A Háború
ÁTREPÜLT MAGYARORSZÁG FELETT: A drón a magyar légtéren át jutott el Zágrábig, hol volt a NATO?

A horvát kormány nyilatkozata alapján, a Zágrábban lezuhanó, legvalószínűbben ukrán felderítő drón a magyar légtéren át érkezett, 1300 méter magasságban, 750 kilométeres sebességgel. Egy nyugalmazott harci pilóta az N1-es televíziónak nyilatkozva elmondta, hogy számára teljesen érthetetlen módon került sor a hidegháborús robotrepülőgép lezuhanására egy NATO-tagország fővárosára, méghozzá úgy, hogy ezt a lezuhanásáig senki sem vette észre.
Nemzetbiztonsági ülés
A horvát nemzetbiztonsági tanács sürgősen összehívott ülésén jelen volt Tomo Medved a kormány nemzetbiztonságért és veteránokért felelő alelnöke, Davor Božinović belügymniszter, Mario Banožić védelmi miniszter, valamint a polgári és katonai hírszerzés vezetői, Daniel Markić és Ivica Kinder vezérőrnagy.
A jelzett uraknak azonban a leghalványabb elképzelésük sincs arról, hogy mi történt voltaképpen, ez a nyilatkozatokból is kiviláglik:
– hangzik a titokvédelmi vagy egyéb okokból rövidre-kurtára szabott horvát álláspont.
Valószínűleg kifogyott az üzemanyag
Ivan Selak nyugalmazott harci pilóta az N1-es televíziónak nyilatkozva elmondta, hogy számára teljesen érthetetlen módon került sor a hidegháborús robotrepülőgép lezuhanására egy NATO-tagország fővárosára, méghozzá úgy, hogy ezt a lezuhanásáig senki sem vette észre.
– mondta Selak, aki egyúttal annak a véleményének is hangot adott, hogy a drón azért zuhant le, mert elfogyott az üzemanyaga, máskülönben a helyszínen tűz ütött volna ki.
Andrej Plenković miniszterelnök Párizsból jelentkezett, röviden csak annyit kommentálva az esetet, hogy „mindenki megtesz mindent annak érdekében, hogy fény derüljön az incidens részleteire”.
Banožić védelmi miniszter is sürgős sajtótájékoztatót jelentett be de valószínűleg az el- és megkerülhetetlen Zoran Milanović köztársasági elnök is nyilatkozni fog még ez ügyben.

Bulgária
CSATATÉR: Ukrajna ismét fegyvert kért, Bulgária azonban visszautasította a kérést

Ukrajna ismét fegyvereket kért Bulgáriától, de a kérelmet a bolgárok elutasították. Ezt Dimitar Sztojanov ideiglenes védelmi miniszter jelentette be szeptember 29-én a bolgár kormány biztonsági tanácsának ülésén.
A bolgár állami televízió (BNT) jelentése szerint Ukrajna szófiai nagykövete, Vitalij Moszkalenko nehézfegyvereket kért Bulgáriától, nem pedig kézifegyvereket vagy lőszert.
Kapcsolódó cikk
Sztojanov azt nem volt hajlandó elárulni, hogy Kijev milyen nehézfegyverekre gondolt.
Az ideiglenes bolgár miniszter azzal utasította el az ukrán kérését, hogy a bolgár parlament megszavazta ugyan a katonai-technikai segítségnyújtást Ukrajna számára, de az nem vonatkozik arra, hogy Bulgária fegyvereket küldjön az oroszok által megtámadott Ukrajnának.
– jelentette ki Sztojanov. Véleménye szerint Bulgáriát egyelőre nem fenyegeti közvetlenül a veszély, hogy belekeveredik a katonai konfliktusba, de hozzátette, hogy léteznek nemzetbiztonsági kockázatok.
A miniszter az oroszországi mozgósításról is beszélt, és megjegyezte, hogy az orosz hatóságok az orosz-bolgár útlevéllel rendelkező kettős állampolgárokat is besorozhatják.
Bulgária a napokban szólította fel állampolgáriát Oroszország elhagyására.
Sztojanov úgy nyilatkozott, hogy 300 ezer ember mozgósításával sem várható fordulat az ukrajnai háborúban, az oroszok csak akkor tudnak áttörést elérni, ha 1-1,5 millió embert vezényelnek a frontra.
A Háború
KETTES SZÁMÚ VESZÉLY: A nyugati fegyvertranszferek az ukrajnai korrupciót táplálhatják

Dobozi István, a Világbank volt vezető energiaügyi szakértője a napokban arra figyelmeztetett a Financial Times hasábjain, hogy az ukrajnai fegyverszállítmányok jó táptalajt jelenthetnek az ukrajnai korrupciónak. Ukrajna a háború előtt Oroszország után Európa második legkorruptabb országa volt, ezért komoly a veszélye annak, hogy megfelelő kontroll nélkül az Egyesült Államok úgy járhat, mint Afganisztánban, ahol a segélyek egy része a korrupciós csatornákon keresztül veszett el.
Hatalmas mennyiségű nyugati pénz ömlik Ukrajnába (a G7-ek 20 milliárd dollárt ígértek, hogy pótolják a finanszírozási hiányt az inváziót követően). Az utóbbi két hónapban egyedül Washington 53,6 milliárd dolláros gazdasági és katonai segélycsomagot hagyott jóvá.
– jegyezte meg Dobozi a Financial Timesban megjelent levelében, amelyben hasonlóságot vont Ukrajna és Afganisztán között.
– írta Dobozi, aki itt a Transparency International 2021-es korrupciós indexére hivatkozott, amely szerint Ukrajna a második legkorruptabb ország Európában, természetesen Oroszország mögött.
– fejtette ki az Egyesült Államokban élő nyugdíjas szakértő, aki szerint Oroszország 2014-es első inváziója óta nagyméretű tiltott fegyverpiac alakult ki Ukrajnában.
– írta a Dobozi, aki szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök megszálló csapatai után a korrupció Ukrajna második legveszélyesebb ellensége.
A levél szerzője ezzel kapcsolatban Lev Trockij, „legendás” ukrán származású szovjet kommunista vezető egykori figyelmeztetését idézte, amely szerint „a hadsereg a társadalom mása, és annak minden betegségétől szenved, általában nagyobb lázzal”.
-
Montenegró2 nap telt el azóta
Nincs aki dolgozzon a montenegrói tengerparton, 30 százalékkal nőhetnek az árak
-
Szerbia19 óra telt el azóta
Homokvihar okozott tömegszerencsétlenséget Szabadka és Topolya között
-
English5 nap telt el azóta
Arrests are piling up in Montenegro, after a police chief now the „crypto king” has also been caught
-
Oroszország15 óra telt el azóta
OVSZJANNYIKOVA: Putyin mindörökre megalázta az oroszokat