Szikrázott a levegő a feszültségtől, egy kellemetlen vendég Belgrádban

Állítsd be a Google‑t, hogy a BALK mindig kéznél legyen!

A világon sehol sem szokványos dolog, hogy egy védelmi miniszternek a vendéglátó ország elnöke legyen a házigazdája, de Szerbiában – ahol az államfő az egész kormány szerepét betölti – szinte természetesnek tűnik, hogy Boris Pistorius német védelmi miniszterrel Aleksandar Vučić tárgyalt. A helyzet kimondottan ellentmondásos, mert Németország a legnagyobb külföldi befektető Szerbiában, ugyanakkor a szerb-német politikai kapcsolatok, hogy is mondjuk, hagynak némi kívánnivalót maguk után, így minden szónak súlya van, nem lehet csak bájologni, vagy közhelyeket pufogtatni.

Németország újabb katonákat küld Koszovóba

A német védelmi miniszter belgrádi látogatása előtt interjút adott az amerikai és német hátterű Blic belgrádi félbulvár lapnak, amelynek elmondta, hogy Németország annyira aggódik a nyugat-balkáni helyzet miatt, hogy áprilisban egy század katonát vezényel Koszovóba, ami nem csekélység.

Főleg azért nem, mert ezzel Németország megháromszorozza katonai jelenlétét Koszovóban, miután 70-ről 250 környékére emeli az ott állomásozó katonáinak számát, amiről már nem csak Szerbiát, hanem a NATO-t is tájékoztatták.

Kapcsolódó cikk

HAZAFIAS BŰNCSELEKMÉNY: Kihallgatták a banjskai támadás vezetőjét, de nem került őrizetbe

Pistorius azt is világossá tette, hogy a nagyobb katonai szerepvállalásra azért van szükség, hogy a helyzet szeptember 24-ihez hasonló eszkalálódására rugalmasan reagálhassanak. Ez utalás a banjskai támadásra, amelynek a végrehajtásáért a szerb elnök korábbi koszovói erős emberét, Milan Radoičićot terheli a felelősségét, de a vele kapcsolatos eljárás felvetése elől Vučić ezúttal is kitért, és a koszovói szerbek elleni támadások végrehajtóinak megbüntetését sürgette helyette.

A levegő szikrázott a feszültségtől, a „mindenes” szerepét betöltő szerb elnök nem vághatta haza a német védelmi minisztert, legfeljebb annyit tehetett meg, hogy megpróbálja bővíteni Boris Pistorius jogi ismereteit egy-két szerb klauzulával.

Az alaphelyzethez hozzátartozik, hogy Németország Szerbia legnagyobb gazdasági partnere, a kereskedelmi forgalom terén Kínát is egy fél körrel előzi meg, 2023-ban ugyanis a szerb-német kereskedelmi forgalom 9,13 milliárd euró volt, nem számítva bele a szolgáltatások 1,7 milliárd eurós értékét, Kína ugyanakkor 6,1 milliárd eurós forgalmat valósított meg.

Ennek okán nem lehet ugrálni, legfeljebb csak egy kicsit kellemetlenkedni, miután egy ilyen félig-meddig kiszolgáltatott helyzetben a politikai közhelyek nemigen működnek.

A szerb elnök a találkozót követően úgy fogalmazott, hogy a német védelmi miniszterrel folytatott tárgyalásokon szavát adta, hogy Szerbia senkit sem fog meglepni katonai vagy bármilyen más lépésével.

Tudjuk, hogy Oroszország is valami hasonlót mondott Ukrajna esetében, és miután a koszovói albánok Szerbiát kis Oroszországnak tekintik, így számukra egy ilyen nyilatkozat aligha megnyugtató még akkor sem, hogy ha a szerb elnök szerint az ő szava sokkal többet jelent, mint egyik-másik aláírás a térségben és Európában. Némi malíciával jegyezzük meg, hogy főleg azóta, amióta Vučić krónikus kézfájdalmakkal küszködik, és nehezen megy neki az aláírás.

Néha azért még kezet fognak (Forrás: szerb elnöki Instagram)

Az Ukrajna orosz lerohanásával kapcsolatos kérdést Pistorius is elővette, így korántsem túlzás ezt itt megemlíteni. A német védelmi miniszter ezt azért tette, hogy előhozza Szerbia csatlakozásának szükségességét az Oroszország elleni szankciókhoz.

