Horvátország
ÉVES MÉRLEG: Jól teljesített a horvát gazdaság, a hajógyártás viszont válságban van
A Nacional horvát hetilap legutóbbi számában elkészítette Horvátország idei gazdasági mérlegét, amely szerint a gazdasági növekedés, a jobb hitelminősítések és a sikeres turisztikai szezon jellemezte a 2019-es évet. Más részről viszont a hajógyárak válsága és a munkavállalók hiánya nehezítette meg a horvát gazdaság helyzetét. A zágrábi hetilap szerint Horvátország ennek ellenére egy lépéssel közelebb került az euró bevezetéséhez.
A befektetésre ajánlott sávban
Az év első felében először a Standard & Poor’s, majd a Moody’s, végül pedig a Fitch is kedvezőbb osztályzatot adott Horvátországnak.
A Standard & Poor’s márciusban a befektetési osztály alatti felső szintről a befektetési fokozat legalacsonyabb szintjére emelte Horvátországot.
Horvátország 2012. december óta nem rendelkezett befektetésre ajánlott besorolással a Standard & Poor’s-nál.
A Moody’s áprilisban javította pozitívra a horvát osztályzati kilátást. Az indoklás szerint a korábbi évek rendre visszatérő hiányai után a horvát államháztartás az előző évben többlettel zárt.
A Moody’s áprilisban hangsúlyozta, hogy a horvát gazdaság növekedésének fő hajtóereje az erőteljes hazai kereslet.
A Fitch Ratings júniusban csatlakozott a másik két hitelminősítőhöz, és a befektetési ajánlású osztályzati sáv alapszintjére helyezte Horvátországot.
A döntést a nemzetközi hitelminősítő intézet elsősorban Horvátország folyamatosan javuló költségvetési teljesítményével indokolta.
Javult a horvát GDP
Jó hírek érkeztek a horvát GDP-vel kapcsolatban is.
Már februárban kiderült, hogy 2018 utolsó negyedévében 2,3%-kal növekedett a horvát GDP az egy évvel korábbi időszakhoz képest, a gazdaság egész éves teljesítése pedig 2,6%-kal volt nagyobb mint 2017-ben.
Az idei év első negyedéve még jobb eredményeket hozott.
A májusban közzétett adatok szerint az idei első negyedévben a GDP 3,9 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest.
Ez volt a legmagasabb növekedés 2016. negyedik negyedéve óta, amikor a GDP 4%-kal emelkedett.
A második negyedévben a horvát gazdaság 2,4 százalékkal növekedett, a harmadik negyedévben pedig 2,9 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest.
A turizmus rekordot döntött
Horvátország gazdasági erőssége 2019-ben is a turizmus volt.
Az idei turisztikai évben több mint 20,5 millió vendég érkezett, akik 108 millió éjszakát töltöttek Horvátországban.
A bevételek 8%-kal növekedtek 2018-hoz képest. Ez a horvát turizmus eddigi legjobb eredménye.
A turizmusban azonban munkaerőhiány jelentkezett. Június közepén a Horvát Munkáltatók Szövetsége és a Horvát Turisztikai Szövetség sürgette a külföldi munkavállalók kvótáinak növelését.
A kormány azt válaszolta, hogy készen áll több külföldi munkavállaló beengedésére, de csak akkor, ha a belföldi foglalkoztatási lehetőségek kimerülnek.
Miután más iparágakban, különösen az építőiparban is tapasztalható volt a munkavállalók hiánya, a kormány megemelte a külföldieknek adott munkavállalási engedélyek számát.
A turisztikai év a “Cro kártya” bevezetésével zárult, amelyre a munkáltatók legfeljebb 2 500 kunát (körülbelül 90 ezer forint) fizethetnek a munkavállalók számára a vendéglátás és az idegenforgalom területén történő fogyasztás céljából.
A “Cro kártya” a programba bevont idegenforgalmi és vendéglátóipari létesítményekben használható.
A hajógyárak válsága
A hajógyárak válsága azzal kezdődött, hogy a fiumei kereskedelmi bíróság csődeljárást rendelt el a Május 3-a hajógyárban, nem sokkal később ugyanerre a sorsra jutott a pólai Uljanik is.
Márciusban a horvát kormány nem vállalta az Uljanik átalakítását, mert az jelentős pénzügyi kockázatot jelentett volna a horvát államnak.
