Magyarország növeli katonai jelenlétét Boszniában, az EUFOR magyar parancsnokot kap

A cikk meghallgatása

A boszniai médiában meglehetősen vegyes visszhangot kapott a Der Standard osztrák napilapban közölt hír, miszerint 2024. január 1-jét követően magyar tábornok veszi át az EUFOR Althea misszió vezetését Szarajevóban. A nagyobb arányú katonadiplomáciai befolyás mellé nagyobb mennyiségű harceszköz felvonultatása is a magyar hadsereg kötelessége lesz, aminek első lépéseként BTR-80-as lövészpáncélosokkal került megerősítésre a butmiri csapattest.

Megerősített boszniai jelenlét

A Slobodna Bosna hírportál jelentetett meg elsőként fényképpel illusztrált írást arról, hogy a Magyar Honvédség erősítette a közelmúltban a jelenlétét Bosznia-Hercegovinában.

A csapatmozgás kapcsán pontos információk nincsenek, azonban a Bosznia-Hercegovinát Horvátországgal összekötő svilaji határátkelő ponton sikerült lencsevégre kapni az egyik szállító járművön érkező magyar BTR-80-as lövészpáncélost.

A magyar haderő nagyobb arányú nyugat-balkáni szerepvállalása a jövőben nem csak a harceszközök külföldi jelenlétében lesz tetten érhető.

Az osztrák Der Standard még július végén számolt be arról, hogy meg nem nevezett osztrák kormányzati forrásuk szerint 2024. január 1-től Sticz László vezérőrnagy váltja Helmut Habermayer osztrák tábornokot az EUFOR misszió élén.

Az osztrák napilap cikke alapján a magyar Honvédelmi Minisztérium egyfajta barter megállapodást hozott tető alá az EUFOR-ral, miszerint a misszió parancsnoki tisztségét magyar katona tölti be a következő időszakban, amiért cserében a magyar fél vállalja négy katonai helikopter missziós feladatokban való részvételét Bosznia-Hercegovina területén minimum három évig.

Az érintett forgószárnyas eszközök típusát az osztrák lap nem nevezte meg.

A katonadiplomáciai szempontból jelentős pozíció magyar félre történő testálása komoly visszhangot kapott a nyugat-balkáni Csodaországban.

A jobboldali konzervatív bosnyák sajtó indokolatlan magyar térnyerésről írt, és a magyar kormánnyal szoros viszonyt ápoló Milorad Dodik boszniai szerb elnök politikai tevékenységét rendre kritizáló BN televízió hírportálja szintén negatív színben tüntette fel az EUFOR-ban erősödő magyar szerepvállalást.

Bečirović az osztrákoknál lobbizott

A Der Standard cikke kitér az EUFOR élén való vezetőváltás mellett arra is, hogy a boszniai belpolitikai helyzet romlására reagálva Denis Bečirović, a 2022. őszén megválasztott boszniai államelnökség bosnyák tagja, több hivatalos csatornán jelezte, hogy megítélése szerint indokolt az EUFOR erőinek megnövelése.

Bečirović először idén januárban a NATO brüsszeli központjában tett hivatalos látogatása alkalmával, majd két hónappal később a katonai szövetségtől magát konzekvensen távol tartó Ausztriában igyekezett elérni az EUFOR megerősítését a boszniai biztonsági helyzet romlására hivatkozva.

Denis Bećirović, a boszniai államelnökség bosnyák tagja több EUFOR-katonát kért a Kreml-barát Milorad Dodik elszakadási lépései miatt – írta a Der Standard. Bećirović ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy az utolsó órában vagyunk azon a téren, hogy megállítsuk az ukrán válság kiterjedését Bosznia-Hercegovina területére, vagyis Európa délkeleti részére. (Forrás: Facebook, Dr. Denis Bećirović

Bečirović mindkét találkozón Milorad Dodik Oroszországgal és Szerbiával meglévő kapcsolataival igyekezett alátámasztani a nemzetközi katonai misszió megnövelésének szükségességét.

A Karl Nehammer vezette osztrák kormány azonban nem lelkesedett az ötletért, hogy a jelenleginél jobban belemerüljön egy nyugat-balkáni katonai misszióba, különös tekintettel arra, hogy az ukrajnai háború ellenére az esetleges NATO csatlakozás kérdése továbbra sem élvez átütő támogatottságot Ausztriában.

