A NATO (talán) a soraiban akarja tudni Boszniát, a boszniai politikai elit viszont megosztott

Jens Stoltenberg Szarajevóban kezdte a nyugat-balkáni körútját. A főtitkár a saját bevallása szerint meglepődött a Bosznia-Hercegovinában uralkodó orosz befolyás mértékén és a boszniai szerb politikai elit szecessziós törekvésein. Tegnap röviden már szóltunk erről, most viszont más aspektusból is megvilágítjuk a Bosznia-Hercegovinával kapcsolatos kérdéseket.

A NATO akarja Boszniát?

A NATO nyugat-balkáni bővítésén fáradozó Jens Stoltenberg régiós körútra indult, hogy személyesen győződjön meg a térségben uralkodó biztonsági helyzetről. A négy naposra tervezett túra első állomása Szarajevó volt.

A látogatássorozat közvetetten a régiós befolyását kiterjeszteni szándékozó Moszkvának és Pekingnek szól, míg közvetlen címzettjei a szerb nacionalisták, akik a Drina mindkét partján élesen elzárkóznak a nyugati katonai szövetséggel való együttműködéstől.

Stoltenberg november 19-i Szarajevóba érkezését követően a boszniai államelnökség (Predsjedništvo Bosne i Hercegovine) három tagjával a Ferenc Ferdinánd elleni merénylet helyszínétől párszáz méterre lévő Luka nevű halászcsárdában találkozott.

A munkavacsorán elhangzottak nem kerültek nyilvánosságra, annyi azonban bizonyossá vált a NATO-főtitkár által másnap tartott rövid sajtókonferencián, hogy Stoltenberg nem mulasztotta el megemlíteni az orosz befolyás növekedésének mértékét, amit összekötött a boszniai szerb vezetés szecessziós törekvéseivel.

Mit mondott Stoltenberg?

A Milorad Dodik boszniai szerb vezető által leginkább gyűlölt bosnyák portál, az Istraga megtudta, hogy mit mondott Jens Stoltenberg a Luka nevű halászcsárdában zárt ajtók mögött tartott munkavacsorán, ahol a boszniai államelnökség három tagjának, Željko Komšićnak, Željka Cvijanovićnak és Denis Bećirovićnak a vendége volt.

Denis Bećirović, Željko Komšić és Željka Cvijanović más-más érzelmekkel ült le vacsorázni a NATO-főtitkárával (Forrás: Istraga)

A NATO-főtitkár tudtára adta a boszniai trojkának, hogy Bosznia-Hercegovina nem csatlakozhat a NATO-hoz a jelenlegi berendezkedéssel, és mindaddig nem lesz a katonai szövetség tagja, amíg nem születik belső konszenzus a NATO-integrációról.

Az Istraga szerint ez röviden azt jelenti, hogy a NATO első embere szerint mindaddig nincs semmi a NATO-csatlakozásból, amíg a boszniai Szerb Köztársaság, amelynek jelenlegi vezetése nyíltan támogatja az orosz politikát, miközben a katonai semlegességet hirdeti, nem egyezik bele az integrációba.

A bosnyák portál szerint hasonló nézeteket fogalmazott meg Eric Nelson volt amerikai nagykövet is, aki úgy vélte, hogy a szövetségen belüli döntéshozatali rendszer miatt Bosznia-Hercegovina blokkoló mechanizmust vihet magával a NATO-ba, figyelembe véve, hogy az oroszokat támogató boszniai Szerb Köztársaság vétójoggal rendelkezhetne a védelmi kérdésekkel kapcsolatos döntéshozatalkor.

Hogy a NATO első embere valóban megkérdőjelezte Bosznia-Hercegovina felvételét a szövetségbe, azt Željka Cvijanovićnak, a bosznia-hercegovinai elnökség szerb tagjának az egyik nyilatkozata is sejtette.

Cvijanović szerint világosan megüzenték, hogy a boszniai Szerb Köztársaság nem támogatja a NATO-csatlakozást, amihez hozzátette, hogy a katonai szövetség részéről nincs is ezzel kapcsolatban semmiféle nyomás, szerinte ezt Stoltenberg is megerősítette.

Az Istraga szerint azonban a NATO-főtitkár üzenetét azonban láthatóan nem értette meg Denis Bećirović, a bosznia-hercegovinai elnökség bosnyák tagja, aki a NATO főtitkárának a bosznia-hercegovinai védelmi törvényt idézte, amelynek a 84. szakasza szerint minden állami szervnek (parlament, elnökség, kormány) alkotmányos és törvényes felhatalmazása alapján meg kell tennie a szükséges tevékenységeket ahhoz, hogy Bosznia-Hercegovina a NATO tagja legyen.

Stoltenberg vacsora közben állítólag arról is beszélt, hogy minden országnak joga van arra, hogy külföldi beavatkozás nélkül maga válassza meg a maga biztonsági aranszmánját.