A spliti Brodosplit ugyan kezdetben hajlandónak mutatkozott a stratégiai partnerség elfogadására, de az együttműködés nem jött létre.
Kudarccal jártak a tárgyalások a kínai China Shipbuilding Industry Corporation konszernnel is, ezért májusban az Uljanik ellen is csődeljárás indult.
A horvát kormány a legnagyobb hitelezőként szeptemberben új csődbiztos kinevezését kérte, aki javaslatot tett a hajógyártás fenntartására egy leányvállalat által, amely átvenné a koncessziókat és a hajók építését.
A hitelezők közgyűlését, amelyen az ezzel kapcsolatos döntést meghozzák, január 22-re napolták el
Ezt követően a horvát kormány 26 millió eurós kezességet vállat egy hajó megépítésének befejezésére, és a Május 3-a hajógyár termelésének újraindítására felvett hitelre.
Emlékezetes események
Júliusban hivatalosan is megkezdődtek a munkálatok a Pelješac-félszigetet a szárazfölddel összekötő híd megépítésén, amellyel a horvátok “kikerülik” a Bosznia- Hercegovinához tartozó keskeny tengerszakaszt.
A kivitelezést a kínai China Road and Bridge Corporation hajthatja végre, de a komplikált eljárási folyamat és a számos fellebezés után a bekötőutak megépítésébe bevonják az osztrák Strabagot és a görög J&P Avaxot is.
A 2019-es esztendő fontos lehet a Croatia Airlines szempontjából is, amelynek feltőkésítése zajlik. Eddig két jelentkező van, a pénzügyi modell azonban egyelőre nem ismert.
A horvát kormány az év elején döntött a Krk szigetére tervezett úszó LNG-terminál finanszírozásáról, amelynek értéke 234 millió euróra tehető. Áprilisban ehhez csatlakozott a magyar kormány is 25%-os részesedéssel.
Egy másik fontos hír az INA háza tájáról érkezett, amely a fiumei olajfinomító modernizálására vonatkozik. A magyar vezetésű horvát olajfinomító erre a célra 4 milliárd kunát, vagyis 178 milliárd forintnak megfelelő összeget költ.
Nacional/BALK
Horvátország
Bepirosodott a horvát külpolitikai lakmusz, és a megtalált illúziók
Valahol egy okos ember azt mondta, hogy a kis nemzetek nem engedhetik meg maguknak a nagy hibákat. A horvátok úgy tetszik ezt megtanulták, mert ezeket a viharos időket széltől védett zugban igyekeznek átvészelni. Közben ügyesen meglovagolnak minden meglovagolhatót – lásd Ukrajna -, igyekszenek kedvében járni az USA-nak, de lényegében mindenben megtalálják a számításukat.
Már nem illúzió a kínai út
Ennek tükrében, igen érdekes, hogy az Európai Néppárt spliti ülésének időtartama alatt a horvát kormány aláírta a szerződést ugyanazzal a China Road and Bridge Corporationnal, amely a pelješaci hidat építette.
Kapcsolódó cikk
SZERENCSECSILLAG: A legszerencsésebb ember a világon, illetve kicsoda is anyuci kedvenc Mikimausza?
A kormány a kínai vállalat ajánlatát választotta mint gazdaságilag legelőnyösebbet az A1-es autópálya Vučevica összekötő útjának – a D8-as állami út csomópontjának – megépítésére kiírt közbeszerzési pályázaton.
A pályaszakasz, amelynek teljes hossza 6,85 kilométer, magában foglalja a 2,5 kilométer hosszú Kozjak-alagutat és a mintegy 4,3 kilométer hosszú adriai autópályához vezető bekötőutat.
A munkálatok értéke 74,6 millió euró, és a kínaiak vállalták, hogy az alagutat 36 hónap alatt megépítik. A projekt részét képezi még három felüljáró és két viadukt, de ezt a kínaiak csuklóból úgy megcsinálják, hogy közbe szinte észre sem veszik.
Új szelek fújnak
Ennek a világszinten aprócska infrastrukturális projekt jelentőségét az adja meg, hogy a horvátok alá merték írni a szerződést a kínai céggel.
