Szerbia
Dróntámadás Lipcsében: szerbiai szálat is vizsgálnakNémetországban szaporodnak a szabotázsakciók, a németek szerint a szálak Szerbiába is elvezethetnek
Németországban idén már több mint száz szabotázst vagy szabotázsgyanús esetet regisztráltak, de a lipcsei dróntámadás különösen érdekes fordulatot vett. A robbanószerrel felszerelt drón ügyében a német nyomozók olyan szálakat is vizsgálnak, amelyek a szerb–magyar határon júniusban elfogott két férfihoz vezethetnek. A BALK már két hónappal ezelőtt beszámolt a rejtélyes szerbiai ügyről – most úgy tűnik, ugyanannak az európai árnyékháborúnak a darabjai kerülhetnek egymás mellé
Németországban egyre több dróntámadás, szabotázs és kritikus infrastruktúra elleni incidens foglalkoztatja a hatóságokat. A lipcsei repülőtéren talált robbanószeres drón ügye azonban különösen érdekes fordulatot vett: a német nyomozók már a szerb–magyar határon júniusban elfogott két férfival kapcsolatban is vizsgálódnak.
A német biztonsági szervek egyre több olyan üggyel vannak elfoglalva, amelyben felmerül a külföldi – mindenekelőtt orosz – irányítás lehetősége. Az egyik legsúlyosabb eset, a lipcsei repülőtér ellen augusztusban megkísérelt robbanószeres dróntámadás körülményeinek feltárása, ez most egy két hónappal ezelőtti letartóztatáshoz is elvezetett, amely a szerb–magyar határon történt.
A Bild a német Szövetségi Bűnügyi Hivatal, a BKA belső anyagaira hivatkozva azt írja, hogy 2026 elejétől augusztus közepéig 163 szabotázsakciót vagy szabotázsgyanús esetet tartottak nyilván Németországban. Összehasonlításként: 2025 egészében 191 ilyen esetet regisztráltak.
A támadások és gyanús események elsősorban a vasúti infrastruktúrát, az energiaellátást, a kommunikációs hálózatokat és a katonai létesítményeket érintették.
Több mint ezer drón a kritikus infrastruktúrák körül
Külön kategóriát jelentenek a drónok. A BKA adatai szerint 2026-ban eddig 722 esetben összesen 1034 drónt észleltek katonai objektumok, hadiipari vállalatok és kritikus infrastruktúrák környezetében. Tavaly 1304 esethez 2333 észlelt drón kapcsolódott.
A német szövetségi főügyész és a különleges ügyészségek közben 25 nyomozást indítottak kémkedés és kiberkémkedés miatt, a BKA pedig további 39, feltételezetten politikai hátterű ügyet vizsgál.
A számok önmagukban nem bizonyítják, hogy valamennyi incidens mögött idegen állam vagy szervezett szabotázshálózat állna.
Ezt jól mutatják a hannoveri repülőtér körüli esetek is, ahol két drónpilótáról végül kiderült, hogy az egyik egy napelemes vállalat alkalmazottja, a másik esetben pedig vadászok reptették az eszközt, más ügyek azonban jóval nehezebben magyarázhatók.
Robbanószerrel felszerelt drón Lipcsében
Augusztus 4-én a Leipzig/Halle repülőtéren robbanóanyaggal és gyújtószerkezettel felszerelt drónt fedeztek fel. A lipcsei dróntámadás különösen súlyos esetnek számít, mivel a repülőtér közelében több ukrán teherszállító gép is tartózkodott, miután ez a repülőtér az Ukrajnának szánt katonai támogatások egyik logisztikai csomópontja.
A nyomozók később arra jutottak, hogy legalább két drón lehetett a műveletben. DNS-nyomokat és egy feltételezett jelerősítő antennát is találtak.

A robbanószerrel felszerelt lipcsei drón (Forrás: Bild)
Szeptember elejére két gyanúsítottat azonosítottak: a német sajtó szerint az egyik fehérorosz származású, orosz útlevéllel rendelkező férfi, a másik pedig Oroszországban született, lett útlevéllel rendelkező személy.
