Connect with us

Koszovó

Szikrázott a levegő a feszültségtől, egy kellemetlen vendég Belgrádban

Németország megháromszorozza katonai jelenlétét Koszovóban, miután 70-ről 250 környékére emeli az ott állomásozó katonáinak számát. A német védelmi miniszterrel tartott közös sajtótájékoztatóján a szerb elnök pókerarcot öltött, és egy német újságírói kérdésre válaszolva közölte, hogy nem Oroszországra gondolt, amikor a külföldi beavatkozást emlegette a december 17-ei szerbiai választásokba

Avatar photo

Közzétéve:

A megjelenés dátuma

A szerb elnök felvette a pókerarcot
A szerb elnök felvette a pókerarcot, de azért elvétve oda-odaszúrt a vendégének (Forrás: Screenshot, szerb elnöki YouTube)
Értékeld ezt a cikket a szívecskék segítségével!
[Összesen: 0 Átlag: 0]

Hallgasd meg ezt a cikket!

A világon sehol sem szokványos dolog, hogy egy védelmi miniszternek a vendéglátó ország elnöke legyen a házigazdája, de Szerbiában – ahol az államfő az egész kormány szerepét betölti – szinte természetesnek tűnik, hogy Boris Pistorius német védelmi miniszterrel Aleksandar Vučić tárgyalt. A helyzet kimondottan ellentmondásos, mert Németország a legnagyobb külföldi befektető Szerbiában, ugyanakkor a szerb-német politikai kapcsolatok, hogy is mondjuk, hagynak némi kívánnivalót maguk után, így minden szónak súlya van, nem lehet csak bájologni, vagy közhelyeket pufogtatni.

Németország újabb katonákat küld Koszovóba

A német védelmi miniszter belgrádi látogatása előtt interjút adott az amerikai és német hátterű Blic belgrádi félbulvár lapnak, amelynek elmondta, hogy Németország annyira aggódik a nyugat-balkáni helyzet miatt, hogy áprilisban egy század katonát vezényel Koszovóba, ami nem csekélység.

Főleg azért nem, mert ezzel Németország megháromszorozza katonai jelenlétét Koszovóban, miután 70-ről 250 környékére emeli az ott állomásozó katonáinak számát, amiről már nem csak Szerbiát, hanem a NATO-t is tájékoztatták.

Pistorius azt is világossá tette, hogy a nagyobb katonai szerepvállalásra azért van szükség, hogy a helyzet szeptember 24-ihez hasonló eszkalálódására rugalmasan reagálhassanak. Ez utalás a banjskai támadásra, amelynek a végrehajtásáért a szerb elnök korábbi koszovói erős emberét, Milan Radoičićot terheli a felelősségét, de a vele kapcsolatos eljárás felvetése elől Vučić ezúttal is kitért, és a koszovói szerbek elleni támadások végrehajtóinak megbüntetését sürgette helyette.

A levegő szikrázott a feszültségtől, a “mindenes” szerepét betöltő szerb elnök nem vághatta haza a német védelmi minisztert, legfeljebb annyit tehetett meg, hogy megpróbálja bővíteni Boris Pistorius jogi ismereteit egy-két szerb klauzulával.

Az alaphelyzethez hozzátartozik, hogy Németország Szerbia legnagyobb gazdasági partnere, a kereskedelmi forgalom terén Kínát is egy fél körrel előzi meg, 2023-ban ugyanis a szerb-német kereskedelmi forgalom 9,13 milliárd euró volt, nem számítva bele a szolgáltatások 1,7 milliárd eurós értékét, Kína ugyanakkor 6,1 milliárd eurós forgalmat valósított meg.

Ennek okán nem lehet ugrálni, legfeljebb csak egy kicsit kellemetlenkedni, miután egy ilyen félig-meddig kiszolgáltatott helyzetben a politikai közhelyek nemigen működnek.

A szerb elnök a találkozót követően úgy fogalmazott, hogy a német védelmi miniszterrel folytatott tárgyalásokon szavát adta, hogy Szerbia senkit sem fog meglepni katonai vagy bármilyen más lépésével.

Tudjuk, hogy Oroszország is valami hasonlót mondott Ukrajna esetében, és miután a koszovói albánok Szerbiát kis Oroszországnak tekintik, így számukra egy ilyen nyilatkozat aligha megnyugtató még akkor sem, hogy ha a szerb elnök szerint az ő szava sokkal többet jelent, mint egyik-másik aláírás a térségben és Európában. Némi malíciával jegyezzük meg, hogy főleg azóta, amióta Vučić krónikus kézfájdalmakkal küszködik, és nehezen megy neki az aláírás.

Néha azért még kezet fognak

Néha azért még kezet fognak (Forrás: szerb elnöki Instagram)

Az Ukrajna orosz lerohanásával kapcsolatos kérdést Pistorius is elővette, így korántsem túlzás ezt itt megemlíteni. A német védelmi miniszter ezt azért tette, hogy előhozza Szerbia csatlakozásának szükségességét az Oroszország elleni szankciókhoz.

