Szlovákia
Pozsonyban is százával vannak migránsok, az újabb határzár illuzórikusnak tűnik
A cikk meghallgatásaPozsonyban is nagy fej- és orrfájást okoz a migránskérdés, ezért egyre kiélezettebbé válik a helyzet a hónap végi választásokra készülő Szlovákiában. Figyelmeztető lövések, jogellenes fogva tartás, tettlegességig fajuló politikusi nézeteltérések kísérik azt a mintegy 30 000 Szlovákiába érkező embert, akik közül 29 000 már tovább is állt. Annak ellenére, hogy naponta ezrével érkeznek illegális módon Szlovákiába, a rendőrség sajtótájékoztatóin minden alkalommal elmondja, hogy a migránsok eddig nem zavarták meg a közrendet, nem követtek el bűncselekményt, egyben rendszeresen figyelmeztet a közösségi médiában terjedő manipulatív videókra, amelyek célja a félelemkeltés. Közben a kormány azzal vádolta meg a képviselőket, hogy nem akarják megnyitni a migránskérdést a parlamentben, mert a választási kampányban remekül lehet vele riogatni.
Elsült a fegyver
A szlovák sajtóban nagy nézettségre tett szert például egy szeptember 11-i videó, amely nem messze a cseh-osztrák-szlovák hármashatártól, a Malackai járásban fekvő Nagylévárdon (Veľké Leváre) készült.
A felvételen lövések dördültek, miközben bevetésen lévő rendőrségi autók és menekülők láthatók. A rendőrség nem sokkal később pontos leírást adott az eseményekről.
Eszerint két migránsokat szállító autó tartott a szlovákiai autópályán Magyarországról Csehország felé, majd az egyik letért az egy főútra. A rendőrök a saját járműveikkel útzárat képeztek, mire a sofőr félrerántotta a kormányt és az autó nekiütközött egy kerítésnek.
A balesetet szenvedőautóban 11-en utaztak, köztük egy nő és két gyermek. Az egyik férfi menekülőre fogta, ekkor dördültek el a figyelmeztető lövések. Az eset krónikájához tartozik, hogy a másik autót is megállították a rendőrök.
Ma már Pozsonyban is százával találhatók illegális migránsok, főleg a pályaudvarok környékén, de sokan taxival folytatják az útjukat Csehország felé, bár nem mindenki jut el zökkenőmentesen a fővárosba.
A rendőrség szerint legfeljebb 24 órára korlátozzák a migránsok mozgási szabadságát, de ha mégis tovább maradnak a gyűjtőhelyeken, azt önként teszik, ám az ombudsman egy előre be nem jelentett ellenőrzésen mást tapasztalt.
A migránsok elmondása szerint 4-7 napig tartják őket fogva a kerítéssel, őrkutyákkal és fegyveres rendőrökkel őrzött gyűjtőhelyeknek kinevezett termekben. Az ügyben az ombudsman a főügyészhez fordult.
A politika visszavág
Egy augusztusi felmérés szerint a lakosság 77%-a azt várja a következő kormánytól, hogy keményebben lépjen fel a migránsokkal szemben. A kampányban a pártok retorikája ennek megfelelően változott, bár nem a megoldásra helyezték a fókuszt.
A szakértői kormány ugyanis kidolgozta a Robert Ficoék által elfogadott 2018-as törvény módosítását, és ezzel csupán lehetőséggé szelídítették volna a Szlovákiába érkezők regisztrálását, csökkentve az ország vonzerejét a migránsútvonalak megrajzolásakor.
A parlament ülését azonban háromszori nekifutásra sem tudták megnyitni. Ódor Lajos miniszterelnök szerint a képviselők nem akarják megoldani a migránskérdést, hiszen a kampányban remekül lehet vele riogatni.
