Görögország
TOMBOLÓ POZITÍV HAGULAT: Görög-török közeledés?

Míg Recep Tayyip Erdoğan török államfő bombasztikus bejelentésekkel nyűgözte le a nyugati közvéleményt a vilniusi NATO-csúcs kapcsán – azaz vállalta, hogy támogatja a svéd csatlakozást, illetve Ukrajna NATO-tagságát is –, jóval kevesebb sajtóvisszhangot kapott viszont a csúcs örve alatt zajló találkozó a frissen újraválasztott görög miniszterelnök, Kiriákosz Micotákisz és közte. A megbeszélésről készült képek és rövid beszámoló szerint az utóbbi hónapok pozitív atmoszférájában a kapcsolatok fejlesztése mindkét ország hasznára válik. Két külügyminiszterüket meg is bízták a folyamat menedzselésével – nekik nyáron lesz egy találkozójuk, – egyúttal megegyeztek, hogy az ősszel Thesszalonikiben közös kormányülést tartanak. Addig várhatóan a két vezető még a szeptemberi, New Yorkban tartandó ENSZ Közgyűlés apropóján is tárgyal.
Harciasra sikeredett viszony
A közös kormányülés már-már történelminek tekinthető, mivel az intézmény 2010-es bevezetése óta csak négyszer ültek össze a felek, legutóbb a migrációs válság örve alatt, 2016 márciusában, Izmirben.
Ám 2016 óta nagyon megromlottak a kapcsolatok, amin az sem változtatott érdemben, hogy az akkor az ultrabalos görög miniszterelnököt, Aléxisz Cípraszt a konzervatív Micotákisz követte, akivel elvileg könnyebben találhatta volna meg a modus vivendit Erdoğan.
Ezzel szemben 2019 ősze óta egymást érték a két ország közötti diplomáciai csörték, ami kezdődött a Földközi-tenger keleti medencéjében lévő görög különleges gazdasági övezetekkel és a felségvizekre a török joghatóság kiterjesztésével, folytatva 2020-ban egy rövid ideig tartó, azonban annál látványosabb migrációs válsággal a szárazföldi határnál, Edirne térségében, végezetül majdnem fegyveres összecsapássá súlyosbodva az év augusztusában.
A viszony további elmérgesedésének az EU-s szankciók és nagyhatalmi nyomásgyakorlás szabott határt, de a harcias üzengetések a következő években is napirenden maradtak, főleg a felségvizek és az Anatólia előterében lévő görög szigetek demilitarizálását illetően.
Sokan úgy is gondolták, hogy mivel 2023-ban mindkét országban választásokat tartanak, akár egy komolyabb diplomáciai konfliktus generálása tematizálhatja a napirendet, s akár a két vezető malmára is hajthatja a vizet.
Ezt a forgatókönyvet végül a február 6-i délkelet-törökországi földrengések söpörték le a tervezőasztalról, mivel Athén nagyon gyorsan és nagyon látványosan nyújtott segítséget, visszaidézve az 1999-es izmiti földrengés során tanúsított önzetlen kiállását.
Ahogy a görög mentőcsapatokról készült fotók bejárták a török közösségi médiát, úgy finomodott a kormányzati hangnem Görögországot illetően.
Magasrangú találkozók indultak, aminek hamarosan egy másik szerencsétlenség adott szomorú aktualitást: február végén 57 halálos áldozatot követelő vonatbaleset történt.
Tomboló pozitív hangulat
A vilniuszi találkozó a két vezető között – 16 hónap óta az első – valóban optimizmusra adhat okot, noha viták maradnak bőven.
Micotákisznak nem sokkal ezután már magyarázkodnia kellett: szerinte a beszélgetésen nem esett szó a Nyugat-Thrákiában élő muszlimokról, ellentétben azzal, ahogy Erdoğan nyilatkozott, hogy ez lett volna a legfőbb téma.
A török államfő elmondása szerint azt szeretné, ha a muszlim közösség – amely törökökből, pomákokból és romákból áll – maga választhassa vallási elöljáróit, s ne az állam nevezze ki őket.
Ezzel szemben a görög miniszterelnök úgy látja, inkább az érintett megyében lévő török konzulátus tevékenysége merült fel, ugyanis nehezményezte, hogy a baloldali Sziriza támogatására buzdított a kirendeltség.
Tehát az éppen tomboló pozitív hangulatban várhatóan a következő hónapokban is folytatódni fog az adok-kapok.
A mostani békülékenység törékeny voltát mi sem bizonyítja jobban, hogy az eddigi komoly kérdésekbe – kisebbségek helyzete, felségvizek delimitációja, légtér, szigetek demilitarizálása, hogy csak néhány fontosabbat említsünk – is beletört a vezetők bicskája, leginkább csak a szőnyeg alá söprés működött.
Micotákisz minden esetre szeretné, ha a különleges gazdasági övezetek (EEZ), vagyis a vitatott tengeri határok kérdését sikerülne gyorsan rendezni.
Ugyanakkor valószínűleg ez lesz a legrágósabb falat, mivel Törökország nem részese az ENSZ Tengerjogi Egyezményének, s nem is nagyon adta tanújelét annak, hogy alá kívánná írni – persze ettől még bilaterális alapon megegyezhetnének mind az Égei-tengerről, mind a Földközi-tengerről, azonban Erdoğan semmiképp nem akar majd egy megállapodás esetén üres kézzel hazatérni.
A görög-török viszony rendezésében vagy legalábbis pozitív mederben tartásában az Egyesült Államok is nyújthat segítséget.
Előzetes várakozások szerint az amerikai kongresszus egyszerre fog dönteni az Ankarának ígért F-16-osok odaítéléséről, valamint arról, hogy Athén zöld lámpát kapjon az F-35-ös vadászgépek beszerzése terén.
A két félnek tett gesztusok és a tárgyalások támogatása, ha áttörést nem is, de egy hosszabb ideig tartó közeledést jelent majd Görögország és Törökország között.

- B A Balkanac5 nap telt el azóta
Törékeny Galamb & Kövér Varangy a Manóba’ (Coyoacán – Budapest – Belgrád 2025)
- Bosznia6 nap telt el azóta
A boszniai képviselőház nem szavazta meg a külügyminiszter leváltását
- Magyarország4 nap telt el azóta
Szijjártó szerint Oroszország regionális realitás
- Szerbia6 nap telt el azóta
DEKLARÁCIÓ: Már autonómia sem jár Vajdaságnak?