Európai Unió
HOGY IS HÍVJÁK? Ismét névvita alakulhat ki az északinak nevezett Macedóniában, ha az ellenzék kerül kormányra

Macedónia vagy Észak-Macedónia? Ez a kérdés még mindig nem került le napirendről, és még kevésbé kerül le, ha a jobboldali ellenzék ragadja magához a hatalmat a balkáni országban. Az újabb névháború tovább bonyolítaná az amúgy sem egyszerű balkáni helyzetet, és még inkább valószínűtlenné tenné a közérthetőség kedvéért gyakran csak Szkopjenak nevezett ország további közeledését az Európai Unióhoz, nem mintha ennek eddig sok értelme lett volna. Közben Észak-Macedónia külügyminisztere, aki egyébként nem macedón, hanem albán, a jövő hétre ígérte, hogy létrejön a kormánytöbbség, megnyilvánulása azonban nem hatott túlzottan meggyőzőnek.
Diagnózis
Bujar Osmani külügyminiszter csütörtökön látta vendégül Michael Linhartot, az Osztrák Köztársaság európai és nemzetközi ügyekért felelős szövetségi miniszterét. Ez önmagában egy mínuszos hír, bár annak van „némi bukéja”, hogy az albán származású politikus sosincs egyedül, amikor külföldi vendégeket fogad, mert mindig ott van vele Teréz anya szelleme.
A támogatásra szükség is van, mert nem állnak jól az észak-macedóniai kormánykoalíció dolgai, és a bizalmatlansági szavazást csak úgy sikerült elkerülni a minap, hogy állítólag elraboltak egy ellenzéki/nem ellenzéki, de mindenképpen albán származású képviselőt, amivel 60:60, vagyis egál lett az arány a szkopjei parlamentben, így nem volt meg a kormánybuktatáshoz szükséges többség.
Ugyanakkor kormánytöbbség sincs, márpedig nem lehet mindig „ellopni” néhány képviselőt, ha a kabinet valamit fontos törvényt szeretne elfogadtatni a parlamentben, mert az biztosan sok pénzbe kerülne, vagy az emberrablókat kellene megfizetni, vagy a „szenvedő alanynak” kiszemelt politikusokat.
Michael Linhart úgy pottyan ebbe a történetbe, mint Pilátus a hiszekegybe, mivelhogy az ő látogatását követően jelentette be Osmani, hogy a macedón kormány a jövő hétre „csinál kormánytöbbséget”.
– mondta Osmani arra a kérdésre válaszolva, hogy mikor válik hivatalossá, illetve láthatóvá a kormánytöbbség.
Régi igazság azonban, hogy hosszú kormányválságnak, előrehozott választás a vége, aminek estleges elvesztése kormányzati és más szempontból sem kecsegtet túl sok jóval (Észak-)Macedónia számára, mert újabb, vagyis – jobban szólva – régi problémák merülhetnek fel.
A jövő és a múlt viszonya
A macedón ellenzék győzelme a helyhatósági választásokon és az előrehozott parlamenti választások követelése máris vitákat váltott ki a preszpai megállapodás jövőjéről, mivel több újonnan megválasztott polgármester visszatért az állam régi elnevezéséhez, ami úgy hangzik, hogy „Macedón Köztársaság”, vagyis elhagyta az „észak” szót.
A preszpai megállapodást 2018. június 17-én kötötték meg, és ezzel a „Macedónia” elnevezés egyik pillanatról „Észak-Macedóniára” változott. Macedónia és Görögország így megoldotta a csaknem 30 éve tartó vitát, és ez megnyitotta az utat az immár Észak-Macedóniának nevezett ország belépéshez a NATO-ba és más nemzetközi szervezetek felé.
Cserében Szkopje, illetve a most lemondott, vagy éppen nem lemondott Zoran Zaev elismerte, hogy a jelenlegi macedónoknak nincs közül az ókori makedónokhoz (a kettő között a magyar nyelv eleve különbséget tesz), és nincs területi igényük a Macedónia nevet viselő észak-görögországi terület iránt.
A politikai skizofréniára utal, hogy Zaev szerint sincsenek észak-macedónok, mint olyanok, az országot ugyan Észak-Macedóniának nevezik, de azt macedónok lakják. No, meg albánok, de az egy másik történet.
A preszpai megállapodást a jobboldali Belső Macedón Forradalmi Szervezet – Macedón Nemzeti Egység Demokratikus Pártjának (VMRO-DPMNE) macedón ellenzéki párt soha nem fogadta el, és elkötelezte magát hatályon kívül helyezésére, ha hatalomra kerül.
