Nem rendeződik a nemzeti kisebbségek jogállása Szlovákiában

Kötelezettségvállalás volt rá, a törvénytervezet készen van és cél ugyan a kisebbségekkel való együttműködés hagyományainak folytatása, mégsem lesz kisebbségi törvény Szlovákiában. A szlovák többségnek évtizedes adósságát kellene törlesztenie, de már nincs, aki kikényszeríthetné. A szlovák alkotmány 1992-es elfogadása óta ígéri, hogy a nemzetiségek jogainak részletezését külön törvény fogja rendezni, ám ez a törvény a mai napig nem született meg. Úgy tűnik, hogy a következő négy évben nem is lehet rá számítani.

A kormányprogramot illik komolyan venni

A szlovák alkotmány 30 napot ad az újonnan kinevezett kormányoknak, hogy benyújtsák programjukat a parlament elé. A dokumentum elfogadása tulajdonképpen egy bizalmi szavazás, ez az aktus szentesíti a kormány hatalmát.

Kapcsolódó cikk

Törvény a nemzeti kisebbségek jogállásáról…

A posztfaktuális világ Szlovákiába is beköszöntött, egyre kevésbé van súlyuk a szavaknak, de a kormányprogramot még mostanság is elég komolyan veszik a politikai szereplők. Persze a szerzők igyekeznek a legtöbb esetben általánosan fogalmazni, nehogy számon kérhetők legyenek, a kormányprogram mégis hivatkozási alapként szolgál és legalább a nyilvánosság is tisztában lehet vele, milyen irányba halad az ország.

A negyedik Fico-kormány programjában vannak ugyan konkrétumok, mint például a közszolgálati televízió és rádió szétválasztása, a természetvédelmi területek besorolásának módosítása vagy a nyugdíjpillérekkel kapcsolatban tervezett változások, de a nemzeti kisebbségekről csak rendkívül nagyvonalakban beszél.

Kétszer is hivatkozik arra az időszakra, amikor a mostani koalíciós pártok a nemzeti kisebbségek képviselőivel (értsd: a Híddal) kormányoztak együtt 2016 és 2020 között, és ezen időszak tapasztalatait felhasználva, illetve az ekkor kialakított keretrendszerben kívánják biztosítani a nemzetiségek identitásának megőrzését.

Lenne mire alapozni

2016-ban éppen Fico nevezte ki Bukovszky Lászlót nemzeti kisebbségekért felelős kormánybiztosnak, aki posztján maradt 2018-ban Pellegrini, 2020-ban Matovič, 2021-ben Heger és 2023-ban Ódor kormányra lépése után is, ám a negyedik Fico-kormány már az első ülésén leváltotta.

2016 és 2020 között ugyan nem került be a kormányprogramba a kisebbségek jogállásáról szóló törvény megalkotása, de Bukovszkyéknak sikerült olyan határozatokat kicsikarni a kormányból, amelyek alapján nekiállhattak az előkészítésének. A törvény szükségességét Bukovszky négy pontban foglalta össze a következőképpen:

• a szlovák alkotmány feltételez egy átfogó törvényes rendelkezést, amely majd részletezi az alaptörvényben megfogalmazott kisebbségi jogokat;
• a szlovákiai jogrend által érintett kisebbségi jogok szétszórtsága, átláthatatlansága megnehezíti az azokban való eligazodást és azok érvényre juttatását;
• a törvény elkészítésével lehetőség adódik a meglévő kisebbségi jogok bővítésére;
• az Európa Tanács a múltban kifogást emelt a kisebbségi törvény hiánya miatt.

2019 nyarára elkészült az átfogó kisebbségi törvény megalkotásának szándéknyilatkozata, így a 2020-ban hivatalba lépő Matovič-kormány nem kockáztatott nagyot, amikor a programjában vállalta a törvény elfogadását. Tette mindezt annak ellenére, hogy magyar párt már akkor sem került a törvényhozásba.

A világjárvány kissé lelassította a munkafolyamatot, de elkészült a törvényjavaslat paragrafizált változata. Mivel sok jogszabály foglalkozik részben vagy egészben kisebbségeket érintő jogokkal, ezért tisztázni kellett például azt a koncepcionális kérdést, hogy vajon minden területet le kíván-e fedni a törvény vagy megelégszik a már hatályos törvényekre való utalásokkal.

Emellett az is szempontként merült fel, hogy vajon alkotmányos erejű törvényként kerüljön-e elfogadásra, amelyet csak alkotmányos többséggel lehet majd módosítani vagy egyszerű feles törvényként.

