NATO
Magyarország és a Balkán is felvonulási terület lenne egy Oroszország elleni háború esetén
Ez a cikk a NATO új szárazföldi folyosóinak terveiről szól, amelyek célja az amerikai csapatok gyors mozgatása Európán keresztül egy esetleges Oroszország elleni háború folyamán. A tervek kiemelik a logisztikai útvonalak és kikötők fontosságát, egyik-másik útvonal Magyarországon és a Balkánon keresztül vezet, viszont nem fektetnek megfelelő hangsúlyt a légvédelemre

A NATO több szárazföldi folyosó létesítését tervezi annak érdekében, hogy az amerikai csapatok és páncélosok gyorsan a frontvonalakhoz juthassanak egy Oroszország elleni európai szárazföldi háború esetén. Erről NATO-forrásokra hivatkozva a brit Telegraph számolt be, amely úgy tudja, hogy a nyugati katonai szövetség öt kikötőt sorolt be azok közé, amelyeknek az egyikében az amerikai katonák majd partra szállnak, és előre megtervezett logisztikai útvonalakon haladnak tovább. A NATO vezetői figyelmeztették a nyugati kormányokat, hogy fel kell készülniük egy esetleges konfliktusra Oroszországgal a következő két évtizedben. A logisztikai útvonalak kiemelt fontosságúvá váltak, amióta a tavalyi, vilniusi csúcstalálkozón a NATO vezetői megállapodtak abban, hogy 300 ezer katonát tartanak készenlétben a szövetség védelme érdekében. A Telegraph által megszólaltatott Alexander Sollfrank német altábornagy azáltal kötődik a Balkánhoz, hogy a balkáni műveleti tartalékos zászlóalj (ORF) parancsnokaként 2007-ben Bosznia-Hercegovinában (EUFOR) és Koszovóban (KFOR) teljesített szolgálatot, de korábban járt Afganisztánban és Szomáliában is.
Felvonulási területek
Az aktuális tervek szerint az amerikai csapatok holland kikötőkben lépnének partra, majd vonatokra szállnának, amelyek Németországon át Lengyelországba szállítják őket. Az amerikai csapatokat a rotterdami kikötőbe tennék partra, hogy onnan kelet felé induljanak.
A háttérben közben már zajlanak az előkészületek a további kikötőkhöz vezető útvonalak kibővítésére annak biztosítása érdekében, hogy a szárazföldi kommunikációs vonalakat Oroszország ne tudja elvágni.

Alexander Sollfrank német altábornagy, Jsec-parancsnok, aki a terveket készíti (Forrás: NATO-Jsec)
A Telegraph beszámolója szerint Sollfrank altábornagy, a NATO Jsec logisztikai parancsnokságának vezetője elmondta, hogy Ukrajna nagyon szenved az orosz nagyhatótávolságú rakétatámadásoktól.
Ha a NATO erői Hollandiából lépnének be, és az oroszok bombáznák vagy megsemmisítenék Észak-Európa kikötőit, a legerősebb katonai szövetségnek nevezett NATO Olaszország, Görögország és Törökország kikötőire helyezné a fókuszt.
A tervek szerint az olasz kikötőkből az amerikai csapatokat Szlovénián és Horvátországon keresztül Magyarországra lehetne szállítani, amely Ukrajnával határos. Hasonló tervek léteznek arra az esetre is, ha az erőket török és görög kikötőkből szállítanák Bulgárián és Románián keresztül, hogy ezen az útvonalon érjék el a katonai szövetség keleti szárnyát.
Tervek készülnek arra is, hogy csapatokat szállítsanak a Balkánon keresztül, valamint Norvégia, Svédország és Finnország érintésével is. Ezeknek a folyosóknak a használatakor a felvonuló nemzeti hadseregek nem esnek helyi korlátozások és szabályozások alá, és szabadon szállíthatnak „terheket normál korlátozások nélkül”.
Korábban a francia kormány panaszkodott arra, hogy tankjaik idegen határokon akadtak fenn különböző bürokratikus folyamatok miatt, miközben Romániába próbálták telepíteni őket egy új séma részeként, hogy védelmet nyújtsanak egy esetleges orosz invázió ellen.
Gyenge a NATO légvédelme Európában
Az elmúlt öt évben a Jsec elemzéseket folytatott a NATO kérésére, hogy feltárják a különböző útvonalakat, amelyek a csapatok szállítására használhatók egy orosz invázió esetén. Észak-Európa, vagyis Hollandia, Németország és a balti államok kikötőit különösen érzékenynek tartják az orosz rakétatámadásokkal szemben.

Kapcsolódó cikk
ÁTREPÜLT MAGYARORSZÁG FELETT: A drón a magyar légtéren át jutott el Zágrábig, hol volt a NATO?
Sollfrank altábornagy elmondta, hogy „minden úgy van kialakítva, hogy a NATO elegendő ellenálló képességgel rendelkezzen”, viszont miután a NATO légvédelmi kapacitásai csak a keleti szárny öt százalékának védelmére képesek, a Jsec parancsnoka aggódik amiatt, hogy a föld-levegő képességek hiányában nem tudják megvédeni a fő logisztikai központokat.
Lehet, hogy a nagy katonai készülődésben most pitiáner dolognak tűnik arra emlékeztetni, hogy a BALK már két évvel ezelőtt figyelmeztetett arra, hogy a komplett NATO-légvédelem felsült az Ukrajnából indított és a Magyarország felett átrepülő, majd Zágrábban landoló drón esetében.
Sollfrank altábornagy az Ukrajna elleni orosz háború eddigi tapasztalataiból azt a következtetést vonta le, hogy Oroszország az ukrán logisztikai bázisokat támadta, ebből pedig az következik, hogy akkora logisztikai bázisokat már nem lehet létesíteni, mint amilyeneket Afganisztánból és Irakból ismerünk, mert ezeket egy konfliktushelyzetben (az oroszok) nagyon korán megtámadnák és megsemmisítenék.
– Ami a légvédelmet illeti… Mindig kevés. Nem tudok elképzelni egy olyan helyzetet, amikor megfelelő a légvédelem. Ezzel kapcsolatban azt a katonai elvet hozhatnám fel példaként, hogy ha mindenhol erős akarsz lenni, sehol sem vagy erős
– tette hozzá Sollfrank, Jesc-parancsnok, aki ugyan régóta, legalább öt éve folyó tervezésről beszélt, ám ez sajnálatos módon egyre inkább a középpontba kerül.
Nyilatkozat: Ez a cikk a NATO új szárazföldi folyosóinak terveiről szól, amelyek célja az amerikai csapatok gyors mozgatása Európában egy esetleges Oroszország elleni háború folyamán. A tervek részletezik a logisztikai útvonalak és a kikötők fontosságát, viszont nem fektetnek megfelelő hangsúlyt a légvédelemre

- Románia6 nap telt el azóta
Lemondott a román elnök – a politikai káosz nő
- Bosznia6 nap telt el azóta
Kinek jó, és kinek rossz az USAID megszüntetése a Balkánon?
- Bosznia5 nap telt el azóta
Konaković: Hatalmas pénzek lehetnek Dodik orosz bankszámláin
- Bosznia4 nap telt el azóta
A boszniai képviselőház nem szavazta meg a külügyminiszter leváltását