A hosszabb emlékezetű olvasók nyilván még elő tudják kotorni az agyuk valamelyik rejtett zugából, hogy annak idején mennyire rossz néven vették némelyek, hogy a horvátok a kínaiakat bízták meg egy nagy EU-alapokból támogatott projekt (pelješaci híd) kivitelezésével.
Hogy mennyire nem volt szabad még gondolni sem arra, hogy Kínával, illetve kínai cégekkel kössön bárki is üzletet, ott van az ugyancsak horvátországi példa, amikor semmissé nyilvánították a rijekai konténer-terminál kiépítésére vonatkozó tendert, amelyen szintén a kínaiak nyertek, így a megismételt tendert már egy politikailag elfogadható cég, a skandináv Maersk nyerje meg.
A horvátok újabb szerződést írtak alá Kínával, az unió már nem akadékoskodik (Forrás: X-platform,
Andrej Plenković)
Más lapra tartozik, hogy ez nem vonatkozott a németekre és franciákra, spanyolokra és olaszokra, azaz a nagy és nagyobbacska nemzetekre, de hát így élünk mi az EU-ban.
Akárhogy is, most úgy tetszik, megváltozott a helyzet, mert nemcsak hogy nagyban folyik Pekingben az európai búcsújárás, de a horvátok is léptek, ami annak jele, hogy ismét szabad a vásár.
Az amerikaiaknak nyilván nem tetszik ez az egész, de a közelgő választások miatt nem érnek rá annyira foglalkozni vele.
Lehet, hogy 2024-et úgy fogjuk majd számon tartani, mint a nagy változások évét, illetve azt az évet, amikor az európaiak rájöttek, hogy a nagy geopolitikai játszmában mindenki nyer, csak Európa veszít. Fogalmazzunk inkább úgy, hogy ez távolról sem biztos, csupán elképzelhető.
Hétvégi csemege
Szokásomhoz hívem, ilyenkor a hétvégén igyekszem valamilyen érdekességet felkutatni – az élet közel sem olyan komoly dolog, mint ezt a sok kockafejű hirdeti – ezért beszéljünk a zágrábi Illúziók Múzeumáról.
Azok számára, akik eddig nem hallottak róla, ajánlom, hogy feküdjenek neki a guglinak, mert rendkívül érdekes múzeumról van szó, de visszatérve a hírhez, a zágrábiak ezüstérmet nyertek a brüsszeli European Franchise Awardon (Európai Franchise Nagydíj) a nemzetközi márkák (brandek) versenyében.
A megtalált illúziók (Forrás: Muzej illuzija)
Ennek kapcsán derült ki, hogy az Illúziók Múzeuma a világ legnagyobb magánmúzeum-lánca. A világ 25 országában, több mint 40 helyszínnel és 10 millió látogatóval.
Jelenleg új múzeumok megnyitásán dolgoznak Denverben, San Diegóban, Seattle-ben és Koppenhágában.
Teo Širola, a Metamorphosis horvát vállalat igazgatója, amely a franchise tulajdonosa és az Illúziók Múzeuma globális hálózatának vezetője, örömmel látja, hogy az emberek valóban felismerték ennek a projektnek az értékét szerte a világon, miszerint szórakozva is lehet tanulni.
Teó úr ugyanakkor bejelentette, hogy egyre közelebb kerülnek céljukhoz, a kereken 100 múzeum megnyitásához 2026 végéig.
Ha valaki a közeljövőben Zágrábba látogat, és kedve támad felkresni a múzeumot, az illúziókat nem adják ingyen: 1 felnőtt számára a belépődíj 9 euró, gyerekek (5-15 év) 7 euró, míg a családi (két felnőtt és két gyermek) látogatásra feljogosító belépő kerek 30 euróba kerül.
Mit lehet mondani? Kicsi a horvát, de erős.
-
B A Balkanac4 nap telt el azóta
Felröhögünk a dolgok állásán (Kontrapunkt ’23)
-
Szerbia7 nap telt el azóta
Vučić etnikai tisztogatásról beszélt, Moszkva szerint Koszovó potenciális veszélyt jelent
-
Szerbia3 nap telt el azóta
Vajon mire figyelmeztetett Vučić a Presevo-völggyel kapcsolatban?
-
Koszovó6 nap telt el azóta
A koszovói eseményeket követően mindenki gyászol, még Szerbia is