Connect with us

Görögország

A Spártaiak bemasíroztak Athénba, de a régi-új kormány a helyén van
0 (0)

Avatar photo

Közzétéve:

A megjelenés dátuma

Spárta, Athén, radikális
A régi-új miniszterelnök jól kalkulált, nem szerzett több szavazatot, mint egy hónappal ezelőtt, mégis több mandátumhoz jutott (Forrás: Twitter, Kyriakos Mitsotakis)
A csillagok segítségével értékeld a cikket!
[Összesen: 0 Átlag: 0]

Hallgasd meg ezt a cikket!

Egy hónappal a május végén tartott görög parlamenti választások után újra az urnákhoz járulhattak a görög szavazók. Az újrázásnak – pontosabban előrehozott választásnak – az volt az oka, hogy noha az előző ciklus során hatalmon lévő Kiriákosz Micotákisz pártja, az Új Demokrácia kapta a legtöbb szavazatot, mégsem tudott egyedül kormányt alakítani. Se a különböző baloldali pártokkal, sem a nemzeti radikálisokkal nem akart összeállni, így megfelelő többség hiányában újabb felhatalmazást kért a kormányfő. A görög választási törvény értelmében a júniusi választásokra visszaállt a korábban már alkalmazott, ezúttal finomhangolt 50 prémium mandátumos rendszer, amely a legerősebb párt parlamenti többségét hivatott biztosítani.

Görögország kékbe borult

A régi-új miniszterelnök jól kalkulált: a választásokon, noha lényegi elmozdulás nélkül a szavazatok 40 százalékát kapta, ezúttal már nem 146, hanem 158 mandátumot szerzett a 300 fős törvényhozásban.

– Görögország kékbe borult

– állapította meg a választási térképre pillantva.

Micotákisz annál is inkább hátra dőlhet, mert a baloldal tovább gyengült – és nemcsak a prémium mandátumos rendszerből fakadóan kevesebb parlamenti hely miatt.

Spárta, Athén, radikális

A legfontosabb kihívó, Aléxisz Cíprasz által vezetett Sziriza 23 mandátumot és két százalékpontot veszített, amivel ugyan még mindig a második legnagyobb erő a parlamentben 48 képviselővel, de az eredmények azt mutatják, hogy a baloldali radikális párt tovább hanyatlik, támogatottsága 20 százalék alá esett. Kérdés, hogy ez mennyire fog vezetőváltáshoz vezetni.

A valaha szebb napokat is megért Pánhellén Szocialista Mozgalom (PASZOK) továbbra is a harmadik legnagyobb frakciót adja a szavazatok közel 12 százalékával, s a kommunisták (KKE) is bejutottak, lényegében megismételve az egy hónappal korábbi nyolc százalék alatti eredményüket.

Újdonságként hat viszont, hogy bejutott a parlamentbe a radikális baloldali Szabadság folyama párt, amelyet a korábbi szirizás házelnök, Zoe Konsztantopolu vezet.

A párt kifejezetten rendszerkritikus, a fiatal, negyven körüli vezető több demokráciát és igazságosabb társadalmat hirdet, de a görög nemzeti kérdéseknél is keményebb állásponton van, így például tengelyt akasztana Törökországgal az égei-tengeri felségvizek kapcsán.

Az persze más kérdés, hogy hatalomra kerülés esetén is ennyire harcias lenne-e – egyelőre ez arra volt elég, hogy 165 ezer szavazatot megszerezve átlépje a háromszázalékos küszöböt, s végre bekerüljön a törvényhozásba.

Ellentétben Jánisz Varufákisz korábbi pénzügyminiszterrel, akinek a pártja továbbra sem tudott bejutni a parlamentbe.

Spárta, Athén, radikális

SOHA ILYEN KEVESEN NEM SZAVAZTAK: A részvételi arány alig több, mint 52%-os volt, nyolc százalékkal kisebb, mint egy hónappal korábban, és a legalacsonyabb a katonai junta 1974-es bukását követően

A nemzeti radikálisok is bent vannak

A májusi választáshoz képest azonban a legnagyobb újdonságot a Spártaiak feltűnése jelentette: nem, ezúttal azonban nem Leonidász vagy Gorgó vezette a csapatokat, hanem Vaszilisz Sztingasz, akit az Arany Hajnalból korábban kivált és bebörtönzött Iliasz Kaszidiarisz támogat.

Sztingasz spártai pártja tizenkét fővel az egyik legnagyobb frakciót alapíthatja a parlamentbe jutó nemzeti radikális jobboldali pártok közül.

