Connect with us

Szerbia

A szerbek és az oroszok elleni nyugati beavatkozásról tárgyalt Moszkvában Aleksandar Vulin

Aleksandar Vulin szerint a Koszovóban, szerb szóhasználat szerint a Koszovó és Metóhiában élő szerbek problémáit nem annyira a koszovói albán „hatóságok”, mint inkább az EU okozza, amely nem akarja rávenni őket, hogy teljesítsék a brüsszeli párbeszéd keretében vállalt kötelezettségeiket

Avatar photo

Közzétéve:

A megjelenés dátuma

Aleksandar Vulin szerint a Koszovó és Metóhiában élő szerbek problémáit nem annyira a koszovói albán „hatóságok”, mint inkább az EU okozza, amely nem akarja rávenni őket, hogy teljesítsék a brüsszeli párbeszéd keretében vállalt kötelezettségeiket. Vulin a nyugati beavatkozás elleni fellépésről tágyalt Moszvában
Aleksandar Vulin - aki most éppen miniszterelnök a szerb kormányban - többször gyalázta már az Európai Uniót (Forrás: Screenshot, RT, korábbi felvétel)
Értékeld ezt a cikket a szívecskék segítségével!
[Összesen: 4 Átlag: 4.8]

Hallgasd meg ezt a cikket!

Moszkvában tűnt fel Aleksandar Vulin, aki most éppen szerbiai miniszterelnök-helyetteseként vitatja meg az Oroszország és Szerbia elleni “nyugati beavatkozásokat”, és nem is akárkivel teszi ezt, az orosz fővárosban ugyanis a hadügyminiszteri posztról nemrég elmozdított Szergej Sojguval, az orosz Biztonsági Tanács titkárával találkozott. Sojgunak nyilvánvalóan alapos ismeretei vannak a “nyugati beavatkozásról” Ukrajnában, beleértve ebbe “azt a szabadságharcot is, amely orosz vezetéssel folyik a nyugati betolakodókkal szemben”. Nézzük, hogy miről is tárgyalt Vulin az orosz fővárosban!

A “nyugati beavatkozásról” tárgyalt

A Ria Novosztyi beszámolója szerint az orosz Biztonsági Tanács nyilvánosságra hozta Szergej Sojgu és a szerb miniszterelnök-helyettes találkozójának részleteit. Eszerint Sojgu a nyugati beavatkozás elleni fellépésről tárgyalt Vulinnal.

Az orosz biztonsági tanácsi apparátus sajtószolgálata szerint szó esett az országok – mármint Oroszország és Szerbia – belügyeibe való nyugati beavatkozással szembeni fellépésről, valamint a rendfenntartó erők együttműködéséről.

A közlemény szerint a szerb és az orosz politikus a biztonság területén folytatott orosz-szerb együttműködéssel kapcsolatos kérdések széles skáláját vitatta meg, ami során a szuverén államok belügyeibe való nyugati beavatkozás elleni fellépés mellett különös figyelmet szenteltek a bűnüldözési és információbiztonsági együttműködésnek.

– Nagyra becsüljük az országaink és népeink között kialakult kapcsolatokat. Nagyra értékeljük Belgrád határozott hozzáállását, amely az orosz-szerb együttműködés fejlesztésére irányul, a Nyugat példátlan nyomása ellenére

– idézte a RIA Novosztyi az orosz Biztonsági Tanács titkárának szavait.

A tudósításban az is szerepel, hogy a beszélgetés elején Sojgu gratulált Vulinnak a szerb miniszterelnök-helyettesi kinevezéséhez, bár erre az információra túlzottan nem voltunk kíváncsiak.

Vulin szerint az EU a fő akadály

Az orosz hírügynökség június elsején – feltehetően a Vulin mostani látogatására való ráhangolódásként – egy hosszabb tudósítást közölt belgrádi keltezéssel.

A tudósítás szerint Aleksandar Vulin úgy nyilatkozott, hogy a Koszovó és Metóhiában élő szerbek problémáit nem annyira a koszovói albán „hatóságok”, mint inkább az Európai Unió okozza, amely nem akarja rávenni őket, hogy teljesítsék a brüsszeli párbeszéd keretében vállalt kötelezettségeiket.

Vulin sajtószolgálata a szerb miniszterelnök-helyettes szavait tolmácsolva ezt a dolgot némileg cifrázta is, amiből az sült ki, hogy a KiM-ben – ez Koszovó gyakran használt rövidítése Szerbiában – nem (a koszovói albán miniszterelnök, Albin) Kurti jelenti a problémát, hanem az EU, mert 11 éve nem hajlandó végrehajtani a brüsszeli megállapodásokat, amelyeket aláírt és garantált.

