Connect with us

Bosznia

A NATO (talán) a soraiban akarja tudni Boszniát, a boszniai politikai elit viszont megosztott

Avatar photo

Közzétéve:

A megjelenés dátuma

Összenéztek: Borjana Krišto boszniai miniszterelnök és Jens Stoltenberg NATO-főtitkár
Összenéztek: Borjana Krišto boszniai miniszterelnök és Jens Stoltenberg NATO-főtitkár (Forrás: NATO)
Értékeld ezt a cikket a szívecskék segítségével!
[Összesen: 0 Átlag: 0]

Hallgasd meg ezt a cikket!

Jens Stoltenberg Szarajevóban kezdte a nyugat-balkáni körútját. A főtitkár a saját bevallása szerint meglepődött a Bosznia-Hercegovinában uralkodó orosz befolyás mértékén és a boszniai szerb politikai elit szecessziós törekvésein. Tegnap röviden már szóltunk erről, most viszont más aspektusból is megvilágítjuk a Bosznia-Hercegovinával kapcsolatos kérdéseket.

A NATO akarja Boszniát?

A NATO nyugat-balkáni bővítésén fáradozó Jens Stoltenberg régiós körútra indult, hogy személyesen győződjön meg a térségben uralkodó biztonsági helyzetről. A négy naposra tervezett túra első állomása Szarajevó volt.

A látogatássorozat közvetetten a régiós befolyását kiterjeszteni szándékozó Moszkvának és Pekingnek szól, míg közvetlen címzettjei a szerb nacionalisták, akik a Drina mindkét partján élesen elzárkóznak a nyugati katonai szövetséggel való együttműködéstől.

Stoltenberg november 19-i Szarajevóba érkezését követően a boszniai államelnökség (Predsjedništvo Bosne i Hercegovine) három tagjával a Ferenc Ferdinánd elleni merénylet helyszínétől párszáz méterre lévő Luka nevű halászcsárdában találkozott.

A munkavacsorán elhangzottak nem kerültek nyilvánosságra, annyi azonban bizonyossá vált a NATO-főtitkár által másnap tartott rövid sajtókonferencián, hogy Stoltenberg nem mulasztotta el megemlíteni az orosz befolyás növekedésének mértékét, amit összekötött a boszniai szerb vezetés szecessziós törekvéseivel.

Mit mondott Stoltenberg?

A Milorad Dodik boszniai szerb vezető által leginkább gyűlölt bosnyák portál, az Istraga megtudta, hogy mit mondott Jens Stoltenberg a Luka nevű halászcsárdában zárt ajtók mögött tartott munkavacsorán, ahol a boszniai államelnökség három tagjának, Željko Komšićnak, Željka Cvijanovićnak és Denis Bećirovićnak a vendége volt.

Denis Bećirović, Željko Komšić és Željka Cvijanović a NATO-főtitkárával szemben

Denis Bećirović, Željko Komšić és Željka Cvijanović más-más érzelmekkel ült le vacsorázni a NATO-főtitkárával (Forrás: Istraga)

A NATO-főtitkár tudtára adta a boszniai trojkának, hogy Bosznia-Hercegovina nem csatlakozhat a NATO-hoz a jelenlegi berendezkedéssel, és mindaddig nem lesz a katonai szövetség tagja, amíg nem születik belső konszenzus a NATO-integrációról.

Az Istraga szerint ez röviden azt jelenti, hogy a NATO első embere szerint mindaddig nincs semmi a NATO-csatlakozásból, amíg a boszniai Szerb Köztársaság, amelynek jelenlegi vezetése nyíltan támogatja az orosz politikát, miközben a katonai semlegességet hirdeti, nem egyezik bele az integrációba.

A bosnyák portál szerint hasonló nézeteket fogalmazott meg Eric Nelson volt amerikai nagykövet is, aki úgy vélte, hogy a szövetségen belüli döntéshozatali rendszer miatt Bosznia-Hercegovina blokkoló mechanizmust vihet magával a NATO-ba, figyelembe véve, hogy az oroszokat támogató boszniai Szerb Köztársaság vétójoggal rendelkezhetne a védelmi kérdésekkel kapcsolatos döntéshozatalkor.

Hogy a NATO első embere valóban megkérdőjelezte Bosznia-Hercegovina felvételét a szövetségbe, azt Željka Cvijanovićnak, a bosznia-hercegovinai elnökség szerb tagjának az egyik nyilatkozata is sejtette.

Cvijanović szerint világosan megüzenték, hogy a boszniai Szerb Köztársaság nem támogatja a NATO-csatlakozást, amihez hozzátette, hogy a katonai szövetség részéről nincs is ezzel kapcsolatban semmiféle nyomás, szerinte ezt Stoltenberg is megerősítette.

Az Istraga szerint azonban a NATO-főtitkár üzenetét azonban láthatóan nem értette meg Denis Bećirović, a bosznia-hercegovinai elnökség bosnyák tagja, aki a NATO főtitkárának a bosznia-hercegovinai védelmi törvényt idézte, amelynek a 84. szakasza szerint minden állami szervnek (parlament, elnökség, kormány) alkotmányos és törvényes felhatalmazása alapján meg kell tennie a szükséges tevékenységeket ahhoz, hogy Bosznia-Hercegovina a NATO tagja legyen.

Stoltenberg vacsora közben állítólag arról is beszélt, hogy minden országnak joga van arra, hogy külföldi beavatkozás nélkül maga válassza meg a maga biztonsági aranszmánját.

