Horvátország
ANDREJ, A RETTENETES: Új adóreform, szinte mindenki többet fog keresni, ha igaz

Andrej Plenković horvát miniszterelnök, Marko Primorac pénzügyminiszterrel, Oleg Butković miniszterelnök-helyettessel és Davor Filipović gazdasági miniszterrel közösen ismertette a kormány adóreformját. Ha ennek a lényegét kényszerülnénk röviden összefoglalni, legfontosabbnak azt emelnénk ki, hogy a jövő év január 1-jétől szinte mindenki többet fog keresni, illetve, hogy a kormány a választások előtt csökkentette a nagyvárosok bevételét, a helyi pótadó eltörlésével. Ez utóbbi kicsit gyanús, a négy nagyobbacska horvát városban, Eszék kivételével, ugyanis az ellenzék van hatalmon, bár a miniszterelnök „ellenzéki lárifárinak” titulálta az ezzel kapcsolatos kifogásokat.
Jövőre szuperválasztási év lesz
Talán mégsem nélkülöz minden malíciát, hogy a horvát kormány a 2024-es szuperválasztási év előtt nyirbálta meg az önkormányzatok bevételét. Különösen igaz ez a horvát fővárosra, amely az új adóreform után – az első becslések szerint – 60 millió euróval kevesebbet tudhat majd a városi költségvetésben.
De nem jár sokkal jobban az országos politikai befolyásra pályázó Ivica Puljak spliti polgármester, vagy a fiumei (Rijeka) városi vezetés, amely az SDP színeiben lép majd pályára.
Eszéken Ivan Radić polgármesternek nem kell különösebben aggódnia, mindig számíthat arra, hogy a kormány valamiképpen kompenzálja a veszteséget.
A szuperválasztási év rendkívül jelentős pillanat Horvátország számára, hiszen hároméves választási szünet után egy, illetve alig több, mint fél év alatt három választás következik, amelyre a 90-es évek óta nem volt példa.
Jövőre az első választások májusban lesznek, amikor az Európai Parlament horvát tagjainak kilétéről döntenek.
Az ország sorsa szempontjából az ennél jóval fontosabb parlamenti választásokat júliusban, vagy kora ősszel tartják meg, az elnökválasztás pedig valamikor az év végén várható.
Mindez egészen mást fényt vet a tervezett adóreformra, bár gazdasági elemzők a kormány elképzeléseit nem neveznék reformnak, a jövedelmek szempontjából ugyanis csekély változások várhatók.
A kormány növeli a béreket
Mint ezt a horvát miniszterelnök kifejtette, a jelenlegi adóreform kilenc törvény módosítását foglalja magában, aminek célja a bérek növelése.
Andrej Plenković arra emlékeztetett, hogy a kormányzás hét éve alatt az ország adóreformok és jogszabályi változások sorozatán esett át, amelyek rendre az emberek és a gazdaság adókedvezményeit célozták.
– 2017 és 2022 között 1 milliárd euróval nőttek a helyi önkormányzatok bevételei
– mondta a kormányfő az ellenzék által hangoztatott érvek tarthatatlanságára utalva.
A miniszterelnök az adóreform céljait úgy foglalta össze, hogy azok mindenekelőtt a polgárok életszínvonalának emelését szolgálják, ami a jelenlegi gazdasági környezetben a bérek, különösen a legalacsonyabbak fizetések növelése által valósulhat meg.
– A második célkitűzés a gazdasági növekedés megőrzése, a harmadik pedig az önkormányzatok és városok fiskális autonómiájának megerősítése
– tette hozzá Plenković, aki szerint a 2023-as esztendő az ideális év az új adóreformok életbe léptetéséhez. Abban a helyzetben, amikor a gazdaság növekedése lassul, a kormány logikája szerint eljött az ideje az adóterhek csökkentésének.
Ehhez még hozzátette, hogy a közszférában sokat foglalkoztak az áfakulcsok csökkentésével, ami enyhítené a terheket. Amikor a kormány csökkentette az áfakulcsot, egyes piaci szereplők ezt arra használták ki, hogy növeljék a nyereségüket, ezért a kormány úgy határozott, hogy közvetlenül csökkenti a jövedelemre nehezedő adóterheket.