A bécsi találkozót követően a bosnyák államelnökségi tag már Szarajevóban próbálta jobb belátásra bírni Helmut Habermayer tábornokot, az EUFOR jelenlegi vezetőjét.

Bečirović további két századnyi, összesen 240 külföldi – elsősorban osztrák – katona Brcsko (Brčko) körzetbe való elhelyezését tekintette indokoltnak a jelenlegi 1150 fős, Szarajevóban összpontosuló kontingens fenntartása mellett.

Az osztrák álláspont részletekbe menően nem ismert, azonban annak lényege a csapaterősítéssel szembeni elutasításban manifesztálódott. Így közölték Bečirovićtyal, hogy „az osztrák kormány aggodalommal figyeli ugyan a nyugat-balkáni, különösen a bosznia-hercegovinai eseményeket, az EUFOR-ba azonban nem szándékoznak további csapatokat átvezényelni.”

Az EU-ban sem támogatnák

A nyugati katonai segítség szükségességét a boszniai belpolitikai viták során is rendre felhozó Bečirović az osztrák féllel való tárgyalásai során visszatérően azt hozta fel indokul, hogy a Putyin és Oroszország által jelentett fenyegetést komolyabban kell venni, mert az ukrajnai hadszintéren kibontakozni nem tudó orosz haderő tehermentesítése érdekében Moszkva további proxi konfliktusokkal terhelheti a NATO tagállamokat.

Bečirović szerint Bosznia-Hercegovina pillanatok alatt fegyveres konfliktusok színterévé válhat, ami az ország széteséséhez vezethet.

Az oroszoknak Moldávia és Grúzia (Georgia) mellett Bosznia-Hercegovinában van a legnagyobb esélyük olyan destabilizációs lépések végrehajtására a boszniai szerbek felhasználásával, ami miatt a NATO kénytelen lenne fokozni a nyugat-balkáni jelenlétét.

A Der Standard a boszniai helyzet esetleges eszkalációs potenciálja kapcsán kérdést intézett az osztrák védelmi tárcához, ahonnan az a válasz érkezett, hogy „a jelenlegi biztonsági helyzetben nincs kilátásban közvetlen negatív hatás a nemzetközi katonai misszió tekintetében”, vagyis nem kell annyira aggódni a sógorok szerint.

Pierre Kugelweis az osztrák védelmi minisztérium sajtóosztályának vezetője mindezt még annyival egészítette ki, hogy „a csapatok létszámának növelését nem tartják szükségesnek. A boszniai biztonsági helyzet összességében stabil és biztonságos, azonban ez a helyzet kétségtelenül törékeny.”

Az osztrák lap ezen túlmenően azt is megtudta egy meg nem nevezett, bécsi kormányzati forrásra hivatkozva, hogy az EU vezetői körében jelenleg valószínűtlen, hogy támogatnák az EUFOR bővítését.

Az USA az olaszokat akarta az EUFOR élére

A Der Standard értesülése szerint a magyar kormány és az amerikai fél közötti feszültséggel terhelt kapcsolat miatt az USA külügyi adminisztrációja hosszabb ideje lobbizott az olasz kormánynál, hogy vállalják el a boszniai katonai misszió vezetését.

Kapcsolódó cikk

NINCS EUFOR-EUFÓRIA: A horvát katonákat még képen sem szeretnék látni Bosznia-Hercegovinában

Ismeretlen okból az olasz haderő azonban nem mutatkozott nyitottnak a katonadiplomáciai szempontból kiemelt pozíció elvállalására.

A 2009. óta töretlen osztrák vezetés az EUFOR élén különös jelentőséggel bírt, tekintettel arra, hogy az osztrák kormány és a katonai vezetés komoly figyelmet fordított a bosznia-hercegovinai nemzetiségekkel való arányos kommunikációra.

Emellett azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy az osztrák diplomácia és a gazdasági társaságok boszniai szerepvállalása jellemzően pozitív megítélés alá esik mindhárom államalkotó nemzet körében, így az osztrák katonai parancsnokság tényét lehetett a legkönnyebben „eladni” az idegen haderővel szemben fenntartásokkal lévő boszniai lakosságnak.

Kérdéses, hogy egy magyar vezetésű kontingens milyen társadalmi megítéléssel bír majd január 1-jét követően, és mennyiben lesz a vezetőváltás bármikor előhúzható ütőkártya a napi boszniai politikában?