Szóba került Bosznia-Hercegovina is, a német védelmi miniszter szerint a szerb elnök – akinek, mint most már tudjuk, a szava többet ér, mint mások aláírása – arra is ígéretet tett, hogy nem próbálja meg elszakítani a boszniai Szerb Köztársaságot Bosznia-Hercegovinától, és tiszteletben tartja annak területi integritását, és az igazi Daytoni Szerződést, de nem annak a magyarázatait.

Bosznia-Hercegovina kérdése német szempontból azért különösen fontos, mert ott a nemzetközi közösség főképviselője 2021 óta a német Cristian Schmidt, akit a boszniai szerbek nem tartanak legális megbízottnak, miután nem rendelkezik ENSZ-felhatalmazással.

Természetesen a december 17-i választások kérdése is szóba került, és Pistorius nagyon hálás volt azért a szerb elnöki ígéretért, hogy a választásokkal kapcsolatos hiányosságokat bepótolják, viszont a szerb elnök szavaiból kiindulva nemigen van mit bepótolni, mert Szerbiában “nagyon fair, és nagyon tisztességes” választásokat tartottak december 17-én.

Nem kesztyűs kézzel beszélgetett

A kötelező udvariassági kűröktől ezúttal is eltekintünk, hiszen már kívülről fújjuk azokat a közhelyeket, hogy “nyílt és őszinte” tárgyalások folytak, mert egyetlen politikus esetében sem feltételezzük a priori, hogy nem a nyíltság és az őszinteség vezérli, és “kesztyűs kézzel beszélget” a tárgyalópartnerével, hogy a szerb elnök kifejezését használjuk.

Ezért ott folytatjuk, hogy a szerb elnök és a német védelmi miniszter egyaránt kitért a dinár koszovói használatának kérdésére, amivel kapcsolatban Pistorius hosszabb átmenetet sürgetett a koszovói kormány részéről, Vučić viszont minden létező és aláírt jogi dokumentum alapján törvénytelennek nevezte a dinár kiebrudalását Koszovóból, beleértve ebbe az ENSZ-alapokmányát is.

Ennek szellemében a szerb elnök megjegyezte, hogy szó sem lehet semmiféle átmeneti időszakról, miután a koszovói szerb egészségügyi és oktatási rendszerrel kapcsolatos finanszírozási szabályokat a tizenegy évvel ezelőtt született első brüsszeli megállapodás és minden más egyezmény tartalmazza, és jó lenne, ha ezt Pistorius is tudná, mindennek alapján a dinár kivezetését Vučić “direkt provokációnak” nevezte.

A szerb elnök saját monológjában, vagyis a tárgyalásokról szóló beszámolójában különösen fontosnak tartotta, hogy csökkenjen a külföldi befolyás más országok belügyeibe, mert Szerbia az utóbbi időben annak ellenére ki van téve az erősödő “brutális külföldi beavatkozásoknak”, hogy ő maga nem szól bele más országok belügyeibe. A szerb elnök és egyetlen munkatársa soha nem mondta ki, hogy Németországra gondol, viszont a szerbiai udvari média ezt a tézist terjesztette hosszú napokon keresztül.

A szerb elnök egyúttal köszönetet mondott azért, hogy Németország, illetve Pistorius úr másoknál is jobban támogatja Szerbia és a térség többi országának uniós csatlakozását, ami egy “igazi békeprojekt” a részéről, ami elősegítheti Szerbia társadalmi és minden más fejlődését.

Miután a német védelmi miniszter és a szerb elnök is diplomatikusan összefoglalta a tárgyalásokon érintett témákat, a szerb házigazda elkövette azt a hibát, hogy megadta a szót az újságíróknak, akik közott németek is voltak, így a frankfurti Allgemeine Zeitung (FAZ) munkatársának alkalma nyílt arra, hogy megkérdezze a szerb elnöktől, hogy a külföldi beavatkozás emlegetésekor melyik országra gondolt, netalán Oroszországra, mint ahogy azt egyesek híresztelik.

A szerb elnök a kérdés és a válaszadás során is megőrizte a sajtótájékoztató során öltött pókerarcot, és érdekesnek tartotta, hogy nem Oroszországra gondolt, amikor a külföldi beavatkozást emlegette, és egy újabb ígéretet fogalmazott meg, miszerint azonnal közzéteszik az ezzel kapcsolatos jelentést, amint elkészülnek vele, merthogy Szerbia komoly ország, és komolyan foglalkozik a dolgokkal.

Értékeld ezt a cikket a szívecskék segítségével!
[Összesen: 0 Átlag: 0]
QR Code

Küld el ezt a cikket e-mailben

Ehhez kattints ide

Meteorológia



Követés a Facebookon

B.A. Balkanac

Balkanac

Magyarország

Románia

Szlovákia

Három nap legjava