Görögország

A görögök szavaztak, hogy újra voksoljanak, addig ügyvivő kormány irányít

Közzétéve:

2 hét telt el azóta

A megjelenés dátuma

2023.05.24.

Írta

Egeresi Zoltán

Mindhárman visszautasították a kormányalakítási megbízást

Ide kattintva meghallgathatod a cikket (kettő az egyben)

Olvasási idő: 3 perc

Kiriákosz Micotákisz jelenlegi miniszterelnök jobbközép pártja, az Új Demokrácia (ND) a szavazatok 40,8 százalékát szerezte meg a hétvégi görög parlamenti választásokon, így 146 fővel a legnagyobb frakciót alakíthatja meg a 300 fős törvényhozásban. Noha az ND megőrizte primátusát, 12 hellyel kevesebbet szerzett, mint 2019-ben, ezzel pedig lemaradt a többségről. A miniszterelnök jelezte is, hogy nem kíván gyenge kormánykoalíciót összekovácsolni – a parlamenti arányok ismeretében ez azt jelenti, hogy ő maga új választás mellett tette le a voksát.

Még egyszer szavaznak

A baloldali pártok messze kevesebb szavazatot tudtak szerezni, az ND legnagyobb kihívója, a korábbi miniszterelnök, Aléxisz Cíprasz pártja, a Sziriza csak 20 százalékot (71 mandátumot) kapott, ami több mint 11 százalékpontos visszaesés az előző választáshoz képest, így nyugodtan kijelenthető, hogy a mostani választás legnagyobb vesztese. Különösen annak a fényében, hogy a közvéleménykutatások a korábbi hetekben pártját 30 százalék körülre mérték, az Új Demokráciát is inkább 40 százalék alá, így a Sziriza mindenképp csalódott lehet.

Jánisz Varufákisz, a Cíprasz korábbi, nemzetközi szinten is feltűnést keltő gazdasági elveket valló pénzügyminisztere által létrehozott megszorításellenes MeRA25 nem tudta átlépni a három százalékos parlamenti küszöböt, így kikerült a törvényhozásból.

A többi, parlamentbe jutó baloldali párt 2019-hez képest kissé jobban szerepelt: így az egykoron szebb napokat látott szocialista PASOK (11,5 százalékkal 41 mandátumot), a kommunistákat tömörítő KKE 7,2 százalékot (26 helyet) szerzett, így együttesen sem tudnak kormányt alakítani – Cíprasz vissza is adta a kormányalakítás lehetőségét az államfőnek.

Miután a harmadik legnagyobb frakcióval rendelkező PASOK is megkapta az elnök felkérését, de szintén visszautasította a lehetőséget, így ügyvivő kormány alakul, amelyet Joannisz Szarmasz, a görög számvevőszék elnöke vezet. Ez a kormány a június 25-én tartandó választásokig irányítja az országot.

A parlamentben további frakciót alakíthat a nemzeti radikális Görög Megoldás párt, amely 4,5 százalékot kapott, ez 16 képviselői helyre volt elegendő.

A választás előtt pár hónappal elfogadott új szabályozásnak köszönhetően ráadásul több kisebb, jellemzően nemzeti radikális párt maradt ki a választási versenyből, mivel kizárták azokat a szervezeteket, akiket elítéltek vezetnek – ezáltal az Arany Hajnal vitorlájából fogták ki a görög honatyák a szelet, vagy inkább vették el a vitorlákat, nehogy véletlenül kihajózzon.

Miért nem alakítanak kormányt?

Micotákisz döntését a kormányalakítás visszautasításával kapcsolatban az is indokolta, hogy a június 25-én tartandó választáson már várhatóan más lesz a mandátumkiosztás.

Az utóbbi pár évben számos alkalommal módosították a választási törvényt.

A Cíprasz-kormány alatt, 2016-ban elfogadott módosításoknak köszönhetően a korábban alkalmazott, a legerősebb pártnak vagy pártszövetségnek járó 50 mandátumos többségi prémiumot ezen a voksoláson nem alkalmazták: a korábbi rendszerben ezek a plusz parlamenti helyek garantálták a kormánytöbbséget, miáltal stabilabb kormányzást tettek lehetővé, akár már a szavazatok 40 százalékának megszerzésével is.

Joannisz Szarmasz, ideiglenesen ő kormányoz

A prémium nélkül az Új Demokrácia többségi mandátum nélkül maradt, így viszont a 146 helyet szerző párt nem tudott kormányt alakítani – vagyis inkább nem akart. Az abszolút többség megszerzéséhez még öt szavazatra lett volna szükség a 300 tagú parlamentben.

A Micotákisz-kormány 2020-ban módosította a választási törvényt, így a következő, eredetileg 2027-ben tartandó, de a júniusra előre hozott választáson megint változik a parlamenti helyek kiosztása.

A három évvel ezelőtti változtatások szerint a győztes pártkoalíció további 20 parlamenti helyet fog kapni automatikusan a hagyományos bónuszrendszerben; a fennmaradó 30 hely pedig a legtöbb szavazatot kapó pártnak vagy koalíciónak jár 25 és 40 százalék közötti eredménynél számolva, fél százalékonként egy mandátum.

