Magyarország
Nem rendeződik a nemzeti kisebbségek jogállása Szlovákiában

Kötelezettségvállalás volt rá, a törvénytervezet készen van és cél ugyan a kisebbségekkel való együttműködés hagyományainak folytatása, mégsem lesz kisebbségi törvény Szlovákiában. A szlovák többségnek évtizedes adósságát kellene törlesztenie, de már nincs, aki kikényszeríthetné. A szlovák alkotmány 1992-es elfogadása óta ígéri, hogy a nemzetiségek jogainak részletezését külön törvény fogja rendezni, ám ez a törvény a mai napig nem született meg. Úgy tűnik, hogy a következő négy évben nem is lehet rá számítani.
Könyvek kedvezménnyelA BALK nem kalapozik, csak annyit kérünk tőled, hogy könyvet rajtunk keresztül vásárolj! Te kedvezményt kapsz, és mi is jól járunk. Könyvek kedvezménnyel, kattints ide!
Alcímek
A kormányprogramot illik komolyan venni
A szlovák alkotmány 30 napot ad az újonnan kinevezett kormányoknak, hogy benyújtsák programjukat a parlament elé. A dokumentum elfogadása tulajdonképpen egy bizalmi szavazás, ez az aktus szentesíti a kormány hatalmát.
A posztfaktuális világ Szlovákiába is beköszöntött, egyre kevésbé van súlyuk a szavaknak, de a kormányprogramot még mostanság is elég komolyan veszik a politikai szereplők. Persze a szerzők igyekeznek a legtöbb esetben általánosan fogalmazni, nehogy számon kérhetők legyenek, a kormányprogram mégis hivatkozási alapként szolgál és legalább a nyilvánosság is tisztában lehet vele, milyen irányba halad az ország.
A negyedik Fico-kormány programjában vannak ugyan konkrétumok, mint például a közszolgálati televízió és rádió szétválasztása, a természetvédelmi területek besorolásának módosítása vagy a nyugdíjpillérekkel kapcsolatban tervezett változások, de a nemzeti kisebbségekről csak rendkívül nagyvonalakban beszél.
Kétszer is hivatkozik arra az időszakra, amikor a mostani koalíciós pártok a nemzeti kisebbségek képviselőivel (értsd: a Híddal) kormányoztak együtt 2016 és 2020 között, és ezen időszak tapasztalatait felhasználva, illetve az ekkor kialakított keretrendszerben kívánják biztosítani a nemzetiségek identitásának megőrzését.
Lenne mire alapozni
2016-ban éppen Fico nevezte ki Bukovszky Lászlót nemzeti kisebbségekért felelős kormánybiztosnak, aki posztján maradt 2018-ban Pellegrini, 2020-ban Matovič, 2021-ben Heger és 2023-ban Ódor kormányra lépése után is, ám a negyedik Fico-kormány már az első ülésén leváltotta.
2016 és 2020 között ugyan nem került be a kormányprogramba a kisebbségek jogállásáról szóló törvény megalkotása, de Bukovszkyéknak sikerült olyan határozatokat kicsikarni a kormányból, amelyek alapján nekiállhattak az előkészítésének. A törvény szükségességét Bukovszky négy pontban foglalta össze a következőképpen:
- a szlovák alkotmány feltételez egy átfogó törvényes rendelkezést, amely majd részletezi az alaptörvényben megfogalmazott kisebbségi jogokat;
- a szlovákiai jogrend által érintett kisebbségi jogok szétszórtsága, átláthatatlansága megnehezíti az azokban való eligazodást és azok érvényre juttatását;
- a törvény elkészítésével lehetőség adódik a meglévő kisebbségi jogok bővítésére;
- az Európa Tanács a múltban kifogást emelt a kisebbségi törvény hiánya miatt.
2019 nyarára elkészült az átfogó kisebbségi törvény megalkotásának szándéknyilatkozata, így a 2020-ban hivatalba lépő Matovič-kormány nem kockáztatott nagyot, amikor a programjában vállalta a törvény elfogadását. Tette mindezt annak ellenére, hogy magyar párt már akkor sem került a törvényhozásba.
A világjárvány kissé lelassította a munkafolyamatot, de elkészült a törvényjavaslat paragrafizált változata. Mivel sok jogszabály foglalkozik részben vagy egészben kisebbségeket érintő jogokkal, ezért tisztázni kellett például azt a koncepcionális kérdést, hogy vajon minden területet le kíván-e fedni a törvény vagy megelégszik a már hatályos törvényekre való utalásokkal.
Emellett az is szempontként merült fel, hogy vajon alkotmányos erejű törvényként kerüljön-e elfogadásra, amelyet csak alkotmányos többséggel lehet majd módosítani vagy egyszerű feles törvényként.