Egy este másnapja

Másnap Stoltenberg Borjana Krištoval (HDZ BiH), a boszniai Miniszterek Tanácsának elnöklő miniszterével találkozott. A megbeszélést követően tartott sajtótájékoztatón a felek a diplomáciában szokásos udvariassági formulákat követően röviden ismertették az egyeztetésen elhangzottakat.

Kapcsolódó cikk

Az ISIS egyik merényletre készülő tagját kapták el szarajevói repülőtéren

Krišto az esemény országos televíziók által élőben sugárzott jellegét kihasználva egyenes adásban üzent a muszlim radikális csoportoknak, amikor a NATO által nyújtott biztonsági garanciák fontossága kapcsán az egyik legfontosabb elhárítandó veszélyforrásként a terrorizmust emelte ki.

Korábbi cikkünkben számoltunk be arról, hogy Stoltenberg Szarajevóba érkezése előtt alig egy nappal fogtak el a boszniai hatóságok egy Szíriából hazatérő dzsihadistát a szarajevói nemzetközi repülőtéren.

Krišto kiemelte, hogy a 2009-ben elfogadott Csatlakozási Akcióterv (Membership Actoin Plan, MAP) végrehajtása folyamatban van, aminek keretében a boszniai haderő egyes egységeit megfeleltetik az észak-atlanti szervezet előírásainak.

A boszniai kormány vezetője kellően diplomatikusan megjegyezte, hogy a NATO-ban magas szinten politikai döntés született a korábbiakban Bosznia-Hercegovina felvételéről, vagyis tárt karokkal várják a nyugat-balkáni Csodaországot.

Ezzel szemben a boszniai kormány első embere nem volt abban a helyzetben a mögötte álló többpárti koalíció megosztottsága miatt, hogy ezt az elhatározottságot a boszniai fél oldaláról is megerősítse.

A Krišto vezette kabinetben helyt kapó boszniai szerb Független Szociáldemokraták Szövetsége (Savez Nezvisnih Socijaldemokrata, SNSD), vagyis Dodik pártja, és a Demokratikus Népi Szövetség (Demokratski Narodni Savez, DNS) változatlanul elzárkózik a csatlakozástól.

Stoltenberg pénzt is hozott

A sajtótájékoztató további részében a felek közölték, hogy a boszniai haderő 53 millió eurós támogatást kap a NATO-tól egyes fejlesztések végrehajtására. A pontosabban meg nem nevezett projektek közül kilenc a védelmi szektort, míg további három a biztonsági szektort érinti. Ezeknek a fejlesztéseknek a végrehajtására öt évet kapott a boszniai vezetés.

Kapcsolódó cikk

Stoltenberg: Nem ismétlődhet meg az erőszak Koszovóban

A pénzügyi csomag bejelentését követően Stoltenberg előállt az általa problémásnak minősített területekkel. A főtitkár kiemelte, hogy a NATO elkötelezett Bosznia-Hercegovina szuverenitása és területi integritása mellett. Éppen emiatt meglepték az orosz befolyás méreteivel és annak további növekedésével kapcsolatban tudomására jutottak. (Az orosz választ lásd a kapcsolódó cikkben!)

Stoltenberg kifejezetten meglepőnek és sajnálatosnak minősítette a boszniai szerb politikai erők által képviselt szecessziós irányvonalat.

A boszniai közvélemény megnyugtatása végett közölte, hogy a NATO támogatja az EUFOR Althea katonai misszió munkáját, és aktív diplomáciai lépéseket tett az ENSZ Biztonsági Tanácsában is, aminek köszönhetően a nemzetközi kontingens mandátuma idén november 2-án meghosszabbításra került egy újabb évre.

A NATO főtitkár délutáni programja a nemzetközi közösség főképviselőjénél tett látogatással folytatódott.

A rövid, zárt ajtók mögötti tárgyalás után a felek lényegében megismételték a Krištoval pár órával korábban elmondottakat. Stoltenberg újfent kiállt Bosznia szuverenitása és területi integritása mellett, és megint felemlegette az országot fenyegető orosz befolyást.

Christian Schmidt főképviselő mindössze annyi megjegyzést tett a főtitkár által elmondottakhoz, hogy a hivatala számára kiemelten fontos Bosznia EU-integrációja és NATO-csatlakozása.

Bečirović feljelentette Dodikot

Stoltenberg látogatásához kötődően Denis Bečirović, a boszniai államelnökség bosnyák tagja tartott utólagos sajtótájékoztatót.

A baloldali multietnikus Szociáldemokrata Párt (Socijaldemokratska Partija, SDP) színeiben tevékenykedő politikus nem követte a Krišto által alkalmazott diplomatikus fogalmazásmódot, amikor a NATO tagság boszniai megítéléséről nyilatkozott.

Bečirović állítása szerint részletesen tájékoztatta Stoltenberget a boszniai szerb politikai körök moszkvai orientációjáról és azok elszakadási terveiről.

A bosnyák államelnökségi tag kiemelte, hogy a NATO- és EU-tagság lehet csak a boszniai politikusok célja. Az észak-atlanti szervezet iránti személyes elkötelezettségének jeleként pedig felidézte, hogy kinevezését követően első útja Stoltenberghez vezetett.