Amennyiben ezen rendszer szerint tartották volna a választásokat, a ND mind az 50 extra mandátumot bezsebelte volna, ami kényelmes többséget jelentene.

A jobbközép kormány választási sikere – noha szerény mértékben elmarad a négy évvel ezelőttitől – mutatja, hogy az emberek többsége díjazta a relatíve magas gazdasági növekedést, a már lefelé tartó inflációt (az előző év azonos időszakához képest immár 3 százalék), a migránsokkal szembeni határozott fellépést, amit a 2020-as görög-török menekültválság idején láthattak a televíziónézők. (A szorgalmasabbak értesülhettek róla a BALK-ról is.)

Kapcsolódó cikk

ÁTTÖRÉSI KÍSÉRLET: A görög-török határon ismétlődik meg a tompai forgatókönyv, Bulgária megerősítette a határait

A határozott fellépés mit sem változott, legalábbis a török partok felől illegális módon érkezők az Égei-tengeren zajló folyamatos visszaküldését illeti.

Noha nem oldódtak meg a gazdasági problémák, de bő tíz évvel az euróválság után úgy tűnik, Görögország tartós növekedési pályára állt. Mindezt úgy, hogy válságokból kijutott az elmúlt négy évre is: a koronavírusjárvány okozta nehézségek, majd pedig az év elején történt szerencsétlen vonatbaleset, amiben 57 ember veszítette életét, ez masszív tüntetéseket generált Athénban – ám a Micotakisz-kormány népszerűsége nem esett vissza érdemben.

Még úgysem, hogy a miniszterelnök lehallgatási botrányba is keveredett, miután kiderült, hogy a szolgálatokat alkalmazva lehallgattak ellenzéki és katonai vezetőket, újságírókat.

A tavaly nyár óta dagadó ügy végül januárban egy bizalmatlansági indítványban csúcsosodott ki, viszont parlamenti többségét kihasználva az erről szóló szavazást nyerte a kormánypárt.

Összeségében Micotakisz optimistán tekinthet a bő egy hónap múlva tartandó választásra: amennyiben nem történik egy kellemetlen botrány, akkor az életbe lépő modósításoknak köszönhetően kényelmes többsége, várhatóan mintegy 160 mandátuma lesz az Új Demokráciának a parlamentben.

Felcímkéztük:2019 arany baleset botrány demokrácia ellenzék elnök görög görögök Görögország határ illegális infláció járvány kihívó kormány kormányalakítás koronavírus közvélemény lehallgat Micotákisz migráns migránsok miniszter miniszterelnök parlament parlamenti küszöb parlamenti választások párt PASOK pénzügyminiszter szavazás szék Sziriza tenger török török határ törvény tüntetés Új Demokrácia újságíró USA választás választások válság vírus

Szerbia

Szerbia és Görögország támogatja egymás területi integritását, lassan jöhet a gáz délről is

Közzététel:

2 hónap telt el azóta,

a megjelenés dátuma

2023.03.28.

Írta

Varga Szilveszter

Közösen hitet tettek egymás területi integritásának tiszteletben tartása mellett (Forrás: N1, Screenshot)

Ide kattintva meghallgathatod a cikket (kettő az egyben)

Olvasási idő: 3 perc

A Görögországból érkezett Katerina Szakellaropoulou államfő kétnapos látogatás kivitelezésébe kezdett a baráti & testvéri Szerbiában. Ennek során vendéglátójával, Aleksandar Vučić szerb elnökkel közösen hitet tettek egymás területi integritásának tiszteletben tartása mellett. Ez magyarra fordítva azt jelenti, hogy a görög államfő biztosította Szerbiát, hogy Görögország a nyilvánvaló amerikai nyomás ellenére sem ismeri el Koszovó függetlenségét, a szerb elnök pedig a maga részéről megtámogatta a görögök területi épségét a török követelésekkel szemben.

Kölcsönös integritás

Szakellaropoulou a görög-szerb csúcstalálkozót követően félreérthetetlenül kijelentette, hogy hazájának az álláspontja változatlan és szilárd maradt Koszovó el nem ismerését illetően, bár a görög elnök nem tagadta, hogy van nyomás Athénra, de az nem befolyásolja a görög álláspontot.

– Mi következetesek vagyunk a saját politikánkat illetően, fontos, hogy a (Koszovó és Szerbia közötti) párbeszéd folytatódjon

– jegyezte meg a görög elnök, aki szerint Görögország pragmatikus és konstruktív megközelítést követ Koszovóval kapcsolatban, amelynek célja a stabilitás és a biztonság megerősítése, valamint az egész régió uniós integrációja.

– Ezt az álláspont Görögország évtizedeken át következetesen támogatja és hirdeti. Az Európai Unió nem teljes a Nyugat- Balkán nélkül

– mondta Szakellaropoulou, aki egy olyan ország elnöke, amelyre Vučić úgy tekint, mint Szerbia igazi és őszinte barátjára, és ezért abban bízik, hogy a két ország még sok jelentős lépést tehet előre az együttműködés területén.

