A cikk meghallgatása

Andrej Plenković horvát miniszterelnök, Marko Primorac pénzügyminiszterrel, Oleg Butković miniszterelnök-helyettessel és Davor Filipović gazdasági miniszterrel közösen ismertette a kormány adóreformját. Ha ennek a lényegét kényszerülnénk röviden összefoglalni, legfontosabbnak azt emelnénk ki, hogy a jövő év január 1-jétől szinte mindenki többet fog keresni, illetve, hogy a kormány a választások előtt csökkentette a nagyvárosok bevételét, a helyi pótadó eltörlésével. Ez utóbbi kicsit gyanús, a négy nagyobbacska horvát városban, Eszék kivételével, ugyanis az ellenzék van hatalmon, bár a miniszterelnök “ellenzéki lárifárinak” titulálta az ezzel kapcsolatos kifogásokat.

Jövőre szuperválasztási év lesz

Talán mégsem nélkülöz minden malíciát, hogy a horvát kormány a 2024-es szuperválasztási év előtt nyirbálta meg az önkormányzatok bevételét. Különösen igaz ez a horvát fővárosra, amely az új adóreform után – az első becslések szerint – 60 millió euróval kevesebbet tudhat majd a városi költségvetésben.

De nem jár sokkal jobban az országos politikai befolyásra pályázó Ivica Puljak spliti polgármester, vagy a fiumei (Rijeka) városi vezetés, amely az SDP színeiben lép majd pályára.

Eszéken Ivan Radić polgármesternek nem kell különösebben aggódnia, mindig számíthat arra, hogy a kormány valamiképpen kompenzálja a veszteséget.

A szuperválasztási év rendkívül jelentős pillanat Horvátország számára, hiszen hároméves választási szünet után egy, illetve alig több, mint fél év alatt három választás következik, amelyre a 90-es évek óta nem volt példa.

Jövőre az első választások májusban lesznek, amikor az Európai Parlament horvát tagjainak kilétéről döntenek.

Az ország sorsa szempontjából az ennél jóval fontosabb parlamenti választásokat júliusban, vagy kora ősszel tartják meg, az elnökválasztás pedig valamikor az év végén várható.

Mindez egészen mást fényt vet a tervezett adóreformra, bár gazdasági elemzők a kormány elképzeléseit nem neveznék reformnak, a jövedelmek szempontjából ugyanis csekély változások várhatók.

A kormány növeli a béreket

Mint ezt a horvát miniszterelnök kifejtette, a jelenlegi adóreform kilenc törvény módosítását foglalja magában, aminek célja a bérek növelése.

Andrej Plenković arra emlékeztetett, hogy a kormányzás hét éve alatt az ország adóreformok és jogszabályi változások sorozatán esett át, amelyek rendre az emberek és a gazdaság adókedvezményeit célozták.

– 2017 és 2022 között 1 milliárd euróval nőttek a helyi önkormányzatok bevételei

– mondta a kormányfő az ellenzék által hangoztatott érvek tarthatatlanságára utalva.

A miniszterelnök az adóreform céljait úgy foglalta össze, hogy azok mindenekelőtt a polgárok életszínvonalának emelését szolgálják, ami a jelenlegi gazdasági környezetben a bérek, különösen a legalacsonyabbak fizetések növelése által valósulhat meg.

– A második célkitűzés a gazdasági növekedés megőrzése, a harmadik pedig az önkormányzatok és városok fiskális autonómiájának megerősítése

– tette hozzá Plenković, aki szerint a 2023-as esztendő az ideális év az új adóreformok életbe léptetéséhez. Abban a helyzetben, amikor a gazdaság növekedése lassul, a kormány logikája szerint eljött az ideje az adóterhek csökkentésének.

Ehhez még hozzátette, hogy a közszférában sokat foglalkoztak az áfakulcsok csökkentésével, ami enyhítené a terheket. Amikor a kormány csökkentette az áfakulcsot, egyes piaci szereplők ezt arra használták ki, hogy növeljék a nyereségüket, ezért a kormány úgy határozott, hogy közvetlenül csökkenti a jövedelemre nehezedő adóterheket.

Az utóbbi öt évben a képen látható Split bevételei növekedtek leginkább (Forrás: Twitter)

A miniszterelnök véleménye szerint ez a reform segít abban, hogy felkarolja azokat, akik sajnálatos módon ez idáig nem részesültek adókedvezményben.

A polgárok egy széles rétegének túl kevés jövedelme volt ehhez, és ezért még jövedelemi adót sem fizettek. A várakozások szerint az adóreform növeli majd a fiskális decentralizációt.

A miniszterelnök szerint ezzel rá akarnak mutatni az ellenzék által hangoztatott állítások tarthatatlanságára, amelyek szerint a kabinet valamiféle központosító kormány, amelynek problémái vannak a városokkal, az önkormányzatokkal vagy a megyékkel, és ezért megfosztja őket egyes jogaiktól.

– Egyetlen kormány sem hajtott végre ekkora jogi korrekciókat, és vállalt magára jelentős költségeket annak érdekében, hogy növelje a megyék, városok és önkormányzatok bevételeit

– mondta Plenković, és rámutatott arra, hogy hamis az a tézis, amely szerint ez a kormány elvesz valamit a helyi önkormányzatoktól.

Minimális lesz a növekedés?

Branko Grčić, az ellenzéki Szociáldemokrata Párt (SDP) gazdasági szakértője szerint a kormány által tervezett adóreform nem hoz jelentős előrelépést a fizetések növekedése terén.

Kapcsolódó cikk

KONCEPCIÓ: Milyen lesz a chipgyártással megspékelt horvát hidrogénalapú gazdaság?

Grčić megjegyezte, hogy a személyi jövedelemi adópótlékot eltörlik ugyan, viszont arra kell számítani, hogy az önkormányzatok a felajánlott egyéb adókulcsok keretében kompenzálják a kieső jövedelmet.

A legnagyobb ellenzéki párt gazdasági szakértője szerint a horvát nyugdíjrendszer igencsak megroggyant, a nyugdíjak rendkívül kicsik, és a rendszerbe történő bárminemű beavatkozás instabilitást okozhat, ráadásul az egész adózási rendszer bonyolultabb lesz, mint eddig.

Egy másik gazdasági szakértő szerint ez nem adóreform. Damir Novotny úgy véli, hogy az igazi reform helyett csak az adókulcsok változnak, aminek következtében a legalacsonyabb bérek átlagosan 40 euróval emelkedhetnek.

Novotny szerint ezek a változások csekélyek, és nincs értelme akkora felhajtást csinálni körülöttük, mint aminek most szemtanúi vagyunk, mindez csak a populizmust szolgálja, és inkább csak a lassan folklórrá váló “politikai marketing” része, igazi gazdasági tartalom nélkül”.