A közlemény azzal folytatódik, hogy az EU útmutatása alapján a NATO-országok elkobozzák az orosz állampolgárok és Oroszország vagyonát, (a Bosznia-Hercegovinában el nem ismert) Christian Schmidt pedig elveszi a boszniai Szerb Köztársaság vagyonát.

Egy hirtelen fordulattal visszaugrunk Koszovóba, ahol a szerb miniszterelnök szerint Albin Kurti ugyanezekkel az eszközökkel veszi el a földet a szerbektől Leposavićban és Zubin Potokban, amely – tesszük hozzá – két település a szerbek lakta területeken, ahol most éppen a háromszázalékos albán polgármesterek kiskirálykodnak.

A volt szerb védelmi, belügy- és kémelhárítási miniszter – ez Vulin – arra emlékeztetett, hogy a koszovói albán hatóságok „soha semmit nem tettek önállóan”, és a nemzetközi közösség hallgatása megerősíti, hogy Pristina most is idegen utasításokat követ.

Orosz elemzés járatlan olvasóknak

Ezek után a Ria Novosztyi a balkáni kérdésekben járatlan orosz olvasókat arról tájékoztatta, hogy a szerb kormány koszovói hivatalának közlése szerint a koszovói önjelölt hatóságok dokumentumot írattak alá a szerbek északi területeinek illegális kisajátításáról.

A tudósítás szerint a koszovói albán kormány tavaly januárban indította el az északi területek kisajátítását azzal az indokkal, hogy ezekre infrastrukturális projektek megvalósítása érdekében van szükség.

A koszovói legfelsőbb bíróság idén januárban a károsultak (szerbek) panasza alapján megsemmisítette a kisajátítási döntést és visszaküldte a kormánynak átdolgozásra.

A mitrovicai híd

A mitrovicai híd, amely hamarosan a címlapokra kerülhet, mint egy újabb gócpont

Egy másik provokatív lépésként a koszovói albán hatóságok bejelentették, hogy nyáron megnyitják az autós forgalom előtt a Kosovska Mitrovica két része közötti hidat.

A Kosovska jelzőt – ezt most mi jegyezzük meg – azért használták a volt Jugoszláviában, majd Szerbiában, mert létezik egy Sremska Mitrovica (magyarul Szávaszentdemeter) is a Vajdaságban. A szerbek a Kosovska jelző használatával is azt fejezik ki, hogy a város Szerbiához, és nem Koszovóhoz tartozik, ahol csak Mitrovicë a város neve.

Visszatérve Kosovska Mitrovicához, vagyis Mitrovicëhez, a várost az Ibar folyó északi és déli részre osztja, mindkettő külön önkormányzat. Az északi részben főként szerbek, a déliben albánok élnek, a szerb rész a felsőváros.

A hídon és a környező utcákon 1998 óta rendszeresen zajlanak tüntetések és összecsapások. Az utóbbi években a koszovói albán hatóságok többször is razziáztak az északi, szerbek lakta városrészben.

A hidat hosszú időre lezárták a közúti forgalom elől, hogy elkerüljék az incidenseket.

A koszovói albán kormány május végén bejelentette, hogy nyáron meg kívánja nyitni a hidat a járműforgalom előtt, ami riadalmat keltett a helyi szerbek körében.

Legnagyobb pártjuk, a Szerb Lista felszólította Pristinát, hogy hagyjon fel a lépéssel, amely tovább súlyosbítaná a helyzetet.

A Ria Novoszty itt még kitért arra, amit a BALK olvasói már kívülről fújnak, hogy a koszovói szerbek Zvecsán, Zubin Potok, Mitrovica és Leposavić településeken bojkottálták a 2023. április 23-ai önkormányzati választásokat, aminek következtében albán jelölteket választottak a közigazgatás élére, minimális részvétel mellett.

Hivatalba lépésük hónapokig tartó szerb tiltakozásokhoz és a feszültség számos fellángolásához vezetett a régióban, ami a zvecsáni “álságos tüntetésben” csúcsosodott ki, amely során harminc magyar katona sérült meg, kettő maradandó egészségkárosodásokat szenvedett.

Értékeld ezt a cikket a szívecskék segítségével!
[Összesen: 4 Átlag: 4.8]
QR Code

Küld el ezt a cikket e-mailben

Ehhez kattints ide

Meteorológia



Követés a Facebookon

B.A. Balkanac

Balkanac

Magyarország

Románia

Szlovákia

Négy nap legjava