A horvátok csak ne aggódjanak, Magyarországon drágább az élelmiszer!

A horvátok csak ne aggódjanak, Magyarországon drágább az élelmiszer! – körülbelül ez volt az üzenete Davor Filipović horvát gazdasági és fenntartható fejlesztési miniszter egyik mondatának, aki pénteken este a zágrábi Nova Televízióban válaszolt az elég ügyetlen újságírói kérdésekre. A zágrábi csatorna arra igyekezett választ kapni, hogy az Európai Unióban miért ott a legdrágábbak az élelmiszerek, ahol a legkisebbek a fizetések.

A rossz minőségűre se nagyon futja

A Nova Televízió szerint a horvátok egyre többet költenek élelmiszerre, mégis rosszabbul és rosszabbul táplálkoznak, az emberek egy részének pedig hétről-hétre nehezebbé válik a minőségi élelemhez történő hozzáférés.

Erről szólt a felvezető riport, amelyben a Brüsszelből hazalátogató Biljana Borzan horvát uniós parlamenti képviselő taglalta a kérdést, aki nyilván érzi, hogy közelegnek az európai választások, és ezért itt az ideje, hogy megszólítsa a szavazókat.

Borzan megemlítette, hogy egyre kevesebb hús és hal fogy az Európai Unióban, de a legrosszabb a helyzet a keleti végeken, ahol az árak magasak, a bérek pedig alacsonyak.

– Valahogy össze kellene fognunk, és közös erővel nyomást kellene gyakorolnunk

– mondta a szociáldemokrata képviselőasszony, aki magyarázatot vár az Európai Bizottságtól arra, hogy az ilyesmi miként fordulhat elő, mert az élelmiszerárakban tapasztalható aránytalanság még nagyobb szegénységi kockázatnak teszi ki Kelet-Európa lakosságát.

A Borzan által előkészített kis tatyókból – amelyeket minden székre kiraktak – nem lógott ki egy friss bagett. A képen Borzan, és cikkünk következő szereplője

A tészta Magyarországon kétszer annyiba kerül

Borzan álláspontját megtámogatta Tomislav Ivančić horvát közgazdász is – amiről a horvát szociáldemokraták honlapja is beszámolt – aki az ügyben petíciót intézett az Európai Parlamenthez.

Ivančić megjegyezte, hogy az élelmiszer Horvátországban sokak számára luxusnak számít, és rámutatott arra, hogy az árak sokkal alacsonyabbak Görögországban, Portugáliában vagy Spanyolországban, mint a földrajzilag hasonló elhelyezkedésű Horvátországban.

Ezt egy három héttel ezelőtt végzett felméréssel támasztotta alá, amely szerint egy ugyanattól a gyártótól származó félkilós száraztészta Magyarországon 5,2, Horvátországban, 2,09, Spanyolországban 1,89, Olaszországban pedig 1,25 euróba kerül.

Miután nem ismerjük a horvát közgazdász módszertanát, így a számok elemzésébe nem kezdenénk, az viszont teljesen világos, amiből a riport is kiindult, hogy Horvátországban, de a régióban máshol is, sokkal drágább az élelmiszer, mint a szerencsésebb sorsú nyugati országokban, ami az alacsony munkabérek mellett Kelet-Európa (és a Balkán) kizsákmányolásának második legfontosabb eszköze.

– Az emberek teljes joggal teszik fel a kérdést, hogy miért drágább egy kenyér Horvátországban, mint Németországban, és hogy miért olcsóbb egy liter étolaj Luxemburgban, ahol majdnem ötszörösek a bérek, mint nálunk?

– tette fel a kérdést Biljana Borzan, aki megjegyezte, hogy a magas árak az alacsonyabb bérrel rendelkezők esetében jelentik a legnagyobb problémát, amit persze a képviselőasszony kevésbé érez meg, de a kérdés most nem ez.

Ugyanakkor helytálónak tűnik Borzan megjegyzése, miszerint a horvát háztartások kiadásainak egyharmada élelmiszerre megy el, miközben (az egyesek szerint sínylődő!) Nyugat-Európában ez tíz százalék alatt van.

A miniszter úr is mondott valamit

A Nova Televízió ennek megbeszélésére behívta a stúdióba Davor Filipović horvát gazdasági és fenntartható fejlesztési minisztert, hogy nála érdeklődjön annak oka iránt, hogy miért drágák az élelmiszerek, és mit tehet a kormány, hogy megállítsa a burjánzó árakat?

A riporter a minisztertől mindent megkérdezett, kivéve ezt, így a miniszter büntetlenül beszélhetett félre, és boldogan jegyezte meg, hogy a felvezető riportból is kitűnt az a tény, miszerint vannak országok, ahol drágább az élelmiszer, mint Horvátországban.

Ezzel természetesen Magyarországra utalt a riportban bemutatott táblázat alapján, miután azt látta, hogy milyen drága az a tészta Magyarországon, amely Horvátországban fele annyiba kerül.

Ő sem ismerte a “statisztikai felmérés” módszertanát, de előfordul, hogy egy miniszternek ilyesmire nincs is szüksége ahhoz, hogy magvas kijelentéseket tegyen.

– Vannak országok, ahol magasabbak az élelmiszerárak, mint nálunk, de mi megteszünk, amit tudunk

– mondta Filipović, aki szerint a horvátok a második legalacsonyabb árat fizetik az áramért és a gázért az Európai Unióban, és a horvát kormány 30 termékcsoport esetében korlátozta az árakat, ami direkt beavatkozás volt a lakosság megsegítésének érdekében.

Kapcsolódó cikk

Egy nyomorult 25 dekás darab kenőmájasért – oké, osztrák import, de akkor is -, kerek 5 eurót kértek a kasszánál

A horvát tárcavezető szerint máris érezhető az árak csökkenése, ami a témával foglalkozó kormányportálról is leolvasható, három áruházlánc pedig alacsonyabb árakon kínálja az élelmiszert, mint tavaly decemberben, az euró bevezetése előtt, ráadásul a legfrissebb statisztikai adatok szerint csökken az infláció is.

A horvátországi árakkal kapcsolatban a miniszter még annyit árult el, hogy Horvátország az üzemanyag tekintetében is azok közé az országok közé tartozik, ahol a legalacsonyabb a benzin ára, a jövő héten pedig további csökkenés várható ezen a téren, ami a benzin esetében tizenegy, a dízelnél pedig három eurócenttel alacsonyabb árat jelent.

És nincs tovább, a “novás kolléga” ugyanis a geotermikus energiáról kezdte kérdezni Filipović minisztert, de miután a BALK ezzel már foglalkozott, most nem vennénk ismét elő a témát.