Törökországnak még mindig nem sürgős a svédek NATO-csatlakozása

A cikk meghallgatása

Az immár másfél éve húzódó saga, Svédország-NATO csatlakozása a várakozásokkal ellentétben nagy valószínűséggel nem ér véget ebben a hónapban, noha a svédek még mindig nem tettek le arról, hogy két héten belül ratifikálhat a török parlament. A médiában nagy visszhangot váltott ki, amikor október 23-án Recep Tayyip Erdoğan török államfő elküldte a parlamentbe a svéd NATO-csatlakozásról szóló protokollt. Noha nem siette el, hiszen a júliusi vilniusi NATO-csúcson már ígéretet tett erre, s ha már a közeledő nyári szünet miatt nem szavaztak róla a honatyák, de az október elején összeülő parlament se vette gyorsan napirendre a kérdést. Ennek ellenére az október végi fejlemény mindenképp bizakodásra adott okot a svédek számára.

Török áfium

A protokoll szövege a parlament külügyi bizottságához került, amely tegnap, november 16-án tekintette át, vagy legalábbis megpróbálta áttekinteni a svéd csatlakozás ügyét.

Mivel a bizottság 27 tagjából 14-en a kormánypártból, az Igazság és Fejlődés Pártjából (AKP) kerülnek ki, míg a párttal szövetséges Nemzeti Mozgalom Pártja (MHP) két főt, az ellenzéki Köztársasági Néppárt (CHP) hat, a nemzeti radikális Jó párt (İYİP) kettőt, az iszlamista Boldogságpárt (SP) egy főt, és a baloldali-kurd Népek Egyenlőségének és Demokrácia Pártja (HEDEP) három főt delegál, így voltaképp a kormánypárt szava a döntő. Annál is inkább, mert három ellenzéki képviselő meg sem jelent a tárgyaláson.

Noha elviekben meglett volna a lehetőség a gyors döntésre, miután a bizottság halogatás nélkül áttekintette Kazahsztánnal és Bosznia-Hercegovinával aláírandó egyezmények kérdését, az AKP-MHP-csoport úgy döntött, hogy „lassítják” a svédek ügyét.

Fuat Otkay, a bizottság elnöke részletes adatokat kért a külügyminisztérium képviseletében megjelenő miniszterhelyettes Burak Akçapartól, különösen a terrorellenes intézkedésekről, a diplomata azonban csak arról tudott beszámolni, hogy mindössze egy főt toloncoltak ki a svédek 2022 decembere óta, ami szemlátomást nem nyugtatta meg a kormánypárti honatyákat.

Annál is inkább, mert Törökország az utóbbi tíz évet illetően Svédországtól összesen 69 főt szeretne kiadatni, köztük 32 főt vádolnak terrorizmussal.

A svédek abban bíztak, hogy majd a német kancellár meggyőzi a török elnököt. Vajon sikerült-e ez neki?

Elégedetlenek a svédekkel

A nem kormánypárti képviselők is további adatokat szeretnének látni azt illetően, hogyan állnak a svédek a kérések teljesítése terén. Egyúttal páran jelezték, hogy elutasítják a svéd NATO-csatlakozást, így például a Jó Párttól és a kurd HEDEP-től biztosan nem várhatnak kedvező elbírálást a svédek.

Mindkét párt döntése mögött más érdek húzódik meg: a magát jobbszélen pozícionáló Jó Párt nem tartja elegendőnek a svéd erőfeszítéseket, miközben a jellemzően kurd képviselőkből álló HEDEP elfogadhatatlannak véli, hogy a (svédországi) kurdokról alkudozzanak a felek. Legjobb esetben ez a hozzáállás egy tartózkodásra szelídülhet, mivel korábban jelezték, hogy hadiipari együttműködéseket nem támogatnak, s a svédek Törökországnak tett gesztusai között ilyen is szerepelt.

Mivel nem született döntés, a svéd saga tehát tovább folytatódik. A bizottság „lehet”, hogy jövő héten újra napirendre veszi a ratifikáció ügyét, azonban nagyon úgy tűnik, hogy hamarosan nem lesz áttörés.

Kapcsolódó cikk

Erdoğan döntött: már finisben a svéd NATO-csatlakozás?

Jelenleg még folynak a költségvetési viták, amelyek december közepéig is elhúzódnak majd, ezért borítékolható, hogy megfelelő politikai akarat nélkül elfoglalt marad a törvényhozás, és nem tűzi napirendre a svéd témát.

A lehetőség persze megvan, egyrészt újabb svéd erőfeszítések, de még inkább az Egyesült Államok F-16-osainak formájában. Ugyanis mostanra de facto összekapcsolódott a két ügy.

Ankara nehezményezi, hogy többszöri kérése ellenére az Egyesült Államok (pontosabban az amerikai kongresszus), eddig nem tudta jóváhagyni újabb F-16-os repülőgépek, illetve további modernizációs csomagok megvásárlását. A török vezetés biztosítékot, de még inkább egy jóváhagyást várna Washingtonból.

Addig pedig a svédek, úgy tűnik, várhatnak, noha a további erőfeszítéseket a terrorizmus elleni harc terén továbbra is jó néven veszik a törökök.

Mini közvélemény-kutatás

Az alábbi közvélemény-kutatás csak a BALK olvasóinak véleményét tükrözi, és semmiképpen sem tekinthető átfogó, reprezentatív felmérésnek. A mini közvélemény-kutatás eredményére történő esetleges hivatkozás alkalmával ezt mindenképpen figyelembe kell venni. Ez a véleménynyilvánítás névtelen, eredménye semmilyen más célt nem szolgál, mint a tájékoztatást, elegendő szavazat esetén a BALK cikkeiben alkalomadtán hivatkozni fogunk rá. Egy látogató csak egyetlen szavazatot adhat le.