Stoltenberg: Nem ismétlődhet meg az erőszak Koszovóban

A cikk meghallgatása

Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára pristinai látogatása során kijelentette, hogy a NATO támogatja a Koszovó és Szerbia közötti párbeszédet, és felhívta a figyelmet arra, hogy a térség békéjét és biztonságát nem szabad veszélyeztetni. Stoltenberg elfogadhatatlannak nevezte a szeptember 24-i banjskai támadást, amelyben egy koszovói albán rendőrőrmester életét vesztette, és annak a várakozásának adott hangot, hogy az erőszakos cselekmény felelősei ellen eljárás indul.

A NATO álláspontja Koszovóval kapcsolatban

A NATO-főtitkár fontosnak tartja, hogy az elkövetők viseljék a következményeket annak érdekében, hogy az ilyen jellegű erőszak ne ismétlődhessen meg.

– A NATO gyorsan reagált, ezer további katonát hoztunk Koszovóba, újabb páncélozott járműveket küldtünk és megnöveltük a járőrözést északon

– nyilatkozta Stoltenberg, és egyúttal jelezte, hogy a banjskai terrortámadás után felülvizsgálják a Koszovóban állomásozó csapatok létszámának tartós növelését, hogy a helyzet ne kerüljön ki az ellenőrzés alól, és ne okozzon újabb konfliktusokat.

Jens Stoltenberg és Vjosa Osmani koszovói elnök közös sajtótájékoztatója (Forrás: X-platform, Vjosa Osmani)

A NATO főtitkára elfogadhatatlannak minősítette a KFOR-csapatok elleni májusi támadásokat, amelyekben 93-an sérültek meg, köztük magyar katonák is.

Mint emlékezetes, a Zvecsánban (Zvečan) a szerb “meztelen kezű nép” (goloruki narod) a KFOR katonákra támadt, mert megpróbálták megakadályozni a behatolásukat a helyi közigazgatás épületébe, amelyben az úgynevezett 3%-os polgármester székelt.

A főtitkár szerint a régió stabilitása azon múlik, hogy minden fél a diplomáciát válassza az erőszak helyett, és tartsa be az eddigi kötelezettségvállalásait.

Ezzel kapcsolatban arra is emlékeztetett, hogy a Koszovói Biztonsági Erők Koszovó északi részére történő bármely telepítéséhez a KFOR előzetes hozzájárulása szükséges.

– Előzetes egyeztetésekre számítunk a koszovói rendőrség minden olyan intézkedéséhez, amely hatással lehet a térség biztonságára

– jegyezte meg a főtitkár, aki úgy vélte, hogy a békét és a biztonságot nem szabad veszélyeztetni.

A Koszovói Biztonsági Erőkkel kapcsolatos kijelentésnek Pristinában bizonyára nem örültek, a NATO első embere ugyanis ezzel a memóriafrissítő nyilatkozatával arra utalt, hogy a pristinai vezetés nem tartotta be ezt az eddig is fennálló szabályt.

Stoltenberg úgy nyilatkozott, hogy üdvözli a szerb többségű önkormányzatok szövetségére tett legutóbbi közvetítői javaslatot, és azt fontos lépésnek tartja a kapcsolatok normalizálása felé.

Kapcsolódó cikk

Koszovót akkor is felveszik az Európa Tanácsba, ha Magyarország ellene szavaz

Ezzel a mondatával a főtitkár nem lopta be magát sem az albán, sem a szerb szívekbe, a szerbek (értsd Szerbia) ugyanis ragaszkodik az eddigi kétoldalú koszovói-szerb megállapodásokhoz, Pristina ugyanakkor megpróbál kibújni a szerb önkormányzatok felállítására vonatkozó kötelezettség alól, amit a nyugati szponzorok nemigen vesznek jó néven.

Arra a kérdésre, hogy Koszovó csatlakozhat-e a NATO Békepartnerséghez, Stoltenberg azt mondta, hogy ehhez a tagok egyhangú szavazatára van szükség, és nem tudja, mikor születik ilyen döntés.

Várhatóan nem lesz könnyű megtalálni az “egyhangúságot”, Magyarország ugyanis már az Európa Tanácsba sem engedte volna be Koszovót, akkor ez nem rajta múlott, a békepartnerség esetében azonban keresztbe tehet a Szerbiától való függetlenségét önhatalmúlag kikiáltott államnak.

A NATO álláspontja Boszniával kapcsolatban

Pristinába való érkezése előtt Stoltenberg Boszniában is járt, ahol több olyan kijelentést is tett, amely sem a szerbeknek, sem az oroszoknak biztosan nem tetszett.

Felkereste például a Milorad Dodik boszniai szerb elnök által szívből és politikai érdekből utált Christian Schmidtet, a nemzetközi közösség bosznia-hercegovinai főmegbízottját, nem csak azért, mert ott van, hanem azért is, mert német.

Stoltenberg azon szavainak, amelyek szerint Schmidt erőfeszítéseinek aláásása hátráltatja Bosznia-Hercegovinát, pedig egyenesen üzenetértékük volt a banjalukai főszerb felé.

Találkozó a főmegbízottal, akit sem a szerb, sem a bosnyák nacionalisták nem szeretnek (Forrás: X-paltform, Jens Stoltemberg)

A NATO-főtitkár szarajevói látogatása során királyi többesben arról is beszélt, hogy aggódik a Bosznia-Hercegovinában tapasztalható megoszlás, valamint az orosz befolyás miatt.

– Aggódunk a szecessziós és megosztó retorika, valamint a külső befolyás miatt, különösen Oroszország részéről. Ez a stabilitás aláásásával és a reformok gyengítésével fenyeget. Minden vezetőnek az egységért és a haladásért kell dolgoznia

– mutatta meg az irányt Szarajevóban Stoltenberg, amivel kivívta az orosz nagykövet, Igor Kalabuhov haragját, Stoltenberg kijelentésével kapcsolatban ugyanis azon melegében közleményt adott ki az orosz nagykövetség.

– NATO-főtitkár úr! Úgy tűnik, hogy valami nem stimmel a logikával. Egyrészt Oroszország destabilizáló befolyásáról beszél. Másrészt üdvözli az ENSZ Biztonsági Tanácsának egyhangú döntését az Althea misszió meghosszabbításáról, amelyet stabilizáló tényezőnek tart. Mint ismeretes, Oroszország elvben támogatta ezt a döntést

– olvasható az orosz nagykövetség közleményében, amely megjegyzi, hogy Oroszország baráti országnak tekinti Bosznia-Hercegovinát.

Mini közvélemény-kutatás

Az alábbi közvélemény-kutatás csak a BALK olvasóinak véleményét tükrözi, és semmiképpen sem tekinthető átfogó, reprezentatív felmérésnek. A mini közvélemény-kutatás eredményére történő esetleges hivatkozás alkalmával ezt mindenképpen figyelembe kell venni. Ez a véleménynyilvánítás névtelen, eredménye semmilyen más célt nem szolgál, mint a tájékoztatást, elegendő szavazat esetén a BALK cikkeiben alkalomadtán hivatkozni fogunk rá. Egy látogató csak egyetlen szavazatot adhat le.