A Süddeutsche Zeitung, az NDR és a WDR értesülései szerint az egyik gyanúsítotthoz DNS-nyomok vezethetnek, és utazásainak jelentős részét is sikerült rekonstruálni.
A másik férfi állítólag július végén érkezett Németországba, Szászországba utazott, majd két nappal a meghiúsult támadás előtt elhagyta az országot. Német sajtóértesülések orosz hírszerzési kapcsolatról is beszámoltak.
Alexander Dobrindt német belügyminiszter ennél is tovább ment: a német kormány szeptember elején Oroszországot tette felelőssé a lipcsei támadási kísérletért. Dobrindt szerint a rendőrségi nyomozás, az elkövetés módja és a hírszerzési információk együttesen orosz érintettségre utalnak.
A miniszter ugyanakkor hangsúlyozta: Németország ezt hibrid támadásnak tekinti, de nincs háborúban Oroszországgal.
A lipcsei dróntámadás szálai Szerbiáig érnek
A történet a BALK szempontjából legérdekesebb fordulata, hogy a lipcsei ügy nyomozói Szerbiában és Lengyelországban is keresik a lehetséges kapcsolatokat.
A Spiegel biztonsági forrásokból úgy értesült: a német hatóságok vizsgálják, hogy van-e összefüggés a lipcsei dróntámadás és a között a két férfi között, akiket június 11-én fogtak el a szerb–magyar határon.
A BALK erről két hónappal ezelőtt, szintén a Bild értesüléseire hivatkozva részletesen beszámolt. Akkor még az volt a fő kérdés, hogy kik azok a férfiak, akikről a szerb hatóságok feltűnően keveset közöltek, most már több részlet ismert.
A Spiegel szerint a szerb biztonsági erők egy szerb állampolgárt, valamint egy szerb és orosz állampolgársággal rendelkező férfit fogtak el. Náluk egy módosított drón alkatrészeit, irányításhoz használható jeladókat és két, robbanóanyaggal megtöltött konzervdobozt találtak. Mindketten előzetes letartóztatásban vannak.
Az egyik fontos kapocs éppen a konzervdoboz lehet, mert azokban nem kenőmájas volt.
Feltűnően hasonló szerkezetek
A német nyomozók szerint a szerb–magyar határon lefoglalt alkatrészek hasonlóságot mutatnak a lipcsei repülőtéren megtalált drón elemeivel, Lipcsében ugyanis szintén egy konzervdobozba helyezett robbanóanyagot erősítettek a drónhoz.
A német biztonsági szervek ezért azt is vizsgálják, hogy a Szerbiában elfogott két férfi kapcsolatban állhatott-e olyan személlyel, aki a lipcsei dróntámadás ügyében is szerepet játszott.
Ez egyelőre vizsgálati irány, nem bizonyított kapcsolat. Ha azonban sikerülne összekötni a két ügyet, az új megvilágításba helyezné a júniusi szerbiai letartóztatást is.
A BALK akkori cikkében felhívta a figyelmet arra, hogy a Bild úgynevezett „eldobható ügynökökként” írta le a gyanúsítottakat.
A módszer lényege, hogy egy hírszerző szolgálat nem saját, diplomáciai vagy más fedésben dolgozó hivatásos tisztjét küldi akcióba, hanem egyetlen feladatra beszervezett végrehajtókat alkalmaz. Ők gyakran csak a saját feladatukat ismerik, így lebukásuk esetén nehezebben vezethető vissza a teljes művelet a megbízóhoz.
Közben máshol is ég és robban
A lipcsei eset azonban csak egy eleme a német hatóságokat foglalkoztató eseménysorozatnak.
Szeptember 1-jén Brandenburgban és Észak-Rajna–Vesztfáliában ért támadás áramellátó létesítményeket. Jänschwalde közelében pirotechnikai eszközöket használtak a támadók, Bergheimnél pedig rövidzárlatot idéztek elő.
Az utóbbi helyszínen hat, egymáshoz nagyon hasonló indítószerkezetet találtak. Több erőművi blokk kiesett, a hatóságok pedig vizsgálják, van-e kapcsolat a két támadás között, illetve felmerülhet-e külföldi állami vagy szélsőbaloldali háttér.