A kész szöveggel szemben két minisztérium, az igazságügyi minisztérium és a külügyminisztérium kifogásokat emelt, ezek magának a törvénynek a létjogosultságát is vitatták.
A kormány menet közben kisebbségbe került, így kisebb bajuk is nagyobb volt annál, hogy ezzel a kérdéssel foglalkozzanak. A legerősebb kormánypárt, az OĽaNO által irányított kormányhivatal a kialakult helyzetre úgy reagált, hogy bevonta a folyamatba a párt képviselőjét, Gyimesi Györgyöt.
Ő a két minisztérium kifogásait elfogadva kijelentette, hogy az eredeti javaslat a kukába való. Gyimesi később távozott a pártból és a parlamentből is, majd a Szövetség listáján indult a választásokon.
Nemzeti kisebbségekről a nemzeti kisebbségek nélkül
Mint ismeretes, egyik magyar párt sem járt sikerrel a 2023. szeptember 30-i választásokon.
Fico és Orbán kapcsolatában bízva a Szövetség reménykedhetett abban, hogy kisebbségi ügyekben – legalább részben – érvényesíteni tudják az elképzeléseiket.
Ezt támasztotta alá Szijjártó Péter, magyar külügyminiszter novemberi pozsonyi látogatása is, amely során találkozott a szlovák kormánypártok, Szijjártó megfogalmazása szerint az új patrióta koalíció és a Szövetség képviselőivel is.

Szijjártó Péter – jó szokásához híven – ellátogatott a Szövetséghez is, legalábbis így fogalmazott Forró Krisztián (Forrás: Facebook, Szijjártó Péter
A kisebbségi kormánybiztosi poszt kapcsán kijelentette, hogy ez is szóba került a kormánypártokkal folytatott tárgyalásokon, de a bejelentéseket nem neki kell megtennie.
Egyelőre még mindig nem tudni, ki lesz a kisebbségi kormánybiztos, de a kormányprogram összeállítása során nem kérték ki a Szövetség véleményét, hiába ajánlotta fel a párt a segítségét.
A Fico-kormány ugyanígy nem kérte ki a kisebbségi kormánybiztosi hivatal véleményét sem. Bukovszky hiába vette sorra a teljesítendő feladatokat és próbálta azokat eljuttatni az új kormány képviselőihez, mire hivatalossá vált a kormány kinevezése, addigra őt már menesztették.
A vezető nélkül maradt hivatalhoz sem érkezett megkeresés a kormányprogram kidolgozása során.
Koncok
A kormánybiztosi poszt egyébként inkább csak reprezentatív jellegű lehet, hiszen nincs mögötte politikai súly. A második Fico-kormány idején, 2012-ben a nemzetiségi ügyeket miniszterelnök-helyettesi szintről kormánybiztosi szintre szállították le és gesztusként a parlamenti képviselettel bíró Hídnak adták át.
A. Nagy László kisebbségi kormánybiztos a vasúti feliratok kétnyelvűsítésének elmaradása miatt le is mondott, aminek szintén volt politikai súlya, de annyira nem rontotta el a két párt viszonyát, hogy 2016-ban ne lépjenek koalícióra.
Most hasonló zsarolási potenciállal nem bír a Szövetség.
A kisebbségek jogállása várhatóan nem változik, legfeljebb a Kisebbségi Kulturális Alap összegét növelhetik meg, ami zsírosabb falatnak tűnhet a magyar politikusok számára, mint a kisebbségi kormánybiztosi poszt, ahol inkább csak munka várná az embert, ráadásul egyáltalán nem biztos, hogy meg is térül a befektetett munka.
Persze ha az embernek nincsenek efféle ambíciói, akkor akár kényelmesnek is felfogható a kormánybiztosi szék, amit négy évig lehet melegíteni.
Mini közvélemény-kutatás
Az alábbi közvélemény-kutatás csak a BALK olvasóinak véleményét tükrözi, és semmiképpen sem tekinthető átfogó, reprezentatív felmérésnek. A mini közvélemény-kutatás eredményére történő esetleges hivatkozás alkalmával ezt mindenképpen figyelembe kell venni. Ez a véleménynyilvánítás névtelen, eredménye semmilyen más célt nem szolgál, mint a tájékoztatást, elegendő szavazat esetén a BALK cikkeiben alkalomadtán hivatkozni fogunk rá. Egy látogató csak egyetlen szavazatot adhat le.
[ays_poll id=32]
- Szerbia6 nap telt el azóta
Kizárták a „blokádoló” hallgatókat a főiskoláról
- Magyarország6 nap telt el azóta
Új kormány: Đuro Macut a miniszterelnök, a VMSZ is támogatja
- B A Balkanac5 nap telt el azóta
A jövő gyorsabban itt lesz (mint gondolnánk)
- Szerbia7 nap telt el azóta
Nagy léptekkel a putyini típusú rezsim felé