A horvátok 600 migránst fordítottak vissza a határról, a nemzeti bank recessziót sejtet

Davor Božinović horvát belügyminiszter a rendőrségi antiterrorista egység megalapításának 33. évfordulója alkalmából megrendezett megemlékezésén kijelentette, hogy a horvát határrendőrség szerdáról csütörtökre virradóra 600 migránst fordított vissza a határról. Božinović szerint ez a szám precedensértékű, és ékesen szemlélteti azt a nagy migrációs nyomást, amely Európára nehezedik. Az Afrikából és a Közel-Keletről származó emberek milliói látják a jövőjüket az európai kontinensen, mondta a horvát belügyminiszter, és hozzáfűzte, hogy nem csak a migránsok száma növekedett meg mindegyik Nyugat-Európába vezető útvonalon, de egyben az embercsempészek száma is, akik közül csak a horvát rendőrség 850-et tartoztatott le idén.

Migránsjogok léteznek, a szabályozás viszont a mi jogunk

Božinović kifejtette, hogy azoknak a migránsoknak, akiknek sikerül bejutniuk az ország területére, az európai törvényhozás értelmében bizonyos jogaik vannak, amelyeket Horvátország tiszteletben tart.

Ugyanakkor az ország fenntartja magának a jogot, hogy a folyamatokat szabályozza, azaz a migránsokat szervezetten kísérik a fogadóközpontokba, és azokból ugyancsak szervezett módon fognak majd tudni távozni.

Itt a belügyminiszter hangsúlyozta, hogy mindenkinek közös érdeke, hogy a migránsokat kiköltöztessék a városközpontokból és a parkokból.

Krnjak térségében tiltakozik a lakosság, hogy az elhagyatott katonai támaszponton migránstábor nyíljon (Forrás: Jutarnji list)

Božinović szerint a Krnjak (Károlyváros melletti település – K.R.) feletti létesítményekben a migránsokkal kapcsolatos minden adminisztratív feladatot el tudnak majd végezni, amelyeket az európai és nemzeti jogszabályokkal összhangban a horvát hatóságoknak el kell végezniük, és ezzel megteremtik a feltételeket ahhoz, hogy a lakosság a lehető legkevésbé érezze a migráció súlyát.

Horvát sajtójelentések szerint ugyanakkor Krnjak térségében tiltakozik a lakosság, hogy a közeli katonai bázison befogadó központ nyíljon a migránsok számára, de a belügyminiszter fenti nyilatkozatából mintha az derülne ki, hogy ez eldöntött ténynek számít.

Perica Matijević, Krnjak polgármestere egy héttel ezelőtt még arra panaszkodott, hogy hivatalosan semmit sem tudnak, senkitől sem kaptak értesítést, információt, nem hivatalosan viszont úgy tudják, hogy a kormányzat migránstábort készül létrehozni a falu mellett, ami ellen az emberek tiltakoznak.

A százéves horvát pagonyban a jugoszláv időkből visszamaradt kaszárnyán tiszta rozsda a szögesdrót (Forrás: Jutarnji list)

A HNB recessziót enged sejteni

A Horvát Nemzeti Bank legfrissebb közleményében az uniós gazdaság lassulásának új jeleire figyelmeztetett, ami a horvát gazdaságban is lassulást okozhat.

Horvátország idei várható GDP-növekedését alacsonyabbra, 2,9%-ról 2,5%-ra módosították. Ha a végleges adatok a GDP csökkenését mutatják a harmadik negyedévben, és ez folytatódik a negyedik negyedévben is, akkor Horvátország technikailag recesszióban lesz (két egymást követő negyedévben csökken a GDP).

A HNB közleményéből megtudhatjuk azt is, hogy idén az év első felét Horvátország GDP-jének meglehetősen erőteljes növekedése jellemezte.

A jelentés szerint a második negyedévben a gazdasági aktivitás 1,1%-kal nőtt az előző negyedévhez képest, és 2,7%-kal volt magasabb 2022 azonos időszakához viszonyítva.

A Horvát Nemzeti Bank épülete Zágráb központjában (Forrás: X-platform, HNB)

A növekedéshez a legnagyobb mértékben a személyi fogyasztás és a szolgáltatások exportja (főként az idegenforgalom) és a reáljövedelem növekedése (az árak növekedése tavaly magasabb volt, mint a bérnövekedés) járult hozzá, míg más összetevők viszonylag semlegesek voltak a növekedés vagy csökkenés szempontjából.

Persze, a statisztika az már csak ilyen fura dolog, a gyakorlatban ugyanis az történt, hogy a személyi fogyasztás lényegében azért növekedett, mert a jelentős mértékben emelkedő árak miatt a lakosság többet kényszerült költeni, és nem duhaj jó kedvében szórta a pénzt a bevásárlóközpontokban.

Rogyásig tele az államkassza

Logikusan, a szolgáltatások és kiskereskedelmi árak egekbe történő szökkenése az ÁFÁ-ból származó bevételeket is jelentős mértékben megnövelte. Ezt bürokrata nyelven valahogy úgy szokás mondani, hogy “jól telt a költségvetés”, minek hallatán kinyílnak a kisbicskák a sarki kocsmák törzsvendégeinek a zsebében.

Viszont a kormány másként igyekszik beállítani a dolgot, és ezért a 2024-es szuperválasztási évre való tekintettel (egyazon évben lesznek a parlamenti, a köztársasági elnöki és az EU parlamenti választások) a kormány újabb adóreformmal és szociális segélycsomaggal igyekszik meggyőzni a lakosságot, hogy szívügyének tartja az ország jólétét.

Kapcsolódó cikk

ANDREJ, A RETTENETES: Új adóreform, szinte mindenki többet fog keresni, ha igaz

Az adóreformról csak annyit, hogy ennek végeredményeként a fizetések minimálisan emelkednek havonta 6 és 40 eurónyi összeg között mozogva.

Az adóreform további érdekessége, hogy eltörölte a helyi járulékot, ami eddig az önkormányzatok bevételét képezte, viszont lehetővé tette számukra, hogy ezt megnövelt jövedelmi adóval kompenzálják.

Ez a csiki-csuki egyértelműen a kormány/kormánypárt malmára hajtja a vizet, főként a nagyvárosokban, ahol az ellenzék van hatalmon. Tomašević zágrábi főpolgármester máris rábukott a csalétekre, és meghirdette, hogy a főváros maximális adót vet ki.

Igaz, azt is hozzátette, hogy a zágrábiaknak nem kell aggódniuk, mert így is növekszik a megkeresett pénzük értéke, de ez nem valószínű, hogy bárkit is meghatott volna.

A helyzet, illetve a látszat továbbra is az, hogy a jó kormány pénzhez szerette volna juttatni az embereket, a gonosz ellenzéki polgármester pedig ezt megakadályozta.

Elvégre jön a választási szuperév, lesz itt még minden.