Connect with us

Bosznia

Bosznia-Hercegovina világelső a lakosság számának csökkenésében

Egyre inkább kérdéses, hogy a három államalkotó nemzet közti egyenlő hatalommegosztáson alapuló daytoni békerendszer meddig lesz fenntartható a lélekszámbeli és gazdasági erőegyensúly megbomlása miatt

Avatar photo

Közzétéve:

A megjelenés dátuma

A következő 50 évben a felére csökken Bosznia-Hercegovina jelenlegi lakossága
A következő 50 évben a felére csökken Bosznia-Hercegovina jelenlegi népessége
Értékeld ezt a cikket a szívecskék segítségével!
[Összesen: 0 Átlag: 0]

Hallgasd meg ezt a cikket!

Az ENSZ 2023-dik évi népesedési felmérése alapján Bosznia-Hercegovina világelső a lakosság számának fogyásában. Eszerint az évi 1,5%-os ütemű lakosságcsökkenés mellé mindössze 1,25-ös termékenységi mutató járul, ami szintén sereghajtó a nemzetközi mezőnyben. Az ENSZ adataiból levont hosszú távú előrejelzés alapján 2050-re a felére csökken a nyugat-balkáni Csodaország lakossága.

Korai halálozás és alacsony termékenység

Az ENSZ 2023. decemberében közzétett világnépesedési tendenciákat feldolgozó jelentése a korábbi évek szomorú tapasztalatait követve a népességfogyás üteme szempontjából változatlanul az élmezőnybe helyezi a nyugat-balkáni régió országait.

A korábbi évekkel szemben azonban újdonság, hogy az elöregedésben élharcos Bulgária vezető helyét idén Bosznia-Hercegovina vette át.

A világverő népességfogyás mértéke közel sem triviális, mivel jelenleg évente 1,5%-al csökken a nyugat-balkáni Csodaország lakosságának a száma.

Az alacsony színvonalú egészségügyi ellátás és a korai halálozás mellett a népességfogyás ütemét tovább növeli a nyugat-európai irányú kivándorlás és az alacsony termékenységi mutató.

A fertilitás, vagyis az egy szülőképes nőre jutó gyermekvállalás aránya mindössze 1,25, ami még a túlsok örömre okot nem adó magyarországi 1,56-os adattól is lényegesen elmarad.

A fertilitás aránya az előző évtizedben

A fertilitás aránya az előző évtizedben (Forrás: Bosznia-Hercegovinai Statisztikai Hivatal)

A legutóbbi, 2013-as népszámlálás adatai alapján 3,5 milliós Bosznia-Hercegovina a legtöbb demográfiai becslés alapján mostanra 2,6 milliósra olvadt. Pontosabb adataink azért nincsenek, mert a 2023-as évben nem került sor az EU által egyébként megkövetelt tízévenkénti népszámlálás megtartására.

Utóbbira a boszniai politikai vezetés szofisztikált magyarázata az volt, hogy nem volt anyagi lehetőségük a lakosság összeírására, mert már a 2022-es országos választást is alig tudták kigazdálkodni.

A kevésbé polkorrekt vélemények ezzel szemben azt állítják, hogy maga a boszniai politikai elit sem érdekelt a népesedési helyzet felmérésében, tekintettel arra, hogy egy katasztrofális eredmény esetén a népharag elsöpörheti a komplett politikai palettát.

A daytoni-rendszer sem bírja sokáig

A népszámlálás elmaradásának okai között szerepelhet az is, hogy a Daytoni Békeszerződés a három államalkotó nemzet egyenlőségére alapította a komplett alkotmányos rendszert még 1995-ben, figyelmen kívül hagyva azok tényleges lélekszámát és gazdasági erejét.

Mára az országon belül teljesen megváltoztak a békeszerződés aláírásakor érvényes nemzetiségi arányok. Elég csak arra gondolni, hogy a boszniai Szerb Köztársaságban a másik két nemzetiség számaránya annyira lecsökkent, hogy a bosnyák és horvát szavazók által támogatott Államért Mozgalom (Pokret za državu) mindössze 5 képviselőt juttatott be a 83 fős entitási parlamentbe, ami a képviselői helyek 6%-át jelenti.