Mindez azt jelzi, hogy Szerbiában a barátságot gyakran „Koszovóban” mérik, bár Magyarország estében a szerbek mintha kerülnék ennek a mértékegységnek a használatát.

Leültek tárgyalni (Forrás: szerb elnöki Instagram)

Szerbia is támogatja Görögországot

Szerbia cserében ugyancsak támogatta a görög állam területi egységét szárazföldön, vízen és levegőben egyaránt, vagyis kicsit kifordítva a nyilatkozatot, Szerbia elutasította a török követeléseket Görögországgal szemben a szigeteket vagy a szárazföldi és tengeri határvonalat illetően.

– Szerbia ugyanúgy támogatja Görögország integritását, ahogy Görögország támogatja Szerbia területi egységét, szárazföldön, vízen, a szigeteken és a levegőben, és ez a politika nem változik

– jelentette ki Vučić, aki megbecsüléssel beszélt a szerb integritás görög részről történő támogatást illetően, és miután így „körbe integrálták, és körbe támogatták egymást”, „rá is fordultak az „európai útra”.

A szerb elnök egy újabb közhelyes hajbóklás közepette „hálát rebegett” Görögországnak azért, hogy akkor is Szerbia segítségére sietett, amikor az nem volt könnyű, bár konkrétan ezzel kapcsolatban nem mondott semmit, pedig mondhatott volna bármit, mert Szerbiának „szinte sohasem könnyű”.

A maga elé révedő szerb elnök annak a reményének adott hangot, hogy Szerbia még idén előrébb lép az uniós csatlakozás terén, arról azonban nem beszélt, hogy ezt a véleményét mire alapozza.

A szerb gyorsvasút, görög LNG

A szerb elnök itt arra is kitért, hogy két év sem kell ahhoz, hogy Szerbia (szélsebesen) megépítse a gyorsvasutat a magyar határig, és felhívta a figyelmet arra is, hogy megkezdődik a Niš irányába vezető szakasz kivitelezése, és ezt később Észak- Macedónia irányába folytatják.

– Nekünk szörnyen fontos a Budapest- Belgrád- Szkopje- Pireusz/Szaloniki korridor, amely lehetővé teszi Szerbia számára, hogy tengeri úton jóval olcsóbban jusson hozzá bizonyos árukhoz, de ez a vasút jelentősen megkönnyíteni a két nép és a két ország kapcsolatait

– nyilatkozta a szerb elnök, aki „dupla gyakorisággal” szokott Görögországba látogatni, hol az athéni vezetést keresi fel, hol pedig a Athos-hegyi Hilandar kolostort, ahova legutóbb a fiát is elvitte.

Legutóbb a fiát is elvitte az Athosz-hegyre (Forrás: szerb elnöki Instagram)

A görög elnökasszonnyal folytatott megbeszélés másik, illetve harmadik fontos témájaként a két ország között energetikai kapcsolatokat, ezen belül pedig az energetikai összeköttetés megteremtését nevezte meg, beleértve a cseppfolyós gáz vásárlását Alexandroupoliszon, vagyis az ott lévő LNG-terminálon keresztül.

Néhány nappal ezelőtt a belgrádi Demostat kutató központ azt írta a szerbiai bányászati és energiaügyi minisztériumra hivatkozva, hogy a szerbek gázkapacitásokat foglalhatnak le az említett görög terminálban, amit a horvát krki terminál esetében korábban nem kívántak megtenni.

Belgrádban akkor azt állították, hogy a Krk feklől érkező gáz Szerbia számára túl drága, legalábbis a különböző szakemberek erről győzködték a szerb közvéleményt a kormányközeli sajtóban.

Kapcsolódó cikk

LESZ GÁZ: Megnyitották a Görögország és Bulgária közötti interkonnektort

Nyilván ennek politikai okai is voltak, mert sem a horvátok, sem a bizonyos értelemben közvetítőként fellépő Szijjártó Péter, magyar külgazdasági és külügyminiszter sem említette, hogy honnan származik majd a Krk szigetén keresztük érkező földgáz, ki szállítja a horvát terminálig, és azt sem taglalták, hogy ez mennyivel lesz drágább, mint a csővezetéken keresztül érkező (orosz) gáz.

Azóta azonban változtak a geopolitikai körülmények, Szerbia viszont továbbra is szinte teljesen az orosz gáztól függ, amelyet a Török Áramlaton keresztül szállítanak Oroszországból, a Fekete-tenger alatt. Amíg valaki fel nem robbantja a vezetéket, mint az például kicsit északabbra történt.

A szerb és a görög elnök találkozóját követően elhangzott bejelentés ugyanakkor arra utal, hogy Szerbia mindezek után mégsem veti el eleve a cseppfolyóst gázt, ha az nem Horvátországon keresztül érkezik, és még az sem kizárt, hogy Vučić Katarban tett nemrégi látogatása alkalmával erről erről is beszélt az ottani vezetőkkel.

Az olvasás folytatása