Connect with us

Oroszország

MI A KULCS? Oroszország egy titok belsejébe rejtett rejtvény

Avatar photo

Közzétéve:

A megjelenés dátuma

Bild Orbán interjú titok
Orbán Viktor magyar miniszterelnök a Bild című német lapnak adott interjújában azt mondta, nem tartja háborús bűnösnek Vlagyimir Putyin orosz elnököt, és szerinte Ukrajna többé nem tekinthető szuverén államnak

Kattints ide a cikk meghallgatásához

Oroszország egy titok belsejébe rejtett rejtvény
(…) de talán van hozzá egy kulcs: az orosz nemzeti érdek.

Churchill 1939. októberében a BBC-ben elhangzott kijelentése láthatóan örökérvényű. Nehéz lenne jobban fejezni ki azt a tanácstalanságot, ami szombat estétől egy napon át tartott. Zsoldosserege élén Prigozsin kísérletet tett Putyin elnök megdöntésére és (ha lehetséges) egy még könyörtelenebb katonai diktatúra bevezetésére? Katonai lázadást vezetett az Ukrajna elleni háborúban inkompetensnek bizonyult katonai (és politikai?) vezetés lecserélésére? Hasonlóan az Erdogan török elnök által 2016-ban megrendezett álpuccshoz, Putyin bizonyos személycserék és módszerbeli változások kényelmesebb végrehajtására rendelte volna meg? Vagy csupán Prigozsin magánakciója volt az orosz elnök körüli hatalmi klikk megtörésére és saját pozíciója további erősítésére? A Wagner zsoldoshadsereg 800 kilométeres díszszemléje tömeges éljenzés mellett?

Eddig csak az bizonyos, hogy az akciónak nagyobb volt a füstje, mint a lángja… És hogy az alapvető célok tekintetében nincs különbség a zsoldosvezér és az orosz elnök között: az egykori Szovjetunió területéből minél többet visszaszerezni, Moszkva ellenőrzése alá vonni, első lépésben Ukrajnát, és ezzel visszaállítani Oroszország nagyhatalmi súlyát. Gulag és koncepciós perek nélkül, de a tényleges ellenzékieket bebörtönözve vagy likvidálva. Putyin példaképe Nagy Péter és Sztálin. Elítéli a demokratizálást megkezdő Gorbacsovot és Jelcin Nyugattal egyezkedő politikáját, áldozatnak nevezi az oroszokat, akik csak védekeznek.

titok, Bild, interjú Orbán

A fenevad visszanéz

Az orosz propaganda – és vele összhangban a magyar kormány szócsövei – újabban azt mondogatják, hogy a háborút Oroszország az őt tönkretenni, földarabolni akaró, vesztére törő gonosz Amerika, az egész Nyugat ellen vívja. Ez nevetséges rágalom, a 90-es években, amikor Oroszország valóban gyönge volt, az Egyesült Államok és régi szövetségesei éppen számos módon támogatták, kiemelt státust kapott a NATO brüsszeli központjában, a szövetség keleti irányú bővítése is azért húzódott olyan sokáig, mert nem akarták azt Oroszország ellenzése mellett tenni meg.

Megoszlanak a vélemények, hogy a hétvége eseményei gyöngítették-e Putyin hatalmát és az Ukrajna megtámadását „különleges katonai művelet”-nek nevező háború megnyerésének az esélyeit, és ez már a vég kezdete Putyin számára, vagy ennek az ellenkezője, biztosítja, hogy az orosz elnök a jövőre esedékes elnökválasztás után is hatalmon maradjon.

– Ő stabil vezető, akit Oroszország élére választottak, népszerű, és a mögötte álló struktúrák elég erősek

– mondta a magyar miniszterelnök a német Bild lapnak adott interjújában. A történelem viszont azt mutatja, hogy az erősnek látszó tekintélyuralmi rendszerek váratlanul össze tudnak omlani. Oroszországot nem alaptalanul szokták agyaglábakon álló kolosszusnak nevezni.

