Horvátország
Gyermekrablásokról szóló hírek terjednek a Magyarországgal szomszédos horvát területeken
A balkáni térségben pánikhangulat kezd kialakulni, miután az internetes portálok felkapták a hírt, hogy Horvátországban, a magyar határ szomszédságában gyermekrablásokra utaló kísérletek történtek. Az információk szerint ezek a kísérletek Szentgyörgyvár (Đurđevac), Kapronca (Koprivnica) és Belovár (Bjelovar) térségében fordultak elő, ahol állítólag édességekkel csábítják a gyerekeket autókba vagy kombikba. A rendőrség ellenőrzi az állampolgári bejelentéseket, és az egyenruhások minden bejelentés nyomán kiszállnak a helyszínre. Ennek hatására már a szerbiai neten is megjelentek az óvatosságra intő figyelmeztetések.
Gyermekrablás miatt riasztották a rendőrséget
A horvát hírportálok körbehivatkozással (egymásra hivatkozva) közlik a hírt, hogy az említett városokon a “félelem lett urrá” a gyermekrablók megjelenése miatt.
A hírportálok ugyanakkor idézik a kapronca-körösi rendőrigazgatóság állítását, hogy semmiféle formában nem igazolódott be a feltételezés, hogy bármiféle gyermekrablási kísérlet történt, amit rendőrnyelven úgy fogalmaztak meg, hogy nem állapítottak meg a gyermekek sérelmére elkövetett egyetlen jogellenes magatartást sem.
– A rendőrök minden bejelentést és információt ellenőriznek, de ezek hitelessége az eddig elvégzett feltáró munka és az ellenőrzések során nem igazolódott be
– közölte az N1 televízió horvátországi részlegével az említett igazgatóság, amely egy konkrét esetről is beszámolt Kapronca vonatkozásában, amelyről megállapították, hogy téves riasztásról volt szó.
A rendőrség hangsúlyozta, hogy miután gyermekrablási kísérletre utaló jeleket sehol sem találtak, a pánikkeltés szükségtelen, ám ennek ellenére Belovárban is hasonló híresztelésbe kezdett a nép, a rémhír pedig fénysebességgel terjed az internet korában.
A belovári verzió szerint állítólag a feltételezett elkövetők édességet kínáltak a gyerekeknek, akiket egy kombiba próbáltak felcsalni, majd elrabolni.
Az ottani rendőrség is cáfolt, ugyanakkor arra kérte a szülőket, gyámokat és mindazokat, akik gyermekneveléssel foglalkoznak, hogy beszéljenek erről a feltételezett jelenségről a gyerekekkel, ugyanakkor arra intett, hogy mindenki legyen óvatos, mert a gyerekek fantáziája hatalmas.
Intézményesített vészjelző rendszer Szerbiában
Miután nyelvi határok nincsenek, az állítólagos gyermekrablások híre, és egyúttal a félelem is gyorsan terjedni kezdett Szerbiában is, és nem csak egyes hírportálok által, hanem a közösségi médiában is.
A rémhír azért is termékeny talajra hullott, mert Szerbiában szeptember huszadikán kiadásra került egy médiatanácsi rendelet, miszerint a hírszolgáltatók kiskorúak eltűnése esetén – és ez leginkább a televíziókra vonatkozik – kötelesek haladéktalanul megszakítani a műsort, és közzétenni az eltűnt gyerek(ek) fotóját és nevét, illetve a lakossági bejelentéssel kapcsolatos elérhetőségeket.
A rendszert kizárólag azokban az esetekben léptetik életbe, amikor egy gyermek életveszélyben van, erről a kutatást végző hatóság, azaz a rendőrség dönt más hatóságokkal együttműködve.
Ezzel kapcsolatban két meghatározás fogalmazódott meg, az egyik a kiskorú eltűnése, amely magában foglalja az olyan bűncselekmények elkövetését, mint az emberrablás.
A másik kategóriába azok az esetek tartoznak, amikor az eltűnt gyermek közvetlen veszélyben van, 7 évesnél fiatalabb és képtelen az önmagáról történő gondoskodásra, és rendszeres ellásra szorul.
Tijana Jurić 1999-ben született Szabadkán, ám a közeli Bajmokon rabolták el, ahol édesanyja szülei éltek, általában náluk töltötte a nyári szünetet.
A kislány 2014. július 25-én tért haza Szabadkára a tengerről, és még aznap este Bajmokra utazott az ottani barátokhoz. Éjfél körül tűnt el, a barátai szinte azonnal keresni kezdték, de csak a tornacipőjét találták meg. A szerb rendőrség augusztus 7-én közölte, hogy letartóztatták a gyilkosát, és megtalálták Tijana holttestét egy szemétdombon a Bajmoktól 23 kilométerre lévő Csonoplyán. A gyilkosságot egy 34 éves hentes, Dragan Đurić követte el, és ő mutatta meg a rendőröknek, hogy hol temette el az áldozatát. A hentest a Belgrád közelében lévő szurcsini üzletében tartóztatták le, ahol a szerb belügyminiszter szerint békésen szeletelte a húsokat, amikor a rendőrök érte mentek, és semmiféle megbánást nem tanúsított, úgy viselkedett, mintha mi sem történt volna.
