Bosznia
BOSZNIA A SZOMSZÉDUNK: Orbán Szarajevóban sorsközösségen alapuló testvéri kapcsolatról beszélt
Orbán Viktor miniszterelnök egynapos látogatásra érkezett Bosznia-Hercegovinába, amelynek nagyobbik felét Szarajevóba, kisebbik felét Banja Lukában tölti. A Borjana Kirštoval folytatott találkozót követő sajtótájékoztatón Orbán Szarajevóban állást foglalt a két ország közötti együttműködés elmélyítése mellett, és már a csatlakozás előtt odaadná a tagjelölt Bosznia-Hercegovinának az EU felzárkóztatási forrásait.
Az egész ország várta
Orbán Viktor miniszterelnök és Szijjártó Péter külügyminiszter Szarajevóban tárgyal a mai napon a bosznia-hercegovinai kormány szerepét betöltő Miniszterek Tanácsa (Vijeća Ministara) tagjaival.
A magyar miniszterelnököt Borjana Krišto, a Miniszterek Tanácsának elnöke fogadta a boszniai parlament épülete előtt leterített vörös szőnyegen. A két vezető négyszemközti egyeztetése majd egy órán át tartott, amit követően rövid, de velős sajtótájékoztatót produkált a két érintett.
A helyi média képviselőit sokkal inkább a magyar miniszterelnök közlendője érdekelte, tekintettel arra, hogy a korábbi években a boszniai sajtóban visszatérően az a vád érte Magyarországot és a magyar külügyet, hogy egyoldalú kiállást tanúsít a boszniai szerb közösség mellett, míg a helyben élő bosnyák és horvát nemzetiség politikai vezetőivel elhanyagolja a kapcsolatok elmélyítését.
Így a bosnyák és horvát politikai elit a mai találkozótól ki nem mondottan azt várta, hogy a magyar kormány feléjük is tegyen lépéseket. Kis túlzással kijelenthetjük, hogy a boszniai szerbek mellett a másik két nemzetiség is várta Orbán érkezését.
Vélelmezhetően ennek a felfokhozott várakozásnak volt köszönhető, hogy a sajtótájékoztatóra valamennyi országos boszniai televízió csatorna akkreditáltatta magát. A két miniszterelnök közül a házigazda Borjana Krišto fejtette ki elsőnek az álláspontját.
Ezen a szokásosnak mondható protokolláris köszöntésen túl, Krišto sokkal többet beszélt a kormánya első féléves eredményeiről, mint a magyar delegációval folytatott egyeztetésen elhangzottakról.
A bosznia-hercegovinai Horvát Demokratikus Közösség Pártjának (Hrvatska Demokratska Zajednica, HDZ BiH) soraiba tartozó Kiršto hangsúlyozta, hogy a Daytoni Egyezmény keretei között, a három államalkotó nemzet egyenlőségét szem előtt tartva akarja a kormánya vezetni Boszniát.
A tavaly október 22-i országos választást követően rekord gyorsasággal megalakult koalíciós kormány elkötelezett az európai uniós csatlakozás mellett, aminek kapcsán megköszönte a magyar kormány tagjelölti státusz elnyeréséhez nyújtott támogatását.
Magáról az Orbánnal folytatott egyeztetésről mindössze annyit árult el, hogy hosszabb ideje különböző tárgyú megállapodásokat készítenek elő a magyar féllel. Ezek megkötését a felek fel akarják gyorsítani a közeljövőben.
Ezt követően a két ország közti baráti együttműködés fontoságát hangsúlyozta, majd kifejezte abbéli reményét, hogy a mai látogatás előrelépést tesz lehetővé a két ország közti kapcsolatok elmélyítésében.
Magyar-boszniai sorsközösség
A magyar miniszterelnök izgalmasnak és egyben nagyszerűnek minősítette a boszniai féllel folytatott tárgyalást. Elmondása szerint „várta, hogy végre Boszniába jöhessen, és megismerkedhessen az új kormány tagjaival.” A felek közti kommunikáció kapcsán többször is kiemelte, hogy barátságot és tiszteletet tapasztalt.
A magyar kormány boszniai politikájáról elmondta, hogy azt három tényező határozza meg. Az első, hogy politikai és gazdasági értelemben Bosznia-Hercegovina Magyarország szomszédja. Így olyan fokú felelősséggel figyeli a magyar kormány a boszniai eseményeket, ahogyan az egy szomszédtól elvárható.
Ebből kiindulva a boszniai kormány a jövőben számíthat arra, hogy a magyar fél felelős szomszédságpolitikát fog folytatni.