Bild  interjú, titok, Orbán

Orbán Viktor magyar miniszterelnök interjút ad a német Bildnek (Forrás: Bild)

Az interjúban Orbán miniszterelnök megismétli véleményét, hogy Ukrajna nem nyerheti meg ezt a háborút. Abban az értelemben biztosan nem, hogy a Kreml tornyára kitűzik az ukrán zászlót, de a világ és közte Magyarország számára nagyon nem kívánatos, hogy a jelenlegi frontvonalak alapján olyan béke jöjjön, amiben Oroszország megtartja hódításait. Ez nemcsak erkölcsi, de politikai és jogi szempontból is tragédia lenne, újabb agresszióra bíztatná a magukat erősnek érző államokat, és persze ellentmondana az önrendelkezés elvének.

A magyar miniszterelnök szerint “Ukrajna már nem szuverén ország. Nincs pénzük. Nincs fegyverük. Csak azért tudnak harcolni, mert a Nyugat támogatja őket.”

Afrika számos országától csendes-óceáni sziget-államokon át egészen Koszovóig és Boszniáig – természeti, politikai és gazdasági okokból – számos ország nemzetközi támogatásból, segélyekből tartja fönn magát. Ukrajna nem ilyen ország. Van vasa, szene, fejlett ipara. Valaha “Európa éléskamrája” volt és újra az lehet. Elsősorban békére van szüksége, utána jelentős nemzetközi segítséggel újjáépítésére, és jó, korrupciótól megtisztított kormányzásra.

A II. világháború végén – Hitler “jóvoltából” – romhalmazzá vált Németország húsz év alatt virágzó jóléti állammá vált. A demokratikus világ, élén saját szövetségeseinkkel, a nyugati demokráciákkal, köztük a három másik visegrádi országgal, egy békés, európai Ukrajnát akar, nem egy másik Belaruszt, és nem háborút. Háborút Oroszország akar. Annak az országnak az egy negyedét akarja bekebelezni, amelynek a függetlenségét és területi épségét 1994-ben – éppen Budapesten – külön is elismerte.

Az Európai Unióba törekvő balkáni államokkal együtt Magyarországnak is az az érdeke, hogy ne egy diktatórikus Oroszország rontsa a levegőt Európa keleti felében. Az elmaradt puccs után nyitott kérdés, mi lesz ennek az atomhatalomnak a jövője. Noha kétségtelenül presztízsveszteség Putyin számára, hogy az általa hazaárulásnak nevezett lázadással kiegyezett, és talán föláldozza Sojgu hadügyminisztert, attól tartok, hogy mind a háborúban, mind a belső elnyomásban még keményebb lépések következnek, hogy az elnök ezzel is kifogja a szelet Prigozsin és a vele rokonszenvezők vitorlájából.

Andrej Kozirjev, 1991 és 1996 között az Orosz Föderáció külügyminisztere volt, és a Gorbacsov ellen 1991-es puccs idején Budapestre érkezett egy konferenciára. Akkor ismerkedtem meg vele, és egy jó órán át beszélgettünk miniszteri dolgozószobámban Oroszország jövőjéről. Ez a jövő nem úgy alakult, ahogy ő és vele együtt annyian reméltük.

Kozirjev a koncokért marakodó bandához, bulldogok harcához hasonlította a jelenlegi orosz vezetést – biztonságos floridai emigrációjából. De vele együtt már milliók menekültek el az ismét autokráciává vált országból, köztük Hruscsov, egykori szovjet pártfőtitkár unokája is, aki New Yorkban tanít.

Az orosz emigránsokkal és a megfélemlített oroszországi demokratákkal együtt a világ jobbik fele azt reméli, hogy hosszabb távon meggyengül Putyin most megingott rendszere – ha mástól nem, úgy a sok koporsótól. Amíg azonban hatalmon marad, addig nincs remény, hogy Oroszország megváltoztassa jelenlegi agresszív politikáját, befejezze azt a háborút, amit nem is csupán Ukrajna, de valóban a Nyugat, az egész demokratikus világ ellen folytat.

Márpedig az 1990-es évek külpolitikájához visszatérő Oroszország lenne az egész világ, és benne természetesen Magyarország érdeke. És ha jobban belegondolunk, nem ez, a válságait eddig mindig legyőző Nyugattal együttműködés Oroszország valódi nemzeti érdeke? Ehhez azonban ukrajnai háborújának kudarccal kellene végződnie.