Minden média, legfőképp a televíziók, azonnal kötelesek közzétenni az eltűnt gyerekekkel kapcsolatos hírt, hogy kézhez vették a tájékoztatási és távközlési minisztérium által megküldött értesítést.
A szabályzat szerint ez a kötelezettség két napig áll fenn, az első nyolc órában fél óránként, majd ezt követően óránként kell elhangoznia a felhívásnak.
A médiatanácsi rendelet azzal hozható összefüggésbe, hogy amerikai mintára bevezettek egy gyermekvédelmi rendszert, amely az USÁ-ban működő Amber alert szerbiai kisöccse vagy kishúga, kinek hogy tetszik, amely november elsejével lép működésbe, és Szerbiában a Találj meg! (Pronađi me) nevet viseli.
Olga Čekić az Eltűnt és Bántalmazott Gyermekek Központjának képviseletében elmondta, hogy 2015 óta dolgoznak a rendszer bevezetésén, amely kiegészítő eszközként szolgál az eltűnt gyermekek megtalálásához.
Az említett központ célkitűzései alapján a magyarországi Ezer Lámpás Éjszakája civil kezdeményezéshez hasonlítható, azzal a különbséggel, hogy a kormányzati támogatás mellett külföldi, vagyis amerikai segítséget is kapott.
Szerb-amerikai együttműködés
A rendszer bevezetésével kapcsolatban október 25-én tartott konferencián részt vett Aleksandar Vučić szerb elnök, Bratislav Gašić rendőrminiszter és Christopher Hill, az Egyesült Államok szerbiai nagykövete, valamint érintettként Igor Jurić, a Tijana Jurić Alapítvány alapítója, aki az elmúlt években leginkább síkra szállt az Amber Alert szerbiai bevezetése mellett. Tijana Jurić egy szabadkai születésű lány volt, akit 2014-ben a közeli Bajmokon raboltak el, majd meggyilkoltak.
– Büszkén mondhatom, hogy a térség egyetlen országában sem működik ilyen rendszer, és sajnos hamarosan nem is lesz ehhez hasonló
– jelentette ki a lányát majdnem tíz évvel ezelőtt elvesztő Jurić. A szintén felszólaló Bratislav Gašić belügyminiszter szerint ez nagy nap a szerbiai gyerekek számára, mert biztosak lehetnek benne, hogy az egész társadalom gondoskodik róluk.
A konferencián természetesen felszólalt Aleksandar Vučić szerb elnök is, aki időszakot nem említve megjegyezte, hogy eddig 3889 gyerekkel kapcsolatban történt bejelentés, harminc esetben ma is folyamatban van a nyomozás.
– De ez nem 0,8 százalék, hanem 30 gyerek, 30 család. Ha ez a rendszer segít megtalálni legalább két eltűnt gyereket, akkor minden pénz, minden erőfeszítés megtérült
– mondta a szerb elnök, aki ugyanúgy a gyerekek iránti gondoskodásról beszélt, mint az amerikai nagykövet, aki köszönetet mondott Igor Jurićnak.
– Igor, te sokat tettél ezért, és én köszönettel tartozom neked. Semmi sem fontosabb, mint a gyerekekről való gondoskodás. A legjobb idő egy eltűnt gyermek megtalálására a lehető mihamarabb
– jelentette ki Christopher Hill, aki úgy fogalmazott, hogy az USA is tanul Szerbia példájából, és a szerbiai tapasztalatokat az Egyesült Államokban is felhasználják.
Az Egyesült Államokban már régóta sikeresen működik ez a rendszer, egy ottani illetékes szerint ugyanis az eltűnt gyerekek 99 százaléka nagyon gyorsan előkerül. Az Amber Alert virginiai igazgatója, Alan Nanavaty szerint 3 órán belül az eltűnt gyerekek több mint 58 százaléka, 12 órán belül körülbelül 85 százaléka, néhány napon belül pedig 99 százaléka kerül megtalálásra. Vajon mit tehet ehhez hozzá Szerbia?
- Szerbia2 nap telt el azóta
Sok dolga van a szerb titkosszolgálatnak, most a tüntető gazdákat szólították be
- Szerbia3 nap telt el azóta
Szerbiában a titkosszolgálatot is bevonják az árak letörésébe?
- Horvátország4 nap telt el azóta
Amerika megduplázza Horvátország LNG-ellátását
- Szlovákia6 nap telt el azóta
Tátrai tigrisből beteg macska: gazdasági önsorsrontás szlovák módra