Az utóbbi öt évben a képen látható Split bevételei növekedtek leginkább (Forrás: Twitter)
A miniszterelnök véleménye szerint ez a reform segít abban, hogy felkarolja azokat, akik sajnálatos módon ez idáig nem részesültek adókedvezményben.
A polgárok egy széles rétegének túl kevés jövedelme volt ehhez, és ezért még jövedelemi adót sem fizettek. A várakozások szerint az adóreform növeli majd a fiskális decentralizációt.
A miniszterelnök szerint ezzel rá akarnak mutatni az ellenzék által hangoztatott állítások tarthatatlanságára, amelyek szerint a kabinet valamiféle központosító kormány, amelynek problémái vannak a városokkal, az önkormányzatokkal vagy a megyékkel, és ezért megfosztja őket egyes jogaiktól.
– Egyetlen kormány sem hajtott végre ekkora jogi korrekciókat, és vállalt magára jelentős költségeket annak érdekében, hogy növelje a megyék, városok és önkormányzatok bevételeit
– mondta Plenković, és rámutatott arra, hogy hamis az a tézis, amely szerint ez a kormány elvesz valamit a helyi önkormányzatoktól.
Minimális lesz a növekedés?
Branko Grčić, az ellenzéki Szociáldemokrata Párt (SDP) gazdasági szakértője szerint a kormány által tervezett adóreform nem hoz jelentős előrelépést a fizetések növekedése terén.
Grčić megjegyezte, hogy a személyi jövedelemi adópótlékot eltörlik ugyan, viszont arra kell számítani, hogy az önkormányzatok a felajánlott egyéb adókulcsok keretében kompenzálják a kieső jövedelmet.
A legnagyobb ellenzéki párt gazdasági szakértője szerint a horvát nyugdíjrendszer igencsak megroggyant, a nyugdíjak rendkívül kicsik, és a rendszerbe történő bárminemű beavatkozás instabilitást okozhat, ráadásul az egész adózási rendszer bonyolultabb lesz, mint eddig.
Egy másik gazdasági szakértő szerint ez nem adóreform. Damir Novotny úgy véli, hogy az igazi reform helyett csak az adókulcsok változnak, aminek következtében a legalacsonyabb bérek átlagosan 40 euróval emelkedhetnek.
Novotny szerint ezek a változások csekélyek, és nincs értelme akkora felhajtást csinálni körülöttük, mint aminek most szemtanúi vagyunk, mindez csak a populizmust szolgálja, és inkább csak a lassan folklórrá váló „politikai marketing” része, igazi gazdasági tartalom nélkül”.

Horvátország
Robotok, robotok, világít az orrotok (egy költő veszett el a tudósítóban)

A Horvát Robotikai Társaság szervezésében június 7-e és 10-e között a Varasd Arénában rendezik meg a negyedik európai RoboCup Junior versenyt. Tizennyolc országból (tizenöt európai ország, plusz Dél-Korea, Izrael és Egyiptom) 730 gyerek vesz részt Európa legnagyobb robotikai versenyén. A rangos eseményt, amely ezt az interdiszciplináris tudományterületet népszerűsíti, először rendezik meg Horvátországban.
RoboCup Junior
A Horvát Robotikai Társaság elnöke a Večernji list tudósítójának azt mondta, hogy pontosan 159 csapatot, azaz több mint 700 diákot és mentoraikat tudták elhozni, akik három kategóriában versenyeznek majd: On Stage, Rescue és Soccer.
– Ez három nagyon igényes kategória 15 alkategóriában, ahol 15 Európa-bajnokot kapunk
– tette hozzá Ivica Kolarić, aki egyben a Varasd megyei Robotikai Központ vezetője is.
A versenyzők változatos korcsoportokban lépnek fel, az óvodásoktól középiskolásokig, robotjaik a következő négy napban táncolni, focizni fognak, és áldozatokat mentenek veszélyes területekről, például földrengések romjai alól, stb.
A horvátországi iskolákban rendkívül népszerű a robotika, többek között a Horvát Robotikai Társaságnak köszönhetően.
A húsz évvel ezelőtt alapított lelkes egyesület tizenöt éve Ivica Kolarić professzor vezetésével folyamatosan dolgozik a fiatalok oktatásán, és kiváló eredményeket ér el az európai és világversenyeken.
Ezt a munkát és minden sikerüket az európai Robocup szervezet azzal díjazta, hogy idén Horvátországnak ítélte ennek a rangos versenynek a megszervezését.
A jéghegy csúcsa
Ez a fenti hírecske azonban csak a jéghegy csúcsa.
Kevesen tudják, hogy Horvátországban alapították a szintén „robotbarát” IRIM-et (Institute for Youth Development and Innovation), amely non-profit szervezetként Európa legnagyobb iskolán kívüli oktatási programját fejlesztette ki és hajtja végre – a CroatianMakers mozgalmon keresztül, amely csak Horvátországban több mint 300 000 gyereket ért el.

