Connect with us

Törökország

TOMBOLÓ POZITÍV HAGULAT: Görög-török közeledés?

Avatar photo

Közzétéve:

A megjelenés dátuma

pozitív hangulat sziget / positive mood in greek-turkish relations
EGY A NYOLCHOZ: Így aránylik Görögország és Törökország lakosságának létszáma egymáshoz (Forrás: Twitter, Recep Tayyip Erdoğan)

Kattints ide a cikk meghallgatásához

Míg Recep Tayyip Erdoğan török államfő bombasztikus bejelentésekkel nyűgözte le a nyugati közvéleményt a vilniusi NATO-csúcs kapcsán – azaz vállalta, hogy támogatja a svéd csatlakozást, illetve Ukrajna NATO-tagságát is –, jóval kevesebb sajtóvisszhangot kapott viszont a csúcs örve alatt zajló találkozó a frissen újraválasztott görög miniszterelnök, Kiriákosz Micotákisz és közte. A megbeszélésről készült képek és rövid beszámoló szerint az utóbbi hónapok pozitív atmoszférájában a kapcsolatok fejlesztése mindkét ország hasznára válik. Két külügyminiszterüket meg is bízták a folyamat menedzselésével – nekik nyáron lesz egy találkozójuk, – egyúttal megegyeztek, hogy az ősszel Thesszalonikiben közös kormányülést tartanak. Addig várhatóan a két vezető még a szeptemberi, New Yorkban tartandó ENSZ Közgyűlés apropóján is tárgyal.

Harciasra sikeredett viszony

A közös kormányülés már-már történelminek tekinthető, mivel az intézmény 2010-es bevezetése óta csak négyszer ültek össze a felek, legutóbb a migrációs válság örve alatt, 2016 márciusában, Izmirben.

Ám 2016 óta nagyon megromlottak a kapcsolatok, amin az sem változtatott érdemben, hogy az akkor az ultrabalos görög miniszterelnököt, Aléxisz Cípraszt a konzervatív Micotákisz követte, akivel elvileg könnyebben találhatta volna meg a modus vivendit Erdoğan.

Ezzel szemben 2019 ősze óta egymást érték a két ország közötti diplomáciai csörték, ami kezdődött a Földközi-tenger keleti medencéjében lévő görög különleges gazdasági övezetekkel és a felségvizekre a török joghatóság kiterjesztésével, folytatva 2020-ban egy rövid ideig tartó, azonban annál látványosabb migrációs válsággal a szárazföldi határnál, Edirne térségében, végezetül majdnem fegyveres összecsapássá súlyosbodva az év augusztusában.

A viszony további elmérgesedésének az EU-s szankciók és nagyhatalmi nyomásgyakorlás szabott határt, de a harcias üzengetések a következő években is napirenden maradtak, főleg a felségvizek és az Anatólia előterében lévő görög szigetek demilitarizálását illetően.

Sokan úgy is gondolták, hogy mivel 2023-ban mindkét országban választásokat tartanak, akár egy komolyabb diplomáciai konfliktus generálása tematizálhatja a napirendet, s akár a két vezető malmára is hajthatja a vizet.

Ezt a forgatókönyvet végül a február 6-i délkelet-törökországi földrengések söpörték le a tervezőasztalról, mivel Athén nagyon gyorsan és nagyon látványosan nyújtott segítséget, visszaidézve az 1999-es izmiti földrengés során tanúsított önzetlen kiállását.

Ahogy a görög mentőcsapatokról készült fotók bejárták a török közösségi médiát, úgy finomodott a kormányzati hangnem Görögországot illetően.

Magasrangú találkozók indultak, aminek hamarosan egy másik szerencsétlenség adott szomorú aktualitást: február végén 57 halálos áldozatot követelő vonatbaleset történt.

Tomboló pozitív hangulat

A vilniuszi találkozó a két vezető között – 16 hónap óta az első – valóban optimizmusra adhat okot, noha viták maradnak bőven.

Micotákisznak nem sokkal ezután már magyarázkodnia kellett: szerinte a beszélgetésen nem esett szó a Nyugat-Thrákiában élő muszlimokról, ellentétben azzal, ahogy Erdoğan nyilatkozott, hogy ez lett volna a legfőbb téma.

A török államfő elmondása szerint azt szeretné, ha a muszlim közösség – amely törökökből, pomákokból és romákból áll – maga választhassa vallási elöljáróit, s ne az állam nevezze ki őket.

Ezzel szemben a görög miniszterelnök úgy látja, inkább az érintett megyében lévő török konzulátus tevékenysége merült fel, ugyanis nehezményezte, hogy a baloldali Sziriza támogatására buzdított a kirendeltség.

Tehát az éppen tomboló pozitív hangulatban várhatóan a következő hónapokban is folytatódni fog az adok-kapok.

A mostani békülékenység törékeny voltát mi sem bizonyítja jobban, hogy az eddigi komoly kérdésekbe – kisebbségek helyzete, felségvizek delimitációja, légtér, szigetek demilitarizálása, hogy csak néhány fontosabbat említsünk – is beletört a vezetők bicskája, leginkább csak a szőnyeg alá söprés működött.