QR Code

Küld el ezt a cikket e-mailben

Ehhez kattints ide

Meteorológia



B.A. Balkanac

Balkanac

Magyarország

Az ENSZ Közgyűlése határozatot fogadott el, amely július 11-ét az 1995-ös srebrenicai népirtásról való elmélkedés és megemlékezés nemzetközi napjává nyilvánította, Potocariban már ácsolják a szégyenfát Az ENSZ Közgyűlése határozatot fogadott el, amely július 11-ét az 1995-ös srebrenicai népirtásról való elmélkedés és megemlékezés nemzetközi napjává nyilvánította, Potocariban már ácsolják a szégyenfát
Bosznia2 nap telt el azóta

Potočariban ácsolják a szégyenfát, Magyarország neve is felkerül rá, tiltakozó jegyzék is érkezhet

A balkáni népek és a magyarok között sok közös vonás van. Ezek egyike, hogy nehezen felejtenek. Annak bebiztosítása érdekében, hogy...

Elmedin Konaković és Várhelyi Olivér közös nyilatkozatot tett miszerint Magyarország nem támogatja a srebrenicai határozatot az ENSZ Közgyűlésében. Elmedin Konaković és Várhelyi Olivér közös nyilatkozatot tett miszerint Magyarország nem támogatja a srebrenicai határozatot az ENSZ Közgyűlésében.
Bosznia1 hét telt el azóta

Várhelyi Olivér és Elmedin Konaković visszavonulót fújt, közös nyilatkozatot tettek közre Srebrenicáról

Közösen megállapították, hogy Várhelyi Olivér korábbi nyilatkozatai teljes tisztelettel adóznak az áldozatok iránt, és semmiképpen sem kérdőjelezték meg az 1995-ös...

Tíz perc múlva tizenegy: Barátok már nem lesznek, Elmedin Dino Konakovic és a Magyarországot képvislő Várhelyi Olivér Tíz perc múlva tizenegy: Barátok már nem lesznek, Elmedin Dino Konakovic és a Magyarországot képvislő Várhelyi Olivér
Bosznia1 hét telt el azóta

A boszniai külügyminiszter nekiment Várhelyinek, és felmondott egy Magyarországgal kötött szerződést

A boszniai külügyminiszter felmondta a március 6-i Szijjártó-látogatás során bejelentett EU-integráció támogatását célzó bilaterális megállapodást. Az egyezmény lényegében 50 boszniai...

A szerb elnök a kevés Fico a kevés szabad és szabadságszerető európai vezető közé tartozik, ezért Orbánnal együtt napokon belül meglátogatják A szerb elnök a kevés Fico a kevés szabad és szabadságszerető európai vezető közé tartozik, ezért Orbánnal együtt napokon belül meglátogatják
Magyarország2 hét telt el azóta

Vučić és Orbán a következő napokban meglátogatja a megsebesült szlovák miniszterelnököt

Az eléggé pongyolán fogalmazó belgrádi kormánypárti lap azt nem tisztázta, hogy Vučić és Orbán közösen keresi-e fel Robert Ficót, de...

Szijjártó szerint Magyarország mindent meg kíván tenni azért, hogy hozzájáruljon a nyugat-balkáni és európai stabilitáshoz és békéhez, Dodik szerint Magyarország annyira pártatlan, hogy akár irányíthatná is a Balkánnal kapcsolatos uniós folyamatokat Szijjártó szerint Magyarország mindent meg kíván tenni azért, hogy hozzájáruljon a nyugat-balkáni és európai stabilitáshoz és békéhez, Dodik szerint Magyarország annyira pártatlan, hogy akár irányíthatná is a Balkánnal kapcsolatos uniós folyamatokat
Magyarország2 hét telt el azóta

Dodik szerint Magyarország akár vezethetné is a Balkánnal kapcsolatos uniós folyamatokat

Szijjártó szerint a nemzetközi politikai szereplőknek be kellene fejezniük a feszültségkeltést Bosznia-Hercegovinában, valamint a szankciókkal való fenyegetődzést, akárcsak az erőszakos...

Szlovákia

Európai Unió

Oroszország

Kína

Öt nap legjava