A VMRO-DPMNE vezetője, Hrisztijan Mickoszki szerint ugyanis az „új elnevezés egy olyan szomorú valóság, amit az állam erőltetett a macedón népre”. Mickoszki hangsúlyozta ugyan, hogy ennek az elnevezésnek a be nem tartása következményekkel járhat, de ismételten megígérte: azon fog dolgozni, hogy – mint fogalmazott – a „degradáló megállapodáson javítson”.
Preszpa, vagy nem Preszpa?
– nyilatkozta Mickoszki, ami kiváltotta az észak-macedóniai külügyminisztérium, vagyis az albán származású Bujar Osmani reakcióját is.
– áll a külügyminisztérium által közzétett állásfoglalásban.
A fejleményekre az Észak-Macedóniát egyre határozottabban támogató Athén hivatalos is reagált.
– idézte Miltiádisz Varviciótisz görög külügyminiszter-helyettest a média. A görög politikus aggodalmának adott hangot az országban, mármint Észak-Macedóniában zajló fejlemények miatt, és hangsúlyozta, hogy a preszpai megállapodás megfelelő végrehajtása az egyik előfeltétele annak, hogy Szkopje az EU-val tárgyaljon.
Az észak-macedóniai fejleményekre Brüsszel is reagált, sürgette az Európai Unióval kapcsolatos reformok végrehajtását és minden nemzetközi megállapodás betartását.
Az nehezen megjósolható, hogy győzelme esetén a VMRO-DPMNE bevállalná-e preszpai megállapodás felmondását, vagy elfogadná-e a „nemszeretem szerződés” után kialakult helyzetet, ami a jobboldali politikusok esetében idézhet elő politikai skizofréniára utaló tüneteket.
Lehet tehát, hogy Michael Linhart találkozója Bujar Osmanival, Észak-Macedónia külügyminiszterével önmagában nem volt sorsdöntő fontosságú esemény, a kormánytöbbség megőrzése viszont ideig-óráig fontosnak tűnhet, még ha igencsak elítélendő módon történt is.
Arról nem is beszélve, hogy az Európai Uniónak valószínűleg „lila ibolyája” sincs azzal kapcsolatban, hogy miként lehetne megőrizni legalább a jelenlegi helyzetet, ha netalán a VMRO-DPMNE kerül hatalomra, ami előbb, vagy utóbb bekövetkezik.

Szerbia
Viola von Cramon: A kézfájással való viccelődés rossz visszhangot váltott ki az EU-ban

A belgrádi kormánykörökben és a szerb baráti médiában közutálatnak örvendő Viola von Cramon szerint a kézfájással történt szerb elnöki viccelődés nem is rossz, hanem kimondottan rossz visszhangot váltott ki Brüsszelben és a fontosabb európai központokban. Erről a szerb ellenzéki média Nyugat-barát fele számolt be a Nova.rs által készített interjú nyomán. Aleksandar Vučić az ohridi „szóbeli megállapodást” követő „nemzeti sajtótájékoztatóján”, amelyet szinte minden szerbiai televízió közvetített, azt mondta az EU-által felkínált dokumentumok aláírásának elutasításával kapcsolatban, hogy „elviselhetetlen fájdalmakat érez a jobb kezében, ezért nem tudja aláírni a két uniós dokumentumot”, és ez így is marad az elkövetkező négy évben.
A kézfájás „szövődményei”
A német zöldekhez (Die Grünen) tartozó Viola von Cramon, aki nem csak egy a sok EP-képviselő közül, hanem az Európai Parlament koszovói jelentéstevője, „dicséretesnek” nevezte Vučićnak azokat a nyilatkozatait, amelyeket a Szerbia és Koszovó közötti legutóbbi, ohridi találkozó előtt tett, ugyanakkor „szomorúnak” minősítette a már említett, inkriminált kijelentést.
– mondta a szerb kormányzati körökben gyűlölt német politikus, aki hozzátette, hogy a (szóbeli) megállapodás jogilag kötelező érvényűvé vált Szerbia számára.
– mondta a „neveletlen” Viola von Cramon, aki nem kívánt jobbulást és gyors felépülést a szerb elnöknek a kézfájással kapcsoltban.

Mintha azt mondaná, hogy „nézzék csak meg, ez a fájós jobb kezem” (Forrás: szerb elnöki Instagram)
A német politikus hozzátette, hogy továbbra is napirenden tartják a demokráciával, a jogállamisággal valamint a média szabadságával kapcsolatos kérdéseket, mert szerinte a „hazai (szerbiai) reformok kulcsfontosságúak, ezért azokat igyekeznek összekapcsolni az uniós források felhasználásával”.
– tette hozzá Viola von Cramon, aki úgy vélte, hogy Szerbia szempontjából „hasznos lenne”, ha megbékélne saját múltjával, ami „nem könnyű, de szükséges”.
