Horvátország
MARADTUNK IS, MEG NEM IS: A horvátországi magyarság napjai meg vannak számlálva
Csütörtökön befutottak a tavalyi népszámlálás végső adatai. Most már biztos, hogy Horvátországban 2022-ben kevesebb ember él, mint 1953-ban, azaz 3.871.833. Ezt mutatják a horvátországi népszámlálás végleges számai! A fogyatkozás által a lakosság száma 413.056-tal csökkent a legutóbbi népszámlálás óta, azaz 9,64 százalékkal kisebb, mint 2011-ben. A természetes népszaporulat csökkenése, illetve a lakosság elöregedése mellett Horvátországot, akár Közép-Kelet Európa országainak többségét, az elvándorlás is súlyosan érinti, erejük teljében lévő nők és férfiak, fiatalok, kisgyermekes családok hagyják el hazájukat a kilátástalanság miatt.
A demográfusok különösen elkeserítőnek tartják, hogy a lakosság összetétele kifejezetten kedvezőtlen, a 65 évnél idősebbek a lakosság 22,35 százalékát teszik ki, míg a 14 évnél fiatalabbak csak 14,3 százalékot. Ez nem csak a természetes fogyatkozás növekedését vetíti elő, hanem a munkaképes lakosság számának csökkenését is, ami további kedvezőtlen fejleményeket tesz valószínűvé, például a nyugdíjrendszerben.
Ezek a trendek Európa-szerte megfigyelhetők, a leginkább kifejezettek a balti államokban, Bulgáriában és Horvátországban. A természetes népszaporulat csökkenése, illetve a lakosság elöregedése mellett Horvátországot, akár Közép-Kelet Európa országainak többségét az elvándorlás is súlyosan érinti, erejük teljében lévő nők és férfiak, fiatalok, kisgyermekes családok költöznek a nyugati országokba, Ausztriába, Németországba, Svájcba, Írországba, de olyanok is vannak aki más kontinensre vándorolnak, Észak-Amerikába, Ausztráliába.
Ami a legelkeserítőbb, hogy ezeket a trendeket nagyon nehezen, vagy sehogy sem lehet megfordítani, legalábbis nem a jelenlegi politikai konstellációban.
Hogy állunk mi, magyarok?
Csehül. A tíz évvel ezelőtti 14.048-ról 10.315-re csökkent a számunk, azaz maradtunk is, meg nem is.
Hogy jobban megértsük, egész Horvátországban kevesebb magyar él, mint Újvidéken, ami mára már egy tősgyökeres szerb várossá változott. A helyzet még rosszabb, ha tudjuk, hogy ebből a 10 ezerből, csupán 7.218 vallja a magyart anyanyelvének.
A helyzet, amely már húsz évvel ezelőtt is elkeserítő volt, azóta nyilván csak romlott. Ezt egy anekdotába illő történettel támasztanám alá, amelynek szem- és fültanúja voltam, húszegynéhány évvel ezelőtt, Pélmonostoron.
Magyarországról egy népi táncot oktató pár érkezett a helyi kultúregyesületbe, hogy foglalkozzon a ʺfolklór-szekcióʺ fiatal táncosaival. A végtelenül kedves ifjú hölgy a lányokkal próbált, és valamilyen népdalt szándékozott betanítani nekik. Miután senki sem tudta a szöveget, ezt úgy szerette volna áthidalni, hogy leírta frissen egy szelet papírra és elszalajtotta az egyik fruskát, hogy fénymásolja le a szükséges példányszámban. A gyerek vissza is jött, kiosztotta a papírokat és akkor jött a következő sokk: a lányok zöme nem tudott magyarul olvasni!
Talán mondani sem kell, hogy a betanítás jóval több időt vett igénybe, mint amire az oktató számított. És ez csak a prizma egyik oldala. Katolikus magyar pap kettő, ha van – a reformátusok jobban állnak, Szenn Péter személyéban még püspökük is van -, magyar nyelvű oktatás pár iskolában és az eszéki Oktatási Központban folyik, de a gyermekek zöme végül úgyis horvát iskolában köt ki.
Azon kevesek akik Magyarországon végzik a főiskolát, egyetemet jobbára ott is maradnak. Nem kell nagy vátesznek lenni ahhoz, hogy az ember megmondja: a horvátországi magyarság napjai meg vannak számlálva.