Egy este másnapja

Másnap Stoltenberg Borjana Krištoval (HDZ BiH), a boszniai Miniszterek Tanácsának elnöklő miniszterével találkozott. A megbeszélést követően tartott sajtótájékoztatón a felek a diplomáciában szokásos udvariassági formulákat követően röviden ismertették az egyeztetésen elhangzottakat.

Krišto az esemény országos televíziók által élőben sugárzott jellegét kihasználva egyenes adásban üzent a muszlim radikális csoportoknak, amikor a NATO által nyújtott biztonsági garanciák fontossága kapcsán az egyik legfontosabb elhárítandó veszélyforrásként a terrorizmust emelte ki.

Korábbi cikkünkben számoltunk be arról, hogy Stoltenberg Szarajevóba érkezése előtt alig egy nappal fogtak el a boszniai hatóságok egy Szíriából hazatérő dzsihadistát a szarajevói nemzetközi repülőtéren.

Krišto kiemelte, hogy a 2009-ben elfogadott Csatlakozási Akcióterv (Membership Actoin Plan, MAP) végrehajtása folyamatban van, aminek keretében a boszniai haderő egyes egységeit megfeleltetik az észak-atlanti szervezet előírásainak.

A boszniai kormány vezetője kellően diplomatikusan megjegyezte, hogy a NATO-ban magas szinten politikai döntés született a korábbiakban Bosznia-Hercegovina felvételéről, vagyis tárt karokkal várják a nyugat-balkáni Csodaországot.

Ezzel szemben a boszniai kormány első embere nem volt abban a helyzetben a mögötte álló többpárti koalíció megosztottsága miatt, hogy ezt az elhatározottságot a boszniai fél oldaláról is megerősítse.

A Krišto vezette kabinetben helyt kapó boszniai szerb Független Szociáldemokraták Szövetsége (Savez Nezvisnih Socijaldemokrata, SNSD), vagyis Dodik pártja, és a Demokratikus Népi Szövetség (Demokratski Narodni Savez, DNS) változatlanul elzárkózik a csatlakozástól.

Stoltenberg pénzt is hozott

A sajtótájékoztató további részében a felek közölték, hogy a boszniai haderő 53 millió eurós támogatást kap a NATO-tól egyes fejlesztések végrehajtására. A pontosabban meg nem nevezett projektek közül kilenc a védelmi szektort, míg további három a biztonsági szektort érinti. Ezeknek a fejlesztéseknek a végrehajtására öt évet kapott a boszniai vezetés.

A pénzügyi csomag bejelentését követően Stoltenberg előállt az általa problémásnak minősített területekkel. A főtitkár kiemelte, hogy a NATO elkötelezett Bosznia-Hercegovina szuverenitása és területi integritása mellett. Éppen emiatt meglepték az orosz befolyás méreteivel és annak további növekedésével kapcsolatban tudomására jutottak. (Az orosz választ lásd a kapcsolódó cikkben!)

Stoltenberg kifejezetten meglepőnek és sajnálatosnak minősítette a boszniai szerb politikai erők által képviselt szecessziós irányvonalat.

A boszniai közvélemény megnyugtatása végett közölte, hogy a NATO támogatja az EUFOR Althea katonai misszió munkáját, és aktív diplomáciai lépéseket tett az ENSZ Biztonsági Tanácsában is, aminek köszönhetően a nemzetközi kontingens mandátuma idén november 2-án meghosszabbításra került egy újabb évre.

A NATO főtitkár délutáni programja a nemzetközi közösség főképviselőjénél tett látogatással folytatódott.

A rövid, zárt ajtók mögötti tárgyalás után a felek lényegében megismételték a Krištoval pár órával korábban elmondottakat. Stoltenberg újfent kiállt Bosznia szuverenitása és területi integritása mellett, és megint felemlegette az országot fenyegető orosz befolyást.

Christian Schmidt főképviselő mindössze annyi megjegyzést tett a főtitkár által elmondottakhoz, hogy a hivatala számára kiemelten fontos Bosznia EU-integrációja és NATO-csatlakozása.

Bečirović feljelentette Dodikot

Stoltenberg látogatásához kötődően Denis Bečirović, a boszniai államelnökség bosnyák tagja tartott utólagos sajtótájékoztatót.

A baloldali multietnikus Szociáldemokrata Párt (Socijaldemokratska Partija, SDP) színeiben tevékenykedő politikus nem követte a Krišto által alkalmazott diplomatikus fogalmazásmódot, amikor a NATO tagság boszniai megítéléséről nyilatkozott.

Bečirović állítása szerint részletesen tájékoztatta Stoltenberget a boszniai szerb politikai körök moszkvai orientációjáról és azok elszakadási terveiről.

A bosnyák államelnökségi tag kiemelte, hogy a NATO- és EU-tagság lehet csak a boszniai politikusok célja. Az észak-atlanti szervezet iránti személyes elkötelezettségének jeleként pedig felidézte, hogy kinevezését követően első útja Stoltenberghez vezetett.

Értékeld ezt a cikket a szívecskék segítségével!
[Összesen: 0 Átlag: 0]
QR Code

Küld el ezt a cikket e-mailben

Ehhez kattints ide

Meteorológia



Követés a Facebookon

B.A. Balkanac

Balkanac

Magyarország

Románia

Szlovákia

Három nap legjava