Az orosz kártya
A német EP-képviselő szerint Koszovó ügyét rossz célokra használják fel Szerbiában, és ezért erősödnek a (szélső)jobboldali pártok, de amikor ez a téma már lekerül a napirendről, akkor bekövetkezik ezeknek a pártoknak a hanyatlása is.
A szerbiai „nyugatos média” üdvöskéjének tekinthető Viola von Cramon szerint egészen bizonyos, hogy Szerbia nemzetközi helyzete sokkal jobb lett volna, ha szankciókat vezet be Oroszországgal szemben, ami azonban önmagában nem elegendő, mert a Nyugat valójában azt várja Belgrádtól, hogy távolodjon el Oroszországtól.
A szerb nyelvű tartalmat előállító Russia Today (RS) és a Szputnyik orosz hírügynökség jelenléte ezt rendkívüli módon megnehezíti, a német politikus szerint ezért ragaszkodnak ennek a két médiaszolgáltatónak a „betiltásához”.
– jelentette ki Viola von Cramon, aki úgy fogalmazott, hogy elapadóban van a szerb titkosszolgálatba vetett bizalom, és ő személy szerint is félne Szerbiában bármit is tenni Oroszországgal szemben, amíg az igazgatói pozíciót Vulin tölti be.
A német képviselő ugyanakkor tisztában van azzal, hogy a szerb elnök fentebb emlegetett kijelentései belpolitikai indítékokkal magyarázhatók, ám ugyanakkor Oroszországnak is szólnak, mert „nem Szerbia dönti el, hogy Koszovó beléphet-e az ENSZ-be, vagy sem”.
Viola von Cramon szerint a kézfájással történő viccelődés és az ahhoz hasonló kijelentések ugyan a hazai közönségnek szólnak, viszont az is nyilvánvaló, hogy Koszovó ENSZ-tagsága nem Szerbia, illetve Vučić (fájós) kezében van.
Miután ebben a kérdésben a Biztonsági Tanács dönt, Szerbia ezért jó kapcsolatokat tart fenn Oroszországgal, amely bármikor megvétózhatja Koszovó felvételét az ENSZ-be.
Ugyanezt megteheti természetesen Kína is, amellyel Szerbia egyre jobb kapcsolatokat épít ki, és amellyel a „politikai Nyugat”, vagyis az Egyesült Államok, és annak kisöccse, az Európai Unió, mindinkább szembe kerül. Nem zárható ki, hogy hamarosan Kínát is „szankciózni” fogják „Rajnán innen, és Rajnán túl”.
Szerbia
Szerbiának Vučić kézfájása ellenére is végre kell hajtania a megállapodásokat

A szerb elnök „krónikus kézfájására” hivatkozva nem bújhat ki a Koszovóval kötött szóbeli megállapodások végrehajtása alól, a nemzetközi közvetítők ugyanis megüzenték neki, hogy Szerbiának akkor is végre kell hajtania azt, amire ő rábólintott, ha semmit sem írta alá. Aleksandar Vučić vasárnapi sajtótájékoztatóján azzal viccelődött, hogy „elviselhetetlen fájdalmat” érez a jobb kezében, amellyel alá tudná írni a megállapodásokat Koszovóval. Hozzátette még, hogy „ez az elkövetkező négy évben így is marad”, vagyis részéről semmiféle aláírásra nem kerül sor.
Kézfájással küszködik
Vučić kijelentéseit követően az „elnöki jobban” érzett fájdalommal és a szóbeli megállapodás részleges végrehajtásával kapcsolatban – miszerint Szerbiának megvannak a maga vörös vonalai – a közvetítők azt üzenték, hogy a mostanában kötött szóbeli megállapodásokat be kell tartani.
A szerb elnök nyilatkozatára először Gabriel Escobar, az Egyesült Államok nyugat-balkáni különmegbízottja reagált, aki elmondta, hogy Szerbia és Koszovó Ohridban „jogi értelemben kötelező érvényű megállapodást kötött”, és a továbbiakban felesleges a megállapodás aláírásával kapcsolatos kifogásokra koncentrálni.
– mondta az amerikai közvetítő egy online sajtókonferencián.
Escobar hozzátette, hogy az Ohridban kötött megállapodás „azonnali végrehajtását” várja mindkét féltől, és megismételte, hogy a cél nem a kölcsönös elismerés, hanem a kapcsolatok normalizálása.
– mondta az amerikai megbízott, aki szerint „az alá nem írt megállapodás(ok) a Szerbia és Koszovó közötti megbékélés kezdetét jelenti(k)”.
Kapcsolódó cikk
Escobar értelmezése szerint Szerbia kötelezettséget vállalt a koszovói dokumentumok és nemzeti jelképek elismerésének megkezdésére, Pristina pedig a koszovói szerb többségű településekre vonatkozó megoldások végrehajtásának megkezdésére.