A második tényező, hogy Bosznia-Hercegovinának van az egyik legbonyolultabb politikai rendszere, így a magyar miniszterelnök gratulált is a mellette álló Krištonak, hogy ezt a boszniai politikai elit működtetni tudja.
A magyarországi viszonyokkal párhuzamba állítva a Daytoni Egyezményen alapuló rendszert, Orbán megjegyezte, hogy Magyarországon még egy lényegesen kisebb koalíció működtetése is komoly nehézségekkel járna.
A harmadik pontként Orbán a magyarság és a balkáni népek közti sorsközösséget említett meg, aminek az alapja, hogy a kommunizmus különböző fajtáji alatti elnyomásban élt mindegyik nép, és az abból való átmenetet mindegyik megszenvedte.
Orbán szerint ez a folyamat egyfajta képen még ma is tart. Így Magyarország és Bosznia-Hercegovina nem idegenek, hanem egy családot alkotnak.
Boszniába invesztálna
A magyar miniszterelnök a továbbiakban kifejtette, hogy az EU-ban gazdasági és biztonságpolitikai tekintetben is komoly változások várhatók, amik mind az orosz-ukrán háború következményei.
Ezek miatt a folyamatok miatt az EU-nak minden energiájára és tartalékjára szüksége van, így a nyugat-balkáni régióra is, ahhoz, hogy a közösség növelni tudja a hanyatló versenyképességét.
Orbán szerint új dinamika kell, ami miatt a Balkánt nem problémaként, hanem az EU utolsó tartalékjaként kell felfogni. Szerinte az EU-nak már most nagyobb szüksége van a nyugat-balkáni régióra, mint annak az EU-ra.
Ehhez kötődően Orbán kiemelte, hogy „a magyar külpolitika, szuverén külpolitika.” Ennek keretében a magyar kormány továbbra is támogatja Bosznia uniós csatlakozását.
Orbán egyik legfigyelemre méltóbb megjegyzése azonban ez után következett, amikor megjegyezte, hogy az uniós csatlakozás felgyorsítása érdekében már most, a csatlakozás előtt megnyitná a tagjelölt nyugat-balkáni államoknak az EU-s felzárkóztatási forrásokat.
Ezt azzal indokolta, hogy nem tartja helyesnek, hogy ezeknek a forrásoknak egy jelentős része Ukrajnába megy.
Utalva arra, hogy az USA és Nagy-Britannia a tavalyi évben több boszniai politikust helyezett szankciós listára, hangsúlyozta, hogy a magyar fél elutasítja a szankciós politikát, mert az szerinte nem vezet eredményre.
A boszniai politikai életbe rendre nagy elánnal beavatkozó angolszász hatalmaknak a tevékenységére utalva pedig kifejtette, hogy „a hosszú távú megoldás az itt élők kezében van, nem pedig az idegenek jelenlétében.”
Zárásként Orbán jelezte, hogy a magyar fél készen áll arra, hogy jelentős befektetéseket eszközöljön Bosznia-Hercegovinában. Mind kormányzati, mind pedig a magánszektorhoz köthető szerepvállalására utalt. Konkrét ágazatokat azonban nem nevezett meg.
Az EUFOR ALTEA katonai misszióban való szerepvállalás kapcsán elmondta, hogy a Magyar Honvédség abban továbbra is részt fog venni, és amennyiben helyi szinten erre igény lesz, akkor a magyar fél ezt a szerepvállalást bővíteni is tudja a jövőben.
Végül kifejezte abbéli reményét, hogy a mai tárgyalás egy jó kezdet is egyben.
Feszes a program
Orbán Viktor a Miniszterek Tanácsát követően a boszniai törvényhozás alsó és felső házának vezetőivel és az Államelnökség tagjaival egyeztetett, majd a bosnyák horvát Föderáció elnökével, Nermin Nikšićtyel tárgyal.
A feszített tempójú egyeztetéseket követően a magyar delegáció Szarajevóból Banja Lukába repül, ahol a boszniai Szerb Köztársaság kormányával és Milorad Dodikkal, a szerb entitás elnökével találkozik.
A banjalukai eseményekről külön cikkben számolunk be az esti órákban.
- Szerbia2 nap telt el azóta
Végképp beomolhat az újvidéki vasútállomás teteje, és a 49-51%-os szabály
- Szerbia4 nap telt el azóta
Könnyek helyett könnygáz: Erőszakba torkollott a tüntetés Újvidéken
- Szerbia4 nap telt el azóta
Az Utiber felszólította a kínaiakat, hogy tiltsák be az újvidéki vasútállomás egy részének használatát(?)
- Szerbia6 nap telt el azóta
Đajić: Az újvidéki építkezés ellenőrzését az Utiber végezte