Fico kilépne a saját árnyékából (Forrás: X-paltform)
A kormány egy másik, hatáskörébe tartozó problémát közben megoldott. A Covid-járvány miatt 2020. március 12-én rendkívüli helyzetet hirdettek ki, amely miatt senkit nem lehetett az országból kitoloncolni. Például azt a két terroristagyanús elemet is, akiket a rendőrök beazonosítottak az elmúlt hetekben.
A kormány szeptember 13-án bejelentette, hogy szeptember 15-én reggel 6 órakor megszűnik a rendkívüli helyzet. Ódor szerint ez több tucatnyi ember kiutasítását jelenti, viszont a háború elől menekülőkre nem vonatkozik.
Mellbe rúgták, orrba verték
Mindennek folyományaként banánköztársaságokra jellemző jelenetsor játszódott le szeptember 13-án a kormányhivatal előtt.
A legerősebb ellenzéki párt elnöke, a korábbi háromszoros miniszterelnök, Robert Fico ugyanis itt kívánt sajtótájékoztatót tartani az illegális migrációról, miközben a 2020-as választások győztese, az azóta megbukott Igor Matovič egy terepjáróból megafonon keresztül kiabálva zavarta meg a sajtóeseményt.
A nézeteltérés odáig fajult, hogy a Fico jobbkezének számító Robert Kaliňák, volt belügyminisztert Matovič a terepjáró ajtaján keresztül mellbe rúgta, mire egy lelkes fiatal párttag Kaliňák segítségére sietve többször is orrba vágta Matovičot.
Fico nem kívánta kommentálni az eseményeket, Kaliňák, feljelentést tett Matovič ellen, egyebek között azt kifogásolta, hogy szabálytalanul parkolt a járdán.
A Smer vezetője a végül megtartott sajtótájékoztatón a szlovák–magyar határ lezárását javasolta anélkül, hogy Orbán felelősségét firtatta volna.
Fico azzal érvelt, hogy ha a rendőrség a Covid idején le tudta zárni az országon belüli, egyébként teljesen légies járási határokat, akkor a kérdéses 200 km-nyi zöldhatárt is ellenőrizni tudja.
Határzár és matematika
Fico szerint a kormányból szervezett bűnözői csoport lett, amely az illegális migránsok átvonulását irányítja.
A határlezárás témája már jó ideje a levegőben lógott, miután Hamran István országos rendőrfőkapitány már napokkal korábban beszélt az ötlet kivitelezhetetlenségéről, de újra meg kellett szólalnia az ügyben.
Hamran először is felhívta a figyelmet arra a tényre, hogy a szlovák–magyar határ összesen 655 km hosszú, de ha kivonjuk belőle a Dunát mint határfolyót, akkor is 517 km-ről beszélünk.
A rendőrfőkapitány számításai szerint összesen 113 000 rendőrre lenne szükség ahhoz, hogy tisztességesen el tudják látni a határőrzés feladatát, ami azt jelenti, hogy még a 15 000 fős szlovák hadsereg sem tudna érdemi segítséget nyújtani ebben.
A honvédelmi miniszter megerősítette, hogy a teljes határzár illuzórikus, mindenesetre a korábban beígért, rendőröknek rendfenntartási segítséget nyújtó 500 rendőrből 360 kiküldését a kormány már jóvá is hagyta szeptember 13-i ülésén.
A cikk meghallgatásaMind a kelet- azaz oroszbarát, mind a nyugatbarát oldal kormányalakítása elképzelhető, de mindkét oldalon vannak akadályozó tényezők, amelyek feloldása nem lesz egyszerű. Persze sok függ attól, hogy a parlamenti küszöb körül táncoló öt párt közül melyeknek sikerül bekerülni a törvényhozásba. A magyar pártokat ilyen veszély nem fenyegeti. A szlovákiai választók szeptember 30-án reggel 7 és este 10 között járulhatnak három és fél év után újra az urnákhoz.
Elszalasztott akkugyár
A választási kampány egyik sajátossága az volt, hogy az elmúlt öt hónapban szakértői kormány vezette Szlovákiát, így azóta nem beszélhetünk érdemben pártszintű kormányról és ellenzékről.