A másik kettő, a kevésbé radikális, oroszpárti Görög megoldás szintén 12, a sok ortodox pap és oroszpárti szavazótábor egy részét megnyerő, többek között a macedón névvitával kampányoló Demokratikus Hazafias Mozgalom – Győzelem (NIKI) tíz helyet szerzett.

A nemzeti radikális oldal tehát a parlamenti helyek több mint tíz százalékát tudhatja magáénak, vagyis 32 mandátummal rendelkezik a háromszázból.

Míg a Spártaiaknak nagyobb az országos lefedettsége, a másik két nemzeti radikális párt elsősorban az ország északi részén szerepelt jól: úgy látszik, a macedón névvita lezárulása ellenére sokak számára még mindig hívószó az északi szomszéddal kampányolni.

A Spártaiak győzelme már-már caesari magasságokba emelkedik, ha abból indulunk ki, hogy a 2017-ben alapított párt az utóbbi évek választásain marginális eredményt ért el, s egy hónap alatt szinte a semmiből képes volt 240 ezer szavazatot begyűjteni: jött, látott és győzött.

Ez az eredmény persze nem lehetett volna elképzelhető a betiltott az Arany Hajnal és a Görögök börtönben ülő egyik népszerű vezetőjének, Iliasz Kaszidiarisz támogatása nélkül, aki 13 éves kényszereltávját élvezi jelenleg is a zárt intézményben.

Sztingasz pártja így inkább tekinthető a korábban már az igazságszolgáltatással bajba kerülő szélsőjobb, neonáci politikustársaság trójai falovának – a Spártaiakkal az Arany Hajnal tér vissza a parlamentbe, noha az áprilisban hozott törvény pontosan azt a célt szolgálta, hogy ne indulhassanak olyan formációk, amelyeknek a vezetőit elítélték.

A választók közel öt százaléka, különböző neonáci és nemzeti radikális érzelmű személy, az Arany Hajnal törzsgárdája – a nemzeti radikális pártok korábbi eredményei alapján – májusban inkább otthon maradt, hogy aztán Kaszidiarisz felszólításának eleget téve beszavazzon egy pártot a parlamentbe.

Spárta, Athén, radikális

Összesen nyolc párt lépte át a küszöböt, megerősödött a radikális jobboldal

Merre van a tovább?

Mi várható az új Micotakisz-kormánytól? A miniszterelnök a kampány során ígérte, hogy javítja az egészségügyet és az igazságügyi rendszert – ez utóbbi az egyik leglassúbbnak tekintett Európában –, emeli a béreket és új befektetőket hoz az országba.

Sokan a szavazatukkal hálálták meg a koronavírus válság során alkalmazott népjóléti intézkedéseket és a relatíve stabil gazdasági helyzetet, az uniós átlag alatti inflációt (még akkor is, ha az államadósság közel kétszerese az ország GDP-jének).

Minden esetre Görögország gazdasági kilátásai kedvezőek, várakozások szerint év végén már javíthatják a nagy hitelminősítők az ország besorolását.

Külpolitikai értelemben is az előző évek folytatására lehet számítani: továbbra is marad az Egyesült Államok iránti elkötelezettség, vagyis Micotákisz vélhetően megpróbálja szorosabbra fonni a kapcsolatokat a világ legerősebb országával, amelynek az utóbbi években az egyik legmegbízhatóbb szövetségesévé avanzsált a régióban.

Hogy ez mennyire lesz elegendő orvosság a török áfiummal szemben, majd kiderül, de minden esetre az év eddigi szerencsétlenségeinek, katasztrófáinak tükrében a görög-török viszony megnyugodni látszik.

Recep Tayyip Erdoğan török államfő is gratulált Micotákisznak a győzelméhez, de mivel a két vezető az előző ciklus alatt sem tudott érdemben megoldani egyetlen vitást kérdést sem, sőt Törökország nyitott egy új földközi-tengeri „frontot” a görög felségvizek és kizárólagos gazdasági övezetek (EEZ) egy részének elvitatásával, csak idő kérdése, hogy mikor térnek vissza a (retorikai) kardcsörtetéshez.

A csillagok segítségével értékeld a cikket!
[Összesen: 0 Átlag: 0]
QR Code

Küld el ezt a cikket e-mailben

Ehhez kattints ide

Feliratkozás a Hírlevélre

Az e-mailek heti három alkalommal hétfőn, szerdán és pénteken kerülnek kiküldésre.

Meteorológia



B.A. Balkanac

Balkanac

Magyarország

Szlovákia

Európai Unió

Oroszország

Kína

Három nap legjava