Connect with us

Horvátország

Zűrzavar a pólai hajógyár körül

Az Uljanik hajógyár fénykora a hetvenes években volt, a nagy tartályhajók építésének korában, amikor a hajógyár kifejlesztett egy különleges eljárást, amelynek lényege az volt, hogy a hajótestet két részben építették és a vízen állították össze. A nevezetes tartályhajók a 275 ezer tonnás Tarfala és a 277 ezer tonnás Kanchen junga voltak, amelyeket svéd illetve indiai megrendelők számára készítettek

Avatar photo

Közzétéve:

A megjelenés dátuma

A pólai Uljanik hajógyár darui
A pólai Uljanik hajógyár darui (Forrás: Freepik)
A cikk meghallgatása

A megboldogult Osztrák-Magyar Monarchia fő haditengerészeti támaszpontján Pólában (Pula), ahonnan az egyik, máig is tengerészeti alapfegyverzetnek számító torpedó indult világhódító útjára, érdekes hírek érkeztek az elmúlt napokban. Ez az egyik legnagyobb horvát hajógyár, amely már évek óta nagy nehézségekkel küszködik. Sokáig úgy tűnt, hogy a csődeljárás után az Uljanik 1856 néven “feltámasztott” hajógyár valamilyen aprópénzért – úgy 5 millió euró körül -, közvetlen megegyezéssel a fiumei (Rijeka) Adria Mont befektetőhöz kerül. Ám ahogyan közeledett a határidő vége, hirtelen megugrott az érdeklődés az ex-jugoszláv hajógyártás egyik koronaékszerének többségi részvénycsomagja iránt.

Emelkedett a hajógyár ára

A már két fordulóban is megkísérelt értékesítés 4,4 millió eurós áron, mindkét esetben sikertelenül zárult az érdeklődés hiánya miatt. Egy nappal a csőd alatt álló hajógyár tervezett hitelezői gyűlése előtt, amelyet péntek reggel tartottak a Pazini Kereskedelmi Bíróságon, kiderült, hogy új érdeklődő befektetők jelentek meg, ezért az új, hatodik értékesítési körben a kikiáltási árat nem csökkentették, hanem 6,9 euróra növelték.

Eddig az volt a helyzet, hogy a fiumei Adria Mont 5 millió, a szlovén Eko Bor 3,5 millió eurót ajánlott fel, miközben az olasz Micoperi és a román GSP Offshore nem nevezett meg tényleges összegeket, ám érdeklődött a verseny iránt, de aztán befutott az izraeli Israel Shipyards ajánlata, amelynek összege 5 és 6 millió euró között mozog. Az izraeliek ezen felül átvállalnák az Uljanik adósságait is, ám egyúttal köteleznék a hajógyárat az általuk megrendelt építés alatt lévő úszódokk befejezésére.

Jóformán még el sem ült a por az új ajánlat körül, amikor pénteken reggel újabb előzetes ajánlat érkezett Loris Rako csődgondnok asztalára a La Maison nevű cégtől, Ciprusról. A korábbi ajánlatokhoz képest az övéké a legmagasabb, azt mondják, készek 8 és 9 millió euró közötti összeget fizetni a többségi részvénycsomagért.

Az értékesítési folyamat ilyen fordulata után a hitelezők úgy döntöttek, hogy új értékesítési fordulóba kezdenek, ami magában foglal egy március 1-jéig tartó átvilágítási folyamatot, az árverésre pedig március 4-én kerül sor. Lehet, hogy Európa újra iparosításának folyamata mentőövet dob a horvát hajógyártásnak, amely – akárcsak kontinentális sorstársai – nem volt versenyképes a távol-keleti hajógyárakkal.

Az Uljanik fénykora a hetvenes években volt, a nagy tartályhajók építésének korában, amikor a hajógyár kifejlesztett egy különleges eljárást, amelynek lényege az volt, hogy a hajótestet két részben építették, és a vízen állították össze. A nevezetes tartályhajók a 275 ezer tonnás Tarfala és a 277 ezer tonnás Kanchen junga voltak, amelyeket svéd illetve indiai megrendelők számára készítettek.

A szupertankernek nevezett Tarfala

A szupertankernek nevezett Tarfala (Forrás: Aukevisser)

Jó üzlet Horvátországban

Az élet naposabb oldalán sétáló hétvégi írások szellemében egy kimondottan elképesztő dologról számolunk be. A Nova TV újságírója bejelentkezett egy illegális hétvégi klinikára, ahol pár belgrádi hölgy egy bérelt lakásban, akár 50 ezer eurót is keres a víkend folyamán, totál feketén, számla és adófizetés nélkül.

Bár nincs munkavállalási engedélyük, és az általuk használt eszközöket a horvát Gyógyszer- és Gyógyászati Ügynökség (Agencija za lijekove i medicinske proizvode, HALMED) nem hagyta jóvá, ajkakat pumpálnak, készítményeket fecskendeznek a homlokba, az orrba, az állba, botoxoznak ész nélkül.

A „szépségért” bármilyen áldozatra képes hölgyek között nyilván azért népszerűek, mert jóval olcsóbbak a horvát klinikáknál. Hogy mindez még szebb legyen, a munkát képesítés nélküli személyek végzik.

Egy magát a “Donna” klinika tulajdonosának anyjaként bemutatott hölgy a beszélgetés során elárulta a riporternek, hogy az ott dolgozó orvosok áprilisban munkavállalási engedélyt kapnak, és akkor “határozottan legálisak” lesznek. Most viszont azért dolgoznak, mert a pácienseik nem hajlandók annyit várni, így nem engedhették meg maguknak, hogy csökkenjen az érdeklődés.

Az "anyakirálynő"

A Donna szalon “anyakirálynője” (Forrás: Screenshot, Nova TV)

Azt is elmagyarázta, hogy ki az az orvos, aki esztétikai eljárásokat végez: egy olyan orvosról van szó, aki a szakvizsga után magánkórházakban dolgozott, így szerezte meg a tudását. Ezt azért tette, hogy legyen egy kis zsebpénze, de aztán bekerült a Donna komoly víziójába, és ennyi”.

Az “anyakirálynő” még nyíltan hozzátette, hogy nagyon igyekeznek fiatalokat alkalmazni, mert a fiatal orvosok szó nélkül dolgoznak, amíg nem érnek el egy bizonyos szintet, vagyis amíg nem szereznek nevet a szakmában.

Az újságírói indiszkréciónak köszönhetően a szolgáltatás valószínűleg gyorsan megszűnik, mert a fináncokat biztosan érdekli, hogy a vállalkozás kizárólag emberbaráti indíttatású-e.

A BALK Hírlevele


Meteorológia



B.A. Balkanac

Balkanac

Magyarország

Szlovákia

Oroszország

Kína

Európai Unió

IN ENGLISH

Öt nap legjava