A kész szöveggel szemben két minisztérium, az igazságügyi minisztérium és a külügyminisztérium kifogásokat emelt, ezek magának a törvénynek a létjogosultságát is vitatták.

A kormány menet közben kisebbségbe került, így kisebb bajuk is nagyobb volt annál, hogy ezzel a kérdéssel foglalkozzanak. A legerősebb kormánypárt, az OĽaNO által irányított kormányhivatal a kialakult helyzetre úgy reagált, hogy bevonta a folyamatba a párt képviselőjét, Gyimesi Györgyöt.

Ő a két minisztérium kifogásait elfogadva kijelentette, hogy az eredeti javaslat a kukába való. Gyimesi később távozott a pártból és a parlamentből is, majd a Szövetség listáján indult a választásokon.

Nemzeti kisebbségekről a nemzeti kisebbségek nélkül

Mint ismeretes, egyik magyar párt sem járt sikerrel a 2023. szeptember 30-i választásokon.

Fico és Orbán kapcsolatában bízva a Szövetség reménykedhetett abban, hogy kisebbségi ügyekben – legalább részben – érvényesíteni tudják az elképzeléseiket.

Ezt támasztotta alá Szijjártó Péter, magyar külügyminiszter novemberi pozsonyi látogatása is, amely során találkozott a szlovák kormánypártok, Szijjártó megfogalmazása szerint az új patrióta koalíció és a Szövetség képviselőivel is.

Szijjártó Péter – jó szokásához híven – ellátogatott a Szövetséghez is, legalábbis így fogalmazott Forró Krisztián (Forrás: Facebook, Szijjártó Péter

A kisebbségi kormánybiztosi poszt kapcsán kijelentette, hogy ez is szóba került a kormánypártokkal folytatott tárgyalásokon, de a bejelentéseket nem neki kell megtennie.

Egyelőre még mindig nem tudni, ki lesz a kisebbségi kormánybiztos, de a kormányprogram összeállítása során nem kérték ki a Szövetség véleményét, hiába ajánlotta fel a párt a segítségét.

A Fico-kormány ugyanígy nem kérte ki a kisebbségi kormánybiztosi hivatal véleményét sem. Bukovszky hiába vette sorra a teljesítendő feladatokat és próbálta azokat eljuttatni az új kormány képviselőihez, mire hivatalossá vált a kormány kinevezése, addigra őt már menesztették.

A vezető nélkül maradt hivatalhoz sem érkezett megkeresés a kormányprogram kidolgozása során.

Koncok

A kormánybiztosi poszt egyébként inkább csak reprezentatív jellegű lehet, hiszen nincs mögötte politikai súly. A második Fico-kormány idején, 2012-ben a nemzetiségi ügyeket miniszterelnök-helyettesi szintről kormánybiztosi szintre szállították le és gesztusként a parlamenti képviselettel bíró Hídnak adták át.

Kapcsolódó cikk

Make SLOVAKIA Great Again: Fico nyerte a szlovákiai választásokat

A. Nagy László kisebbségi kormánybiztos a vasúti feliratok kétnyelvűsítésének elmaradása miatt le is mondott, aminek szintén volt politikai súlya, de annyira nem rontotta el a két párt viszonyát, hogy 2016-ban ne lépjenek koalícióra.

Most hasonló zsarolási potenciállal nem bír a Szövetség.

A kisebbségek jogállása várhatóan nem változik, legfeljebb a Kisebbségi Kulturális Alap összegét növelhetik meg, ami zsírosabb falatnak tűnhet a magyar politikusok számára, mint a kisebbségi kormánybiztosi poszt, ahol inkább csak munka várná az embert, ráadásul egyáltalán nem biztos, hogy meg is térül a befektetett munka.

Persze ha az embernek nincsenek efféle ambíciói, akkor akár kényelmesnek is felfogható a kormánybiztosi szék, amit négy évig lehet melegíteni.

Mini közvélemény-kutatás

Az alábbi közvélemény-kutatás csak a BALK olvasóinak véleményét tükrözi, és semmiképpen sem tekinthető átfogó, reprezentatív felmérésnek. A mini közvélemény-kutatás eredményére történő esetleges hivatkozás alkalmával ezt mindenképpen figyelembe kell venni. Ez a véleménynyilvánítás névtelen, eredménye semmilyen más célt nem szolgál, mint a tájékoztatást, elegendő szavazat esetén a BALK cikkeiben alkalomadtán hivatkozni fogunk rá. Egy látogató csak egyetlen szavazatot adhat le.