Szeptember 2-ára virradó éjszaka a Heidelberg Materials hesseni betonüzemét támadták meg Rosbachban. Egy szélsőbaloldali internetes felületen megjelent közlemény szerint több betonkeverőt felgyújtottak, ám egyelőre nem bizonyított, hogy a szöveget valóban az elkövetők tették közzé.
Egy nappal később Münchenben három gyújtószerkezetet dobtak a Rohde & Schwarz hadiipari vállalat központja előtti építkezésre. Kettő lángra kapott, a harmadikat specialisták hatástalanították. A rendőrség egy 28 éves nőt és egy 38 éves férfit vett őrizetbe, mindketten bolgár állampolgárok. A bajor tartományi bűnügyi hivatal politikai indíttatású támadás lehetőségét vizsgálja.
A drónpilóták többnyire eltűnnek
Augusztusban Köln/Bonn és Hannover repülőterein is több drónriasztás történt. Köln-Wahn katonai objektumának környezetében egy alkalommal hat további drónt is jelentettek az első észlelés után, bár a nyomozók nem tudják biztosan, hogy valóban ennyi különálló eszköz repült-e.
Legalább egy drón közvetlenül egy kifutópálya fölé került, ezért mintegy fél órára fel kellett függeszteni a repülőtér működését.
A legtöbb esetben a drónok irányítóit nem sikerült megtalálni.
Augusztus 19-én ugyanakkor a lipcsei repülőtér kerítésénél egy 40 éves német férfit ellenőriztek. Szabadúszó sajtómunkásként azonosította magát, járművében azonban egy DJI FPV-drónt és egy riasztófegyvert találtak. Mivel utóbbihoz nem rendelkezett megfelelő engedéllyel, ideiglenesen őrizetbe vették.
Ugyanakkor nincs bizonyíték arra, hogy ennek az esetnek köze lenne az augusztus 4-i robbanószeres drónhoz.
A régi szerbiai ügy most sokkal érdekesebb lett
Két hónappal ezelőtt a szerb–magyar határon elfogott férfiak ügyével kapcsolatban leginkább az volt feltűnő, hogy Belgrád mennyire keveset beszélt róla. A szabadkai Felsőbb Ügyészség akkor megerősítette az eljárás tényét, de a gyanúsítottakról és az eset nemzetközi hátteréről alig közölt részleteket.
Most a lipcsei nyomozás miatt ez az ügy egy jóval nagyobb mozaik egyik darabjává válhat, de egyelőre nem bizonyított, hogy a szerb–magyar határon lefoglalt robbanószeres drónalkatrészek és a lipcsei repülőtér elleni támadási kísérlet között közvetlen kapcsolat lenne.
A német hatóságok azonban már ezt a lehetőséget is vizsgálják, miközben Berlin hivatalosan Moszkvát teszi felelőssé a lipcsei akcióért.
Ha viszont a szerbiai és a németországi szál valóban összeér, akkor a júniusban elfogott két férfi ügye feltehetően nem egy határ menti incidensnek számít, hanem az Európában zajló hibrid műveletek egyik fontos láncszeme lehet, és ez nem az egyetlen példa.
A BALK egy évvel ezelőtt arról is írt, hogy a szendrői (Smederevo) rendőrség és a szerb Biztonsági Információs Ügynökség (BIA) közös akciójában 11 személyt tartóztattak le Velika Plana és Belgrád térségében, akiket azzal gyanúsítanak, hogy egy meg nem nevezett külföldi titkosszolgálat támogatásával szerveztek és hajtottak végre szélsőséges akciókat Franciaországban és Németországban, Párizsban például disznófejeket helyeztek el helyi mecsetek előtt, amivel az etnikai feszültségek növelését akarták elérni.
A jelek tehát arra utalnak, hogy az Európa ellenes orosz hátterű hibrid műveletek nem most kezdődtek, és ezeknek a szálai Szerbiába, sőt a boszniai szerb területekre is elvezethetnek.