kormány koszovói hivatalának közlése szerint a koszovói önjelölt hatóságok dokumentumot írattak alá a szerbek északi területeinek illegális kisajátításáról.
A tudósítás szerint a koszovói albán kormány tavaly januárban indította el az északi területek kisajátítását azzal az indokkal, hogy ezekre infrastrukturális projektek megvalósítása érdekében van szükség.
A koszovói legfelsőbb bíróság idén januárban a károsultak (szerbek) panasza alapján megsemmisítette a kisajátítási döntést és visszaküldte a kormánynak átdolgozásra.

A mitrovicai híd, amely hamarosan a címlapokra kerülhet, mint egy újabb gócpont
Egy másik provokatív lépésként a koszovói albán hatóságok bejelentették, hogy nyáron megnyitják az autós forgalom előtt a Kosovska Mitrovica két része közötti hidat.
A Kosovska jelzőt – ezt most mi jegyezzük meg – azért használták a volt Jugoszláviában, majd Szerbiában, mert létezik egy Sremska Mitrovica (magyarul Szávaszentdemeter) is a Vajdaságban. A szerbek a Kosovska jelző használatával is azt fejezik ki, hogy a város Szerbiához, és nem Koszovóhoz tartozik, ahol csak Mitrovicë a város neve.
Visszatérve Kosovska Mitrovicához, vagyis Mitrovicëhez, a várost az Ibar folyó északi és déli részre osztja, mindkettő külön önkormányzat. Az északi részben főként szerbek, a déliben albánok élnek, a szerb rész a felsőváros.
A hídon és a környező utcákon 1998 óta rendszeresen zajlanak tüntetések és összecsapások. Az utóbbi években a koszovói albán hatóságok többször is razziáztak az északi, szerbek lakta városrészben.
A hidat hosszú időre lezárták a közúti forgalom elől, hogy elkerüljék az incidenseket.
A koszovói albán kormány május végén bejelentette, hogy nyáron meg kívánja nyitni a hidat a járműforgalom előtt, ami riadalmat keltett a helyi szerbek körében.
Legnagyobb pártjuk, a Szerb Lista felszólította Pristinát, hogy hagyjon fel a lépéssel, amely tovább súlyosbítaná a helyzetet.
A Ria Novoszty itt még kitért arra, amit a BALK olvasói már kívülről fújnak, hogy a koszovói szerbek Zvecsán, Zubin Potok, Mitrovica és Leposavić településeken bojkottálták a 2023. április 23-ai önkormányzati választásokat, aminek következtében albán jelölteket választottak a közigazgatás élére, minimális részvétel mellett.
Hivatalba lépésük hónapokig tartó szerb tiltakozásokhoz és a feszültség számos fellángolásához vezetett a régióban, ami a zvecsáni „álságos tüntetésben” csúcsosodott ki, amely során harminc magyar katona sérült meg, kettő maradandó egészségkárosodásokat szenvedett.
Könyvek kedvezménnyelA BALK nem kalapozik, csak annyit kérünk tőled, hogy könyvet rajtunk keresztül vásárolj! Te kedvezményt kapsz, és mi is jól járunk. Könyvek kedvezménnyel, kattints ide!

- Románia4 nap telt el azóta
Lemondott a román elnök – a politikai káosz nő
- Bosznia5 nap telt el azóta
Kinek jó, és kinek rossz az USAID megszüntetése a Balkánon?
- Szerbia6 nap telt el azóta
El a kezeket Vajdaságtól! – ez az új jelszó Szerbiában
- Koszovó7 nap telt el azóta
Megismétli-e az Önrendelkezés a 2021-es fölényes győzelmét?