Escobar ezzel a két legkritikusabb területet érintette, amelyek közül az egyik az egyiknek, a másik pedig a másiknak fáj, ami Vučićnál ráadásul „aláírási artritiszben” csúcsosodott ki.
Az amerikai közvetítő felhívta a figyelmet arra, hogy az Egyesült Államok és az EU nagyobb részvétele várható a tárgyalási folyamatban azzal a céllal, hogy segítséget nyújtsanak Szerbiának és Koszovónak a megállapodások végrehajtásához, vagyis nincs megállás, a gyors megoldás érdekében a közvetítők tekintettel vannak a szerb elnök betegségére, és elfogadják a szóbeli beleegyezését is.
A megállapodásokat végre kell hajtani
A szerb elnök kézfájdalmának gyógyítására bejelentkezett EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője is, aki szintén „megnyugtatta” Vučićot, hogy a szóbeli megállapodás(oka)t anélkül is végre lehet, sőt: végre is kell hajtani, hogy azok aláírása jogi, vagy éppen „egészségügyi megfontolásból” nem történt meg.
– mondta a Szerbia és Koszovó között közvetítő uniós főképviselő.
Itt érdemes tisztázni, hogy a 35. fejezet a főszabály szerint minden olyan kérdést tartalmaz, amely nem sorolható be más fejezetekbe. Szerbia esetében ebbe a fejezetbe került a Belgrád és Pristina közötti kapcsolatok normalizálása.
Borrell hangsúlyozta, hogy a szóban vállalt kötelezettségek végrehajtása „konkrét és kifejezett mutatója lesz” az EU felé vezető út iránti elkötelezettségnek, és azoknak a végrehajtását gondosan nyomon követik.
Az újságírók megkérdezték a főképviselőt, hogy Szerbia köteles-e végrehajtani a szóban elfogadott szerződés minden pontját, különös tekintettel a néhány héttel ezelőtt kötött, szintén szóbeli brüsszeli megállapodás 4. cikkelyére, amely kimondja, hogy Szerbia nem akadályozza Koszovó tagságát a nemzetközi szervezetekben, ami értelemszerűen vonatkozik az ENSZ-tagságra is.
Josep Borrell erre némileg kitérő, de egyértelmű választ adott azzal a kijelentésével, hogy a „megállapodás(ok)t végre kell hajtani”, amihez még hozzátette, hogy lesz valamiféle ütemterv, ami természetesen vonatkozik a koszovói Szerb Községek Közösségének létrehozására is, ami viszont Koszovónak nincs igazán ínyére.
Az Egyesült Államok továbbra is aktív

Blinken szerint Amerika továbbra is aktív marad (Forrás: State Department)
Washingtonból nem csak a fentebb már említett Escobar üzent, hanem Anthony Blinken amerikai külügyminiszter is, aki hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok üdvözli a Belgrád és Pristina közötti párbeszéd legutóbbi, ohridi fordulója során elért megállapodást.
Blinken konkrétan nem tért ki arra, hogy Vučić a kézfájásával forduljon orvoshoz, de amíg nem gyógyul meg, az amerikai külügyminiszter is hajlandó elfogadni a szóbeli megállapodásokat. Az amerikai külügyminiszter egyúttal megdicsérte a szerb elnököt és a koszovói miniszterelnököt azért, hogy vezető szerepet játszottak a megállapodás elérésében.
– szögezte le közleményében az amerikai külügyminiszter, aki ezt azzal toldotta meg, hogy „az Egyesült Államok továbbra is aktívan – az uniós partnerekkel együttműködve – támogatja Szerbiát és Koszovót abban, hogy a végrehajtás működőképes legyen a kiszámítható és békés kapcsolat kialakítása érdekében.
A jelek szerint a nemzetközi közvetítők nem foglalkoznak azzal, hogy a felkínált dokumentumokat az érintettek nem írták alá, így hiába szimulál a szerb elnök holmiféle aláírási artritiszt, elég ha csak bólint. A következő problémát az jelenheti, ha Vučićnak netalán begörcsöl a nyaka.
-
Montenegró2 nap telt el azóta
Nincs aki dolgozzon a montenegrói tengerparton, 30 százalékkal nőhetnek az árak
-
Szerbia15 óra telt el azóta
Homokvihar okozott tömegszerencsétlenséget Szabadka és Topolya között
-
Szerbia1 nap telt el azóta
Viola von Cramon: A kézfájással való viccelődés rossz visszhangot váltott ki az EU-ban
-
English5 nap telt el azóta
Arrests are piling up in Montenegro, after a police chief now the „crypto king” has also been caught