Micotákisz minden esetre szeretné, ha a különleges gazdasági övezetek (EEZ), vagyis a vitatott tengeri határok kérdését sikerülne gyorsan rendezni.

Ugyanakkor valószínűleg ez lesz a legrágósabb falat, mivel Törökország nem részese az ENSZ Tengerjogi Egyezményének, s nem is nagyon adta tanújelét annak, hogy alá kívánná írni – persze ettől még bilaterális alapon megegyezhetnének mind az Égei-tengerről, mind a Földközi-tengerről, azonban Erdoğan semmiképp nem akar majd egy megállapodás esetén üres kézzel hazatérni.

A görög-török viszony rendezésében vagy legalábbis pozitív mederben tartásában az Egyesült Államok is nyújthat segítséget.

Előzetes várakozások szerint az amerikai kongresszus egyszerre fog dönteni az Ankarának ígért F-16-osok odaítéléséről, valamint arról, hogy Athén zöld lámpát kapjon az F-35-ös vadászgépek beszerzése terén.

A két félnek tett gesztusok és a tárgyalások támogatása, ha áttörést nem is, de egy hosszabb ideig tartó közeledést jelent majd Görögország és Törökország között.

QR Code

Küld el ezt a cikket e-mailben

Ehhez kattints ide

Meteorológia



B.A. Balkanac

Balkanac

Magyarország

Az ENSZ Közgyűlése határozatot fogadott el, amely július 11-ét az 1995-ös srebrenicai népirtásról való elmélkedés és megemlékezés nemzetközi napjává nyilvánította, Potocariban már ácsolják a szégyenfát Az ENSZ Közgyűlése határozatot fogadott el, amely július 11-ét az 1995-ös srebrenicai népirtásról való elmélkedés és megemlékezés nemzetközi napjává nyilvánította, Potocariban már ácsolják a szégyenfát
Bosznia1 nap telt el azóta

Potočariban ácsolják a szégyenfát, Magyarország neve is felkerül rá, tiltakozó jegyzék is érkezhet

A balkáni népek és a magyarok között sok közös vonás van. Ezek egyike, hogy nehezen felejtenek. Annak bebiztosítása érdekében, hogy...

Elmedin Konaković és Várhelyi Olivér közös nyilatkozatot tett miszerint Magyarország nem támogatja a srebrenicai határozatot az ENSZ Közgyűlésében. Elmedin Konaković és Várhelyi Olivér közös nyilatkozatot tett miszerint Magyarország nem támogatja a srebrenicai határozatot az ENSZ Közgyűlésében.
Bosznia7 nap telt el azóta

Várhelyi Olivér és Elmedin Konaković visszavonulót fújt, közös nyilatkozatot tettek közre Srebrenicáról

Közösen megállapították, hogy Várhelyi Olivér korábbi nyilatkozatai teljes tisztelettel adóznak az áldozatok iránt, és semmiképpen sem kérdőjelezték meg az 1995-ös...

Tíz perc múlva tizenegy: Barátok már nem lesznek, Elmedin Dino Konakovic és a Magyarországot képvislő Várhelyi Olivér Tíz perc múlva tizenegy: Barátok már nem lesznek, Elmedin Dino Konakovic és a Magyarországot képvislő Várhelyi Olivér
Bosznia1 hét telt el azóta

A boszniai külügyminiszter nekiment Várhelyinek, és felmondott egy Magyarországgal kötött szerződést

A boszniai külügyminiszter felmondta a március 6-i Szijjártó-látogatás során bejelentett EU-integráció támogatását célzó bilaterális megállapodást. Az egyezmény lényegében 50 boszniai...

A szerb elnök a kevés Fico a kevés szabad és szabadságszerető európai vezető közé tartozik, ezért Orbánnal együtt napokon belül meglátogatják A szerb elnök a kevés Fico a kevés szabad és szabadságszerető európai vezető közé tartozik, ezért Orbánnal együtt napokon belül meglátogatják
Magyarország1 hét telt el azóta

Vučić és Orbán a következő napokban meglátogatja a megsebesült szlovák miniszterelnököt

Az eléggé pongyolán fogalmazó belgrádi kormánypárti lap azt nem tisztázta, hogy Vučić és Orbán közösen keresi-e fel Robert Ficót, de...

Szijjártó szerint Magyarország mindent meg kíván tenni azért, hogy hozzájáruljon a nyugat-balkáni és európai stabilitáshoz és békéhez, Dodik szerint Magyarország annyira pártatlan, hogy akár irányíthatná is a Balkánnal kapcsolatos uniós folyamatokat Szijjártó szerint Magyarország mindent meg kíván tenni azért, hogy hozzájáruljon a nyugat-balkáni és európai stabilitáshoz és békéhez, Dodik szerint Magyarország annyira pártatlan, hogy akár irányíthatná is a Balkánnal kapcsolatos uniós folyamatokat
Magyarország2 hét telt el azóta

Dodik szerint Magyarország akár vezethetné is a Balkánnal kapcsolatos uniós folyamatokat

Szijjártó szerint a nemzetközi politikai szereplőknek be kellene fejezniük a feszültségkeltést Bosznia-Hercegovinában, valamint a szankciókkal való fenyegetődzést, akárcsak az erőszakos...

Szlovákia

Európai Unió

Oroszország

Kína

Öt nap legjava