Ahogy arról korábban írtunk, a kampányban előkerült a Magyarország felől érkező migránshullám, de nem vitte el a fókuszt az ország aggasztó gazdasági és pénzügyi helyzetéről, az egészségügy áldatlan állapotáról, a szomszédban zajló háborúról, illetve az ország keleti vagy nyugati irányultságáról szóló vitáról.
Mit mondott Fico egy német újságírónak?
– Ha valaki Európában az ukrajnai konfliktus békés megoldását támogatja, az automatikusan oroszbarát. Ha valaki nem hajlandó fegyvereket küldeni Ukrajnába, mert az csak meghosszabbítja a konfliktust, akkor az automatikusan oroszbarát. Azt mondjuk, hogy a szankciók nem működnek, mert nem működnek, tehát oroszbarát… Nem vagyunk kötelesek az Amerikai Egyesült Államok vagy Nyugat-Európa retorikáját ismételgetni! Mi vagyunk a szuverén Szlovák Köztársaság! Miért kellene megismételnem, amit az önök szövetségi kancellárja mond? Azt kellene mondanom, amit Macron mond? Nem, Szlovákia egy olyan ország, amely történelmi kötelékeket ápol azokkal a nemzetekkel, amelyek a múltban a Szovjetuniót alkották… Szlovákiában olyan emberek élnek, akik nem esznek szénát… a mi népünknek saját gondolata van. A Globsec által végzett felmérésből kiderült, hogy a szlovákok többsége úgy gondolja, hogy az ukrajnai háborúért elsősorban maga Ukrajna a felelős… vagy hogy az USA biztonsági fenyegetést jelent… a népünknek saját véleménye van!
A magyar nagykövetnek Orbán elszakított országrészekről tett kijelentései után Szijjártó Szövetséget támogató szlovákiai kijelentései miatt is magyarázkodnia kellett a pozsonyi külügyminisztériumban, mivel úgy gondolták, hogy Magyarország beleavatkozik Szlovákia belügyeibe.
A migránshullám kapcsán felmerülő hasonló vádak mellett a Szövetség politikusai kifejezetten elismerték, hogy a FIDESZ aktivistákkal is segítette a kampányukat.
A magyar szál Matovič kapcsán is előkerült, aki miután tettlegességig fajuló vitába keveredett a legnépszerűbb párt, a Smer sajtótájékoztatóján, az utolsó napokban korábbi szövetségesét és koalíciós társát, Richard Sulíkot támadta be.
Többek között azt vetette a szemére, hogy Szlovákia azért bukta el történetének legnagyobb befektetését, mert Sulík gazdasági miniszterként nem tett ajánlatot annak a kínai akkumulátorgyárnak, amely végül Debrecenben kötött ki.
Az ilyen viták is rámutatnak arra, miként veszítették el a 2020-ban alkotmányos többséggel bíró kormánypártok először a parlamenti többségüket, majd engedték ki a kormányrudat a kezükből, és miért táncol mindegyikük a bejutási küszöb körül.
Az Oľano és a Zaľudí (Az emberekért) koalícióban indulva próbálja megugrani a koalíciók számára 7%-ra megemelt parlamenti küszöböt.
Az SaS és a Sme rodina (Család Vagyunk) egymaga indult, utóbbit azonban egyre többször parlamenten kívül mérik, nem függetlenül attól, hogy a 11 nőtől 12 gyermekkel rendelkező pártvezért, Boris Kollárt több korábbi partnere is erőszakos viselkedéssel, illetve abortuszra kényszerítéssel vádolta, ezzel szertefoszlani látszik a nagy szexuális étvággyal rendelkező, de a korábbi partnereivel később is törődő férfi mítosza.
A parlamenten kívüli pártok felemelkedése
A jobboldali szavazók a volt kormánypártok helyett két, 2020-ban éppen hogy csak a parlamenten kívül rekedt pártot emeltek fel. A Kereszténydemokrata Mozgalom esetében azért kétséges a bejutás, de a Progresszív Szlovákiának jó esélye van akár a választások megnyerésére is.