KIS ÁLMOK: Február 7-e és 16-a között rendezték meg a Horvát Makers League harmadik fordulóját (Forrás: Croatian Makers)
Bár az IRIM Horvátországban indult, és elsősorban itt működik, tevékenységét kiterjesztette Szerbiára, Bosznia-Hercegovinára, Koszovóra, Montenegróra és Svájcra is, ahol a helyi partnerekkel együttműködve valósítja meg projektjeit, és további tízezer gyermeket von be a robotika világába.
Középpontjában a digitális és tudományos műveltség, valamint a technológiai és egyéb kompetenciák fejlesztése áll a STEM (Science, Technology, Engineering and Mathematics – Tudomány, Technológia, Mérnöki Tudományok és Matematika) területén annak érdekében, hogy a most cseperedő nemzedékek a 21. század egyenjogú polgáraivá váljanak a földgolyó más tájairól érkező társaikkal.
Az IRIM a STEM-mel kapcsolatos tevékenységet a fontos kompetenciák eléréséhez szükséges eszköznek tekinti olyan kulcskészségek elsajátítása során, mint a tanulási készségek, a problémamegoldás, az együttműködés, a kommunikáció, valamint az olyan személyiségjegyek, mint a kíváncsiság, a kezdeményezőkészség, a kitartás, az alkalmazkodóképesség, valamint a társadalmi és kulturális tudatosság.
Az IRIM nagy mennyiségű felszerelést adományoz elsősorban a tudás széles körű és mély terjesztésének eszközeként szervezett tevékenységek, oktatók képzése (csak Horvátországban több mint 4500 pedagógus részesül ebben), oktatási tartalmak fejlesztése, valamint oktatási weboldalak készítése, stb.
Az IRIM egyedülálló abban, hogy sikerül a „skálázhatóságot”, vagyis a mély tudás átadását nagy mennyiségben elérni.
Az IRIM kezdeti és állandó kulcsfontosságú finanszírozása Nenad és Rujana Bakić adományainak köszönhető, de ugyanakkor az egyesületet polgárok, vállalatok és más források adományaiból is finanszírozzák, de sikeresen pályáznak a nemzeti és európai fejlesztési alapoknál is.
Az IRIM már kifejlesztette az oktatók (nagykövetek) szilárd ökoszisztémáját, és kiépített egy gazdag oktatási platformot, amely lehetővé teszi a tevékenységek sikeres fejlesztését.
Mi ennek az értelme?
Horvátország és a szomszédos országok iskolarendszerei a reform különböző szakaszaiban vannak, de jelenleg még nem képesek minőségi tudást nyújtani a STEM területén, vagy olyan kulcskompetenciákat fejleszteni, mint például az együttműködés a csoportmunkában, kommunikáció, tanulási készségek, kreativitás, kíváncsiság, kitartás és vezetői készségek.
Az IRIM feladata nemcsak az hogy, természetes módon befolyásolja e kompetenciák fejlesztését, hanem tudatosan törekszik azok erősítésére is.
Az Eurostat vonatkozó felmérése szerint a horvát állampolgárok – az EU egészéhez viszonyítva – az oktatásnak és a kemény munkának tulajdonítják a legkisebb jelentőséget a siker elérése terén, szemben a politikai kapcsolatokkal és az egyéni boldogsággal.
Hasonló a helyzet más nyugat-balkáni országokban is, ahol ennek kiküszöbölését, vagyis az IRIM által szorgalmazott tevékenységeket helyi partnerek végzik.
Az IRIM fő társadalmi küldetése ugyanis a siker kultúrájának megteremtése azzal a céllal, hogy megerősítse a meritokráciát, mint a társadalom központi pillérét és fő mozgatórugóját.
-
Koszovó6 nap telt el azóta
KOSZOVÓI ELNÖK: Szerbiának nincs helye az európai nemzetek között, plusz 1 kecske
-
Szerb Köztársaság4 nap telt el azóta
Dodik Moszkvába utazgat, mégis kap pénzt az Európai Uniótól
-
English3 nap telt el azóta
Dodik travels to Moscow, yet receives money from the European Union
-
Szlovákia6 nap telt el azóta
GLOBSEC 2023: Szlovák biztonságpolitikai fesztivál, amelyre az egész világ odafigyelt