De nemcsak mi állunk csehül, hanem a csehek, a szerbek, a szlovénok, az olaszok is, meg minden kisebbség, úgy általában. A 22 elismert nemzeti kisebbség közül csak az osztrákok, németek, romák és ukránok száma növekedett pár százzal, az összes többi csökkent.
A politikai vetület
Persze, a népszámlálásnak politikai vetületei is vannak, amiből az a horvát nacionalisták számára különösen kedves következtetés vonható le, hogy Horvátország a horvátoké.
Az ellenzék igyekszik mindent rákenni a kormánypártra, a kormánypárt viszont azzal érvel, hogy az intézkedései nélkül mindez még rosszabb lenne, ám olyan is van aki nem rejti örömét véka alá.
Például Ivan Penava, a Hazafias Mozgalom elnöke úgy kommentálta a szerbek fogyatkozását, hogy végre tisztességes munkát végeztek a népszámlálók.
Kapcsolódó cikkek
Vukováron a szerbek aránya az összlakosságon belüli 30 százalék alá csökkent, így a törvény értelmében elveszítették a szerb hivatalos nyelvként történő használatára való jogukat, így a cirill betűs feliratokhoz sem ragaszkodhatnak, amelyek körül nem egy zavargás robbant ki az elmúlt években.
Milorad Pupovac, a szerbek politikai vezetője nem maradt adós, mondván, hogy az a fő, hogy Penava örül.
Az élet pedig, mindemellett is megy tovább. Mint ezt az egy horvát kolléga elmésen megállapította, az ʺősellenségekʺ, mármint a szerbek és horvátok például Németországban igencsak szivélyes viszonyban állnak egymással és együtt buliznak a német klubokban, Írországban pedig szerb kivándorlók horvátnak vallják magukat, ezzel igyekezve kedvezőbb fogadtatásra találni a katolikus írek körében.
Horvátország
A horvát védelmi minisztérium 10 ezer behívót küld ki a tartalékosoknak
A horvát védelmi minisztérium behívókat kezdett küldeni a tartalékosoknak, hogy hadiállapot estére megkapják a beosztásukat, ami az ukrajnai háború miatt nem hangzik túl jól. És történik mindez azt követően, hogy a hétvégén a nagyérdemű a fiumei (Rijeka) kikötőben egy II. világháborúból visszamaradt jókora akna ártalmatlanítását szurkolhatta végig, ha nem akadt okosabb dolga. A bomba miatt egy egész városrészt ürítettek ki. Haladjunk időrendi sorrendben, előbb a bomba, aztán a háborús beosztás.
Világháborús takarítás
A majd hétszáz kiló robbanóanyagot tartalmazó akna érdekessége, hogy tulajdonképpen még az első világháborús feleslegekből származó mágneses akna, amit aztán az ügyes friccek átdolgoztak repülőbombává.
A „luftmine” volt a legnagyobb méretű német repülőbomba, és általában ejtőernyővel felszerelten pottyantották alá, például Londonra, ahol egy ilyen gyilok körülbelül 100 méteres körzetben pusztított el mindent, de repeszei akár 1,6 kilométeres körzetben is veszélyt jelentettek.
Az elővigyázatos horvátok mindenesetre kiürítették a kikötő közelében fekvő városnegyedet, biztos, ami biztos.
Az ember ugyan elmerenghet rajta, hogy az iszapba süllyedt micsoda bármikor felrobbanhatott volna, nem várva 70+ évet az ártalmatlanításra, vagy mindenféle egyéb hülyeség juthatott az eszébe, mint például az, hogy sietni kell a világháborús takarítással, mert éppen nyakunkon a következő világégés, de szerencsére minden úgy ment mint a karikacsapás.
A hadsereg búváraival kiegészített tengeri mentőszolgálat simán biztonságos távolságra vonszolta az aknát, és akkurátusan felrobbantotta.
A művelet úgy zajlott, hogy az aknát levegővel telt ballonok segítségével 19 méter mélyből hét méter mélyre emelték, és két mérföldes óránkénti sebességgel arra a helyre vontatták, ahol a vízben történő detonációval megsemmisítették.
Hogy mennyi hal pusztult el az akció folyamán, azt nem tudni, de a búvárok és a biztonsági személyzet bizonyára nem maradna éhen a következő fél évben, ha beütne az ínség.
Ha a postás csönget, be kell vonulni
A hétfő nem indult különösebben jól: a Dnevnik.hr portál világgá röpítette a hírt, hogy a védelmi minisztérium behívókat kezdett küldeni a tartalékosoknak, igaz egyenlőre még csak azzal a céllal, hogy meghatározzák beosztásukat egy beköszönő hadiállapot esetére.
