MEGPUCCSOLT VASÁRNAP: Szerbia nem támogatja a puccsot egyetlen országban sem

A szerb elnök ismét megpuccsolta a vasárnapot, merthogy lassan szokásba veszi a vasárnap délelőtti nemzeti sajtótájékoztatókat vagy televíziós interjúkat. A csapás ezúttal még nagyobb volt, mert Aleksandar Vučić mellett a Pink Televízió reggeli műsorában feltűnt Ivica Dačić szerb külügyminiszter is, a helyzetet pedig tovább súlyosbította a csatorna buta és beképzelt műsorvezetőnője.

Külföldi titkosszolgálatok és az orosz puccs

A szerb elnök egy átvezető időjárás jelentést követően úgy fogalmazott, hogy Szerbia komoly állam, és így soha egyetlen országban sem támogatja a puccsot, vagyis a fegyveres úton vagy a hadsereg felhasználásával előidézett fordulatot.

Aleksandar Vučić azt mondta, hogy a puccsot nem támogatták Törökországban és Oroszországban, de nem támogatnák az Egyesült Államokban és egyetlen más országban sem.

A szerb elnök itt elővette a hazai, vagyis a szerbiai helyzettel kapcsolatban gyakran ismételgetett álláspontját, miszerint a kormányzat leváltása választások útján történik a népakarat világos kinyilvánítása által.

Miközben a szerb elnök ezeket mondta, a háttérben lévő két képernyőn éppen az volt látható, amint összeölelkezik két „demokratikusan megválasztott” vezető, Vlagyimir Putyin orosz és Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök.

Vučić úgy fogalmazott, hogy az oroszországi események rányomják a bélyegüket az ukrajnai fronton kialakult helyzetre, de az oroszországi belpolitikai folyamatokra is, véleménye szerint ugyanis mindkét helyszínen mélyreható és súlyos következmények várhatók.

A szerb elnök egy első világháborúig visszanyúló bonyolult történelmi fejtegetés végén arra a következtetésre jutott, hogy az oroszországi események hátterében most is a külföldi titkosszolgálatok állnak, így tegnap, azaz június 25-én a száz évvel ezelőtti események megismétlődése fenyegetett.

– Én köztársasági elnökként természetesen nem akarok arról beszélni, hogy ebben kívülről ki vett részt, de semmiféle kétségeink ne legyenek efelől

– mondta a szerb államfő, aki ezzel kapcsolatban Jevgenyij Prigozsinnak, a Wagner Csoport vezetőjének azokra a mondataira emlékeztetett, hogy nem voltak igazi indítékok Ukrajna lerohanására, és hogy a háború valójában szükségtelen volt.

Internetes viccelődés a Wagner Csoport vezetőjének fehéroroszországi „száműzetését” követően: Prigozsin most 100 kilométerre van Kijevtől (Forrás: Twitter)

További történelmi hasonlat

A szerb elnök szerint a még veszélyesebb fejleményeket Putyin elnök erőteljes fellépésének köszönhetően sikerült megakadályozni, de a történteket követően nehéz helyzetbe került az orosz védelmi minisztérium, mert ha nem tud eredményeket felmutatni, akkor sokan fogják azt mondani, hogy Prigozsinnak igaza volt.

– Putyinnak különösen nehéz dolga van, mert fokoznia kell a motivációt a hadseregben, ami vonatkozik a Wagner Csoport kiábrándult tagjaira is

– jelentette ki a szerb elnök, aki hatalmas hibának nevezte, hogy az orosz állam ekkora befolyást biztosított a Wagner Csoportnak, amelynek háromezer tankot, tíz repülőgépet és százötven helikoptert adott.

Kapcsolódó cikk

Az évekig táplált fenevad elszabadult, és a gazdájára támadt

Vučić szerint a védelmi és biztonsági feladatok ellátása az államra tartozik, és ezt nem engedheti ki a kezéből. Ezzel kapcsolatban megemlítette, hogy a volt Jugoszlávia, illetve Szerbia ugyanezeket a hibákat követte el a kilencvenes években.

A szerb elnök ugyan nem kívánt válaszolni arra a kérdésre, hogy az oroszországi események milyen hatással lehetnek Szerbiára, a boszniai Szerb Köztársaságra és Koszovóra, annyit azonban elmondott, hogy a kérdés megítélése esetében le kell vetkőzni a „szurkolói mentalitást”.

Ezzel kapcsolatban feltette a kérdést, hogy Szerbia miként maradhatna fenn, amikor Oroszország háborút vív, Kína – ugyan Szerbia csodálatos barátja – de messze is van, meg egyébként is türelmes, és az időtényezőre játszik.

Vučić szerint ilyen körülmények között Szerbia túlélése nem lenne biztosított, ha az ország minden nap hadakozna a „kollektív Nyugattal”, amihez hozzátette, hogy az ő álláspontja szerint az amerikaiak nem akarnak rosszat Szerbiának, sokkal jobb viszonyra törekszenek az országgal, mint a kilencvenes években, az egyedüli problémát az jelenti, hogy az USA nem kívánja módosítani az álláspontját Koszovóval kapcsolatban.

A szerb elnök az interjú egy későbbi szakaszában arra kérte az ország lakosságát: adja meg az esélyt a szerbiai vezetésének, hogy a Keleten, Ázsián, Afrikán és Latin-Amerikán kívül jó kapcsolatokat ápolhasson az Európai Unióval és az Egyesült Államokkal is, mert Szerbia másképp nem maradhat fenn.