Ha ez meg is történne, akkor sem biztos, hogy kormányt tudna alakítani és nem csak azért, mert a programját túlságosan liberálisnak tartják a potenciális szövetségesei.
Nem mindegy ugyanis, hogy a jobbközép pártok közül mennyi kerül be a parlamentbe, ráadásul a korábbi tapasztalatok szerint Matovičcsal nehéz együttműködni, hiszen lételeme a politikai riválisok ekézése (neki estek áldozatul 2020-ban a kereszténydemokraták és a progresszívek, de részben a Híd is).
Nemzetibb gondolkodású választóik miatt könnyen lehet, hogy a jobbközép pártok közül a Sme rodina és kereszténydemokraták is koalícióra lépnének a Smerrel, ha szükség lenne rájuk.
Budapest a keleti tömbnek szurkol?
Nincs könnyű helyzetben ugyanis a másik oldal vezető ereje, a már említett Fico vezette Smer sem, akinek sikeréért a magyar kormány is szorít.
Az ő problémájukat a szélsőjobboldali Republika jelenti, akivel a Smerből kiváló, de a Smer politikáját diplomatikusabb köntösben előadó volt miniszterelnök, Peter Pellegrini pártja, a Hlas (Hang/Szavazat) nem kíván együttműködni.
Pellegriniék sokáig vezették a népszerűségi listát, de miután felmerült, hogy összeállnának a Progresszívekkel, visszacsúsztak a képzeletbeli dobogó harmadik fokára.
Az újra a parlamentbe készülő Szlovák Nemzeti Párttal tehát visszatérhetnek a 2020-ban megbukó kormány főbb szereplői immár fékező tényezők, azaz a Híd nélkül.
A magyar gyűjtőpártnak tervezett Szövetség a Híd kilépése óta korántsem tölti be a neki szánt szerepet, és korábbi jobbközép társaitól eltávolodva a kampányban egyre inkább a Smer-féle csoporthoz közeledett.
A Híd a kétszeres miniszterelnökkel, Mikuláš Dzurindával próbál szerencsét a jobbközép oldalon, a Magyar Fórum pedig sok kis párttal fogott össze.
A felmérések szerint egyik formáció sem kerül be a parlamentbe. A Szövetség 3-4%-ra számíthat, a hidasok támogatottságát 1% körülre mérik, a Magyar Fórum csoportosulását még ennyire sem.
Vajon mire figyelmeztetett Vučić a Presevo-völggyel kapcsolatban?
Felröhögünk a dolgok állásán (Kontrapunkt ’23)
Szlovénia ellenőrzést vezet be a horvát határon a megszaporodott migránsok miatt
Szlovákia választ: Kelet vagy Nyugat? Fico pedig nem eszik szénát
Vučić is less willing to ask KFOR for the northern areas. Elections on December 17?
Lelőttek egy rendőrt Koszovóban, akár magyar katonák élete is veszélybe kerülhet
Vučić etnikai tisztogatásról beszélt, Moszkva szerint Koszovó potenciális veszélyt jelent
A koszovói eseményeket követően mindenki gyászol, még Szerbia is
Belgrád sokkal aktívabb szerepet vár a KFOR-tól, amelyben több száz magyar katona teljesít szolgálatot
Hogyan számolt be a Pink Televízió a koszovói fegyveres incidensről?
-
Koszovó5 nap telt el azótaLelőttek egy rendőrt Koszovóban, akár magyar katonák élete is veszélybe kerülhet
-
Szerbia4 nap telt el azóta
Vučić etnikai tisztogatásról beszélt, Moszkva szerint Koszovó potenciális veszélyt jelent
-
Koszovó3 nap telt el azóta
A koszovói eseményeket követően mindenki gyászol, még Szerbia is
-
Horvátország6 nap telt el azóta
A Horvát Demokratikus Közösség befolyása alá kerül a regionális sajtó?