A Dnevnik után persze a hírre rámozdultak a többiek is, az ukrajnai háborúskodásra való tekintettel senkinek sem tetszett túlzottan az időzítés.
Horvát katonák (Illusztráció, forrás: horvát védelmi minisztérium)
Végül a védelmi minisztérium is kegyesen leereszkedett az Olümposzról, és kibocsátott egy közleményt.
Ennek értelmében az elkövetkező időszakban, májussal bezárólag 10 ezer tartalékost fognak berendelni a katonai ügyosztályra, hogy kijelöljék a beosztásukat hadiállapot esetér.
A védelmi minisztérium szerint ez egy teljesen rutinintézkedés, lényegében ezt 2020 és 2022 között kellett volna végrehajtani, de nem lehetett a koronavírus-járvány miatt.
Az emberek hisznek is a minisztériumnak, is meg nem is: ha el lehetett napolni három évig, miért éppen most került sor a mozgolódásra? A tudósító személy szerint ezúttal hajlamos hinni a védelmi minisztériumnak, ha meg véletlenül valamilyen turpisság lenne a dologban, az úgyis gyorsan kiderül. (De akkor már régen rossz.)
Mate Rimac, az ügyeletes optimista
Az egykor csodagyereknek tartott üzletember vasárnap interjút adott a horvát közszolgálati televíziónak. Véleménye szerint Horvátország jó irányba halad, és hihetetlenül jó technológiai vállalatokkal rendelkezik.
– nyilatkozta Rimac, aki szerint adminisztráció igen nagy akadályt jelent, amikor a vállalat még kicsi.
– mondta Rimac, aki szerint „Angliában például, „lehetetlen küldetés” bankszámlát szerezni egy cégnek.
– vallotta be a „horvát Elon Musk”. Ma már más a történet, mutatott rá Rimac, aki szerint újabban a legnagyobb befektetők a németek, japánok, koreaiak, amerikaiak.
– jelentette ki Rimac, aki szerint sokkal nagyobb országokban, például Olaszországban vagy Lengyelországban egészen a közelmúltig nem voltak ehhez fogható vállalatok.
– tette hozzá, majd megjegyezte: sok példát tudna mondani arra, hogy vannak, akik azért mennek Horvátországba, hogy ilyen cégeket alapítsanak, miközben semmi közük sincs Horvátországhoz.
– magyarázza Rimac, aki szerint a külföldieket lenyűgözi az az „ökoszisztéma”, amely Horvátországban épült fel, amin azt a „technológiai közösséget” értette, amelyben mindenki ismeri, tiszteli és támogatja egymást.
– fejezte be az interjút Rimac, aki irigylésre méltó birodalmat épített fel a horvátországi Szentnedelében (Sveta Nedelja).
Horvátország
FÚZIÓS ENERGIA: Vissza a jövőbe, de hol van a repülő autóm?
Talán annak is köszönhetően, hogy meglehetősen furcsa kisfiú voltam – már poétikusan ifjú koromban kedvenc szórakozásom az volt, hogy behúzódtam a zongora alá, és olvastam – még most, hajlott koromban sem veszítettem el érdeklődésemet a világ dolgai iránt. Többek között nagy sci-fi rajongó vagyok, és ennek megfelelően legszívesebben az űrben száguldoznék egy összkomfortos űrhajóban, de sajna, ez úgy tetszik, még jócskán odább van. Viszont, a dolgok fejlődnek, és ahogy erre a ChatGPT-is cikkem is igyekezett rávilágítani, a jövő ajtóstól tör ránk, tetszik, nem tetszik.
A horvátok és a fúziós energia
Például, pár évvel ezelőtt is még csak április elsejei viccelődésnek számított volna az a hír, hogy a spanyolok és horvátok csütörtökön Granadában közös igazgatóságot alakítottak a fúziós erőmű építéséhez szükséges anyagok tesztelésére, egy 707 millió eurós uniós projekt keretében.
Az IFMIF-Dones névre keresztelt projekt elnöke Staša Skenžić, a horvát oktatási minisztérium nemzetközi együttműködési osztályának vezetője lesz.
Kapcsolódó cikk
A dél-spanyolországi Granadában tartott ülésen megállapodás született arról, hogy két horvát, két spanyol és két megfigyelő országból származó tag ül majd a testületben.
