Európai Unió
KÍNAI NEHÉZIPAR: Uniós képviselők Várhelyihez fordultak a kínaiak szerbiai nyomulása miatt
Az EP-képviselők egy csoportja levelet írt Várhelyi Olivér bővítési- és szomszédsági biztosnak, amelyben aggodalmukat fejezték ki az egyre nagyobb kínai jelenlét miatt Szerbiában. Ez különösen azokra a nehézipai projektekre vonatkozik, amelyeket kínai cégek hajtanak végre több szerbiai városban.
Mit várnak Várhelyitől?
Uniós források szerint a levelet Miriam Lexmann szlovák néppárti és Reinhard Bütikofer a zöldek német képviselője fogalmazta meg, és 26 uniós parlamenti képviselő írta alá.
Bütikofer, aki egyúttal az Európai Parlament kínai kapcsolatokért felelős küldöttségének elnöke, kijelentette, hogy a kínai nehézipari beruházások „drámai szintre” emelték a levegő szennyezettségét Szerbiában.
Az uniós képviselő szerint azonban a kínaiak által működtetett nehézipari üzemek közelében nemcsak a levegő, hanem az ivóvíz minősége is veszélybe került, ami „sok ember jólétére” van kihatással.
– jelentette ki Bütikofer.
A levelet aláíró képviselők azt várják: Várhelyi emlékeztesse a szerb kormányt arra, hogy a csatlakozási folyamat részeként be kell tartania a saját törvényeit és az uniós előírásokat.
Az uniós képviselők különösen a szendrői (Smederevo) vasműbe, a bori bányákba, a nagybecskereki gumigyárba és a kostolaci hőerőműbe történő kínai beruházások miatt fordultak a bővítési- és szomszédsági biztoshoz.
A múlt év végén többször is előfordult, hogy Belgrád vezette a légszennyezettségi világranglistát, ezért a CNN-hez közeli N1 TV szerbiai csatornája a szerb fővárost Pekinghez hasonlította.
„Mi mérgezzük magunkat, nem ők”
Ljubodrag Savić, a belgrádi Közgazdasági egyetem tanára a Várhelyihez intézett levéllel kapcsolatban a belgrádi Politikának úgy nyilatkozott, hogy jobb lenne, ha az uniós képviselők az 1999-ben Szerbiára ledobott bombák urániumtartalmával foglalkoznának, mert az is veszélyes a környezetre.
– mondta a szerb professzor, akik szerint az uniós képviselőknek „nem Szerbia szúrja a szemüket”, hanem Kína, amelyet „nem szívesen látnak” a saját (vadász)területükön, habár Szerbiát nem fogadják be a tagországok közé.
Milan Kovačević, szerb külföldi befektetési tanácsadó ugyanakkor úgy véli, hogy az uniós képviselők számára már most gondot okoznak a kínai és orosz beruházások, de mi történik akkor, amikor Szerbia esetleg belép az Európai Unióba, és követnie kell a közös európai politikai szabályokat.
– jelentette ki Kovačević, aki arra is figyelmeztet, hogy az ökológiával kapcsolatban Szerbiában nem csak a kínai vállalatok viselkedését tolerálják, hanem a hazai cégek által okozott környezeti szennyezéseket is.
Szerbia
Szerbiának Vučić kézfájása ellenére is végre kell hajtania a megállapodásokat
A szerb elnök „krónikus kézfájására” hivatkozva nem bújhat ki a Koszovóval kötött szóbeli megállapodások végrehajtása alól, a nemzetközi közvetítők ugyanis megüzenték neki, hogy Szerbiának akkor is végre kell hajtania azt, amire ő rábólintott, ha semmit sem írta alá. Aleksandar Vučić vasárnapi sajtótájékoztatóján azzal viccelődött, hogy „elviselhetetlen fájdalmat” érez a jobb kezében, amellyel alá tudná írni a megállapodásokat Koszovóval. Hozzátette még, hogy „ez az elkövetkező négy évben így is marad”, vagyis részéről semmiféle aláírásra nem kerül sor.
Kézfájással küszködik
Vučić kijelentéseit követően az „elnöki jobban” érzett fájdalommal és a szóbeli megállapodás részleges végrehajtásával kapcsolatban – miszerint Szerbiának megvannak a maga vörös vonalai – a közvetítők azt üzenték, hogy a mostanában kötött szóbeli megállapodásokat be kell tartani.
A szerb elnök nyilatkozatára először Gabriel Escobar, az Egyesült Államok nyugat-balkáni különmegbízottja reagált, aki elmondta, hogy Szerbia és Koszovó Ohridban „jogi értelemben kötelező érvényű megállapodást kötött”, és a továbbiakban felesleges a megállapodás aláírásával kapcsolatos kifogásokra koncentrálni.
– mondta az amerikai közvetítő egy online sajtókonferencián.
Escobar hozzátette, hogy az Ohridban kötött megállapodás „azonnali végrehajtását” várja mindkét féltől, és megismételte, hogy a cél nem a kölcsönös elismerés, hanem a kapcsolatok normalizálása.