Szóba került Bosznia-Hercegovina is, a német védelmi miniszter szerint a szerb elnök – akinek, mint most már tudjuk, a szava többet ér, mint mások aláírása – arra is ígéretet tett, hogy nem próbálja meg elszakítani a boszniai Szerb Köztársaságot Bosznia-Hercegovinától, és tiszteletben tartja annak területi integritását, és az igazi Daytoni Szerződést, de nem annak a magyarázatait.

Bosznia-Hercegovina kérdése német szempontból azért különösen fontos, mert ott a nemzetközi közösség főképviselője 2021 óta a német Cristian Schmidt, akit a boszniai szerbek nem tartanak legális megbízottnak, miután nem rendelkezik ENSZ-felhatalmazással.

Természetesen a december 17-i választások kérdése is szóba került, és Pistorius nagyon hálás volt azért a szerb elnöki ígéretért, hogy a választásokkal kapcsolatos hiányosságokat bepótolják, viszont a szerb elnök szavaiból kiindulva nemigen van mit bepótolni, mert Szerbiában „nagyon fair, és nagyon tisztességes” választásokat tartottak december 17-én.

Nem kesztyűs kézzel beszélgetett

A kötelező udvariassági kűröktől ezúttal is eltekintünk, hiszen már kívülről fújjuk azokat a közhelyeket, hogy „nyílt és őszinte” tárgyalások folytak, mert egyetlen politikus esetében sem feltételezzük a priori, hogy nem a nyíltság és az őszinteség vezérli, és „kesztyűs kézzel beszélget” a tárgyalópartnerével, hogy a szerb elnök kifejezését használjuk.

Ezért ott folytatjuk, hogy a szerb elnök és a német védelmi miniszter egyaránt kitért a dinár koszovói használatának kérdésére, amivel kapcsolatban Pistorius hosszabb átmenetet sürgetett a koszovói kormány részéről, Vučić viszont minden létező és aláírt jogi dokumentum alapján törvénytelennek nevezte a dinár kiebrudalását Koszovóból, beleértve ebbe az ENSZ-alapokmányát is.

Ennek szellemében a szerb elnök megjegyezte, hogy szó sem lehet semmiféle átmeneti időszakról, miután a koszovói szerb egészségügyi és oktatási rendszerrel kapcsolatos finanszírozási szabályokat a tizenegy évvel ezelőtt született első brüsszeli megállapodás és minden más egyezmény tartalmazza, és jó lenne, ha ezt Pistorius is tudná, mindennek alapján a dinár kivezetését Vučić „direkt provokációnak” nevezte.

A szerb elnök saját monológjában, vagyis a tárgyalásokról szóló beszámolójában különösen fontosnak tartotta, hogy csökkenjen a külföldi befolyás más országok belügyeibe, mert Szerbia az utóbbi időben annak ellenére ki van téve az erősödő „brutális külföldi beavatkozásoknak”, hogy ő maga nem szól bele más országok belügyeibe. A szerb elnök és egyetlen munkatársa soha nem mondta ki, hogy Németországra gondol, viszont a szerbiai udvari média ezt a tézist terjesztette hosszú napokon keresztül.

A szerb elnök egyúttal köszönetet mondott azért, hogy Németország, illetve Pistorius úr másoknál is jobban támogatja Szerbia és a térség többi országának uniós csatlakozását, ami egy „igazi békeprojekt” a részéről, ami elősegítheti Szerbia társadalmi és minden más fejlődését.

Miután a német védelmi miniszter és a szerb elnök is diplomatikusan összefoglalta a tárgyalásokon érintett témákat, a szerb házigazda elkövette azt a hibát, hogy megadta a szót az újságíróknak, akik közott németek is voltak, így a frankfurti Allgemeine Zeitung (FAZ) munkatársának alkalma nyílt arra, hogy megkérdezze a szerb elnöktől, hogy a külföldi beavatkozás emlegetésekor melyik országra gondolt, netalán Oroszországra, mint ahogy azt egyesek híresztelik.

A szerb elnök a kérdés és a válaszadás során is megőrizte a sajtótájékoztató során öltött pókerarcot, és érdekesnek tartotta, hogy nem Oroszországra gondolt, amikor a külföldi beavatkozást emlegette, és egy újabb ígéretet fogalmazott meg, miszerint azonnal közzéteszik az ezzel kapcsolatos jelentést, amint elkészülnek vele, merthogy Szerbia komoly ország, és komolyan foglalkozik a dolgokkal.