Az IFMIF-Dones projekt keretében egy létesítményt építenek Escuzarban, mintegy 20 kilométerre Granada városától. A kísérleti telephelyen a fizikusok az Európai Unió első fúziós erőművének megépítéséhez szükséges anyagok kutatásával foglalkoznak majd.
A projektben egyenlőre Spanyolország 50 százalékos, Horvátország pedig 5 százalékos részesedéssel vesz részt.
Pénteken 13 másik ország és három intézmény képviselői gyűltek össze Granadában, amelyek részt vehetnek a fennmaradó 45 százalékos részesedésben.
– mondta Tonči Tadić fizikus, a horvát csapat vezetője a Hina, horvát állami hírügynökségnek.
Véleménye szerint a japán küldöttséggel való találkozó különösen sikeres volt, és Németország is nagy érdeklődést mutatott.
Az ülésen olaszországi, franciaországi, belgiumi, szlovéniai, szlovákiai, csehországi, romániai, ausztriai, finnországi, litvániai, lettországi és magyarországi küldöttségek, valamint az EURATOM, az EUROfusion és a Fusion for Energy (F4E) nemzetközi szervezetek is részt vettek.
– mondta Tadić, hozzátéve, hogy a szervezet először a vezetőség ülését akarja megtartani a befogadás megvitatására.
A Pentagon mindenre rátromfolt
A „Vissza a jövőbe” érzést erősíti az az elképesztő híradás is, melynek értelmében fennáll a lehetősége, hogy földönkívüli anyahajók és kisebb szondák látogathatnak meg bolygókat a Naprendszerünkben, beleértve a Földet is.
– írta Sean Kirkpatrick, a Pentagon azonosítatlan légijelenség-kutató irodájának vezetője egy kutatási jelentésben, amelyet Abraham Loeb, a Harvard Egyetem csillagászati tanszékének elnöke társszerzőként jegyez.
Szóval nem egy oregoni erdőcsősznek káprázott a szeme, minek következtében UFO-kat vélt felfedezni a csillagos égen, hanem a fent jelzett tiszteletreméltó urak hivatalos jelentésében szerepel a sztori, az ember meg csak kapkodja a fejét.
És ez csak két érdekesség, amit ötletszerűen kiragadtam az információk örvényéből. Szinte követhetetlen a tudomány és a technológiák fejlődése, a médiába csak nagy ritkán törnek be az efféle hírek, és ezért még arról sem beszélhetünk, hogy csak a jéghegy csúcsát látjuk, hanem annak elenyészően kicsi csücskét.
Teljesen vad dolgok kerülnek szóba, az élet meghosszabbításától kezdve a zero point energia megcsapolásáig, a fény sebességét meghaladó utazás lehetőségétől az ezer évig tartó elemig.
Mindezt lehet hogy már holnap, de lehet, hogy soha sem fogjuk látni. Csak az a biztos, hogy vágtatunk a jövőbe, még ha ezt nem is tudjuk.
Én személy szerint belenyugodtam abba, hogy el sem tudom képzelni, mit hoz a holnap, viszont van egy valami amit hiányolok a nagy fene futurizmusból.
Hol van a repülő autó, kérdem én? Már a múlt század ötvenes éveitől ígérgetik, de sehogy valósul meg. Pedig nagy szükség volna rá. Az ember egy óra alatt felugorhatna Pestre megnézni a haverokat, vagy fél óra alatt leérhetne az Adriára friss halat venni, vagy húsz perc alatt Szlavónországba, ahol a fekete malac túr…
Horvátország
A horvát gazdasági miniszter üdvözli az OMV Slovenija átvételét a MOL & INA részéről
A horvát gazdasági miniszter úgy véli, hogy az INA szempontjából „jó lépés” az OMV szlovéniai kútjainak átvétele. Davor Filipović erről a zágrábi Nova TV stúdiójának nyilatkozott. Az INA horvát olajipari vállalat és a MOL tavalyelőtt, vagyis 2021 nyarán állapodott meg az OMV Slovenija többségi részesedésének felvásárlásáról. Ennek kivitelezéséhez uniós jóváhagyásra van szükség, aminek a feltétele, hogy a MOL adja el 39 szlovéniai benzinkútját.
Az utolsó szakasz
Az INA kedden (március 14-én) közölte, hogy a MOL-csoport eladja 39 szlovéniai benzinkútját, ezzel szeretne ugyan is eleget tenni az OMV Slovenija 92,25 százalékos részesedésének átvételéhez támasztott uniós feltételeknek.