– mondta az amerikai megbízott, aki szerint „az alá nem írt megállapodás(ok) a Szerbia és Koszovó közötti megbékélés kezdetét jelenti(k)”.
Kapcsolódó cikk
Escobar értelmezése szerint Szerbia kötelezettséget vállalt a koszovói dokumentumok és nemzeti jelképek elismerésének megkezdésére, Pristina pedig a koszovói szerb többségű településekre vonatkozó megoldások végrehajtásának megkezdésére.
Escobar ezzel a két legkritikusabb területet érintette, amelyek közül az egyik az egyiknek, a másik pedig a másiknak fáj, ami Vučićnál ráadásul „aláírási artritiszben” csúcsosodott ki.
Az amerikai közvetítő felhívta a figyelmet arra, hogy az Egyesült Államok és az EU nagyobb részvétele várható a tárgyalási folyamatban azzal a céllal, hogy segítséget nyújtsanak Szerbiának és Koszovónak a megállapodások végrehajtásához, vagyis nincs megállás, a gyors megoldás érdekében a közvetítők tekintettel vannak a szerb elnök betegségére, és elfogadják a szóbeli beleegyezését is.
A megállapodásokat végre kell hajtani
A szerb elnök kézfájdalmának gyógyítására bejelentkezett EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője is, aki szintén „megnyugtatta” Vučićot, hogy a szóbeli megállapodás(oka)t anélkül is végre lehet, sőt: végre is kell hajtani, hogy azok aláírása jogi, vagy éppen „egészségügyi megfontolásból” nem történt meg.
– mondta a Szerbia és Koszovó között közvetítő uniós főképviselő.
Itt érdemes tisztázni, hogy a 35. fejezet a főszabály szerint minden olyan kérdést tartalmaz, amely nem sorolható be más fejezetekbe. Szerbia esetében ebbe a fejezetbe került a Belgrád és Pristina közötti kapcsolatok normalizálása.
Borrell hangsúlyozta, hogy a szóban vállalt kötelezettségek végrehajtása „konkrét és kifejezett mutatója lesz” az EU felé vezető út iránti elkötelezettségnek, és azoknak a végrehajtását gondosan nyomon követik.
Az újságírók megkérdezték a főképviselőt, hogy Szerbia köteles-e végrehajtani a szóban elfogadott szerződés minden pontját, különös tekintettel a néhány héttel ezelőtt kötött, szintén szóbeli brüsszeli megállapodás 4. cikkelyére, amely kimondja, hogy Szerbia nem akadályozza Koszovó tagságát a nemzetközi szervezetekben, ami értelemszerűen vonatkozik az ENSZ-tagságra is.
Josep Borrell erre némileg kitérő, de egyértelmű választ adott azzal a kijelentésével, hogy a „megállapodás(ok)t végre kell hajtani”, amihez még hozzátette, hogy lesz valamiféle ütemterv, ami természetesen vonatkozik a koszovói Szerb Községek Közösségének létrehozására is, ami viszont Koszovónak nincs igazán ínyére.
Az Egyesült Államok továbbra is aktív
Blinken szerint Amerika továbbra is aktív marad (Forrás: State Department)
Washingtonból nem csak a fentebb már említett Escobar üzent, hanem Anthony Blinken amerikai külügyminiszter is, aki hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok üdvözli a Belgrád és Pristina közötti párbeszéd legutóbbi, ohridi fordulója során elért megállapodást.
Blinken konkrétan nem tért ki arra, hogy Vučić a kézfájásával forduljon orvoshoz, de amíg nem gyógyul meg, az amerikai külügyminiszter is hajlandó elfogadni a szóbeli megállapodásokat. Az amerikai külügyminiszter egyúttal megdicsérte a szerb elnököt és a koszovói miniszterelnököt azért, hogy vezető szerepet játszottak a megállapodás elérésében.
– szögezte le közleményében az amerikai külügyminiszter, aki ezt azzal toldotta meg, hogy „az Egyesült Államok továbbra is aktívan – az uniós partnerekkel együttműködve – támogatja Szerbiát és Koszovót abban, hogy a végrehajtás működőképes legyen a kiszámítható és békés kapcsolat kialakítása érdekében.
A jelek szerint a nemzetközi közvetítők nem foglalkoznak azzal, hogy a felkínált dokumentumokat az érintettek nem írták alá, így hiába szimulál a szerb elnök holmiféle aláírási artritiszt, elég ha csak bólint. A következő problémát az jelenheti, ha Vučićnak netalán begörcsöl a nyaka.
- Szerbia6 nap telt el azóta
Világháborús emlékművet romboltak le a kínai útépítők Szerbiában
- Horvátország6 nap telt el azóta
A horvát védelmi minisztérium 10 ezer behívót küld ki a tartalékosoknak
- Montenegró6 nap telt el azóta
Lesz második forduló Montenegróban, ahol elnökcsere várható
- Románia6 nap telt el azóta
SEA SHIELD 2023: Nagyszabású NATO-hadgyakorlat a Dunán és a Fekete-tengeren