Ettől eltérő probléma áll fent a horvát-bosnyák Föderációban, ahol a mára kétszázezer főnyire apadt horvátság politikai súlya lényegesen felülreprezentált, ha a lélekszámukat szembe állítjuk a majd 1,5 millió bosnyákéval.

A horvátok egyenrangú politikai szerepe mellett érvelők a daytoni alku kötelező ereje mellett arra szoktak hivatkozni, hogy az ipari nagyvárosokban tömörülő bosnyákokkal szemben a mezőgazdasági és turisztikai ágazatokban érdekelt hercegovinai horvátok főként falvakban élnek, aminek az eredményeként az önkormányzataik a tíz entitási kantonból négyben abszolút vezető szerepet töltenek be, és komoly befolyásuk van az entitás többi részén is.

Mindezek alapján azonban mostanra kérdéses, hogy a három államalkotó nemzet közti egyenlő hatalommegosztáson alapuló daytoni békerendszer a lélekszámbeli és gazdasági erőegyensúly megbomlása miatt meddig lesz fenntartható a jövőben.

Nyugatra húz el a lakosság

Az EU-csatlakozási szándékot zászlójára tűző Bosznia-Hercegovina hasonló módon járhat az előrejelzések szerint, mint a nyugati szomszédságában fekvő Horvátország, ahol az uniós tagság maga után vonta a 20 és 50 év közöttiek tömeges nyugat-európai kivándorlását.

Bár a csatlakozási tárgyalások megkezdésének legkorábbi időpontja idén márciusban lehetséges, és az EU-ba való belépés még fényévekre van, a legtöbb nyugat-európai állam már könnyítette a munkavállalás lehetőségét a boszniai állampolgárok számára.

Ennek folyományaként idén decemberben is tömegek álltak minden nap sorban a munkavállalási vagy tartózkodási engedély kiváltása, illetve meghosszabbítása miatt a szarajevói német és osztrák külképviseletek konzuli részlegeinek bejáratánál.

Sorban állók a szarajevói német konzulátusnál  (Forrás: Jajce Online)

Sorban állók a szarajevói német konzulátusnál (Forrás: Jajce Online)

A boszniai statisztikai hivatal adatai alapján 2021. volt a kivándorlási mélypont, amikor egy év alatt több mint százhetvenezer boszniai állampolgár – a 2013-as lakosságszám 4,8%-a – döntött úgy, hogy valamely uniós tagállamban vállal munkát tartós jelleggel, illetve életvitelszerűen hazát vált.

A most közzétett 1,5%-os népességfogyás tartós fennmaradásával számoló modell alapján 2050-re Bosznia-Hercegovina lakossága a 2013-ban mért 3,5 millió felére csökken, vagyis valamivel 1,8 millió alá eshet.

Összehasonlításként érdemes megjegyezni, hogy a szintén tragikus magyarországi adatok alapján az ENSZ 8,5 millió főre becsüli a magyarországi várható lélekszámot, aminek kapcsán azonban van esély pozitív irányú elmozdulásra családpolitikai lépésekkel és az országba irányuló migrációval.

Ezzel szemben Bosznia-Hercegovina esetében ugyanezen tényezők nem állnak fent, hiszen az ország makrogazdasági helyzete annak ellenére lesújtó, hogy minden évben rekord GDP-t jelentenek be, az alacsony életszínvonal miatt pedig a lakosságszámot pozitív irányba orientáló migrációra kevés esély mutatkozik.

Értékeld ezt a cikket a szívecskék segítségével!
[Összesen: 0 Átlag: 0]
QR Code

Küld el ezt a cikket e-mailben

Ehhez kattints ide

Meteorológia



HOZZÁSZÓLÁS A FACEBOOKON

B.A. Balkanac

Balkanac

Magyarország

Románia

Szlovákia

Négy nap legjava