Ezzel összhangban a MOL-csoport 2023. március 9-én az említett szlovéniai benzinkutakkal kapcsolatban adásvételi szerződést kötött a Shell-lel, az eladott kutak egy része a MOL Slovenijához, néhány pedig az OMV Slovenijához tartozott.
Eljön a búcsú ideje (Forrás: YouTube, OMV Slovenija)
Az INA sajtóközleménye szerint „a MOL-csoport ezzel a lépéssel megerősítette elkötelezettségét a piaci versenyképességre vonatkozó valamennyi uniós követelmény teljesítése és az átvételi folyamat befejezésére mellett a következő hónapokban”.
Az OMV Slovenija a második legnagyobb kiskereskedelmi hálózattal rendelkezett Szlovéniában, amely 120 benzinkutat foglalt magába, és több különböző márkanév alatt működött, úgymint OMV, Euro Truck és Avanti/DISKONT.
Az INA eddig 7,75 százalékos részesedéssel rendelkezett az OMV Slovenijaban, a MOL-lal kötött szerződés értelmében ezt a részesedést 33 százalékra növeli, amit a horvát gazdasági miniszter üdvözölt, mint az a következő alcím után kiderül.
A horvát gazdasági miniszter üdvözölte
Davor Filipović, horvát gazdasági miniszter kedden este a zágrábi Nova TV vendége volt, és az OMV Slovenija átvételét „jó lépésnek” nevezte az INA szempontjából.
– jelentette ki a horvát gazdasági miniszter, aki ezért „jó dolognak” nevezete, hogy az INA „terjeszkedik” a szlovén piacon.
Davor Filipović horvát gazdasági miniszter a Nova TV studiójában (Forrás: Nova TV)
Filipović megjegyezte még, hogy az is kedvező az INA szempontjából, hogy nem csak a saját kútjainak tud szállítani, hanem elláthatja a MOL szlovéniai hálózatát is, ami összességében több mint száz benzinkutat jelent Szlovéniában.
A Nova televízió minden bizonnyal azért fordult a horvát gazdasági miniszterhez az INA és a MOL szlovéniai terjeszkedésével kapcsolatban, mert a horvát állam közvetlen tulajdonosa az INÁ-nak, elletéttel Magyarországgal, ahol ez „áttéttelesen valósul meg” a MOL-on keresztül.
Magyar részről ezért szokták a kormányzati szereplők azzal elhárítani az INÁ-val kapcsolatos kérdéseket, hogy a horvátokkal fennálló „osztozkodásban” nem a magyar kormány, hanem a MOL illetékes.
A termelési kapacitások hasznosítása
A MOL közleményében megerősítette a fent említett tranzakció részleteit, és egyebek között azt írta, hogy az OMV Slovenija megvásárlása erősíti a versenyképességet a szlovén piacon.
A közlemény szerint a tranzakciókat és a régiós terjeszkedést követően a MOL-csoport teljes termelési, logisztikai és feldolgozó kapacitását a jelenleginél nagyobb mértékben tudja hasznosítani, és mint láthattuk, ez is tetszett a horvát gazdasági miniszternek.
Kapcsolódó cikk
A közleményben a MOL „fényezte” is egy kicsit magát azzal, hogy „a regionális piacon a kőolajtermékek egyik vezető független beszállítója, minekután sikeresen irányítja és fejleszti a teljes logisztikai láncot”.
Az ügylet lebonyolítása alatt az összes benzinkút – beleértve az eladott 39-et is – változatlanul üzemel.
A MOL szlovén nyelvű internetes oldalán közölte, hogy a Shell-lel kötött adásvételi szerződésben vállalt kötelezettségeknek megfelelően az adásvétel tárgyát képező benzinkutak dolgozói igény szerint megtarthatják a munkahelyüket.
- AI6 nap telt el azóta
ChatGPT: Móricka esete a felturbózott papagájjal
- Szerbia4 nap telt el azóta
Magyarországgal is példálódzott a szerb elnök a Putyin elleni elfogatóparancs kapcsán
- Fegyverzet6 nap telt el azóta
Ukrajnát leszámítva Szerbia fegyverkezik leginkább az európai országok közül
- B A Balkanac5 nap telt el azóta
Kard és tollforgatás, szaporodó szigetekkel (avagy midőn a tök virágzott Japánban)