A BOSZNIAI MEDVE SEM JÁTÉK: Egyre gyakrabban okoznak riadalmat a barnamedvék

A cikk meghallgatása

A bosznia-hercegovinai barnamedve-populáció számának növekedése miatt egyre gyakoribbá válik ember és állat közeli találkozása. A mackók jelenttette veszély már nem csak a helyvidéki üdülőövezetekben jellemző, hanem a főváros, Szarajevó külső kerületeiben is.

A boszniai medve sem játék

Ahogy az ősi székely mondás tartja, a medve nem játék. Nincs ez másként a balkáni barnamackókkal sem. Jól tudják ezt a bosznia-hercegovinai lakosok is, akiknek az utóbbi hetekben egyre gyakrabban gyűlik meg a bajuk a nyugat-balkáni régió legnagyobb ragadozójával.

Legutóbb vasárnap, a délelőtti órákban jelent meg a legolvasottabbnak számító klix.ba hírportálon egy figyelmeztetéssel felérő felhívás, miszerint a Közép-Boszniai Kantonban lévő Babanovac üdülőfaluba cammogott be egy jókora jószág.

A felhívásban az erdészet rövid tájékoztatást nyújtott a medvékkel való találkozáskor tanúsítandó magatartás formájáról. Mindezt indokoltnak tartjuk mi is közvetíteni az olvasók számára arra az esetre, ha a Balkánon kószálva belebotlanának egy kedves kis mackóba.

Ez vonatkozik azokra a magyar politikusokra is, akik a héten éppen Boszniában bóklásznak majd, bár nincs tudomásunk arról, hogy a protokoll esetleg felvett volna a programba bármiféle találkozót vadon élő állatokkal.

Menekülő mackóállat, már visszavitték az erdőbe

Az erdészeti tájékoztatás kifejezetten kéri a turistákat és egyéb emberszabású képződményeket, hogy tartózkodjanak a medve környezetében a zajcsapástól, kiabálástól és más hasonló népi praktikáktól, amik legfeljebb arra jók, hogy az állatot felhergeljék és támadásra ösztönözzék.

Nem jó megoldás futásnak eredni sem, mert azzal kifejezetten felhívjuk magunkra az állat figyelmét, ami miatt ismét dönthet úgy, hogy elkap bennünket.

Az egyébként lomhának titulált mackópajtás egyik legkevésbé ismert tulajdonsága, hogy lényegében terepviszonytól függetlenül gyorsabban szedi a tappancsait, mint az ember, így szinte biztos, hogy utolérné a menekülni szándékozó személyt.

Így a legjobb megoldás, ha csendben várakozunk, amíg a mackó elindul valamilyen irányba. Ezt követően javasolt, hogy az ellenkező irányba folytassuk utunkat.

Megoldást jelenthet még a gépjárműbe történő beszállás is a helyzet kezelésére, mert az állat az autótól rendszerint távol tartja magát.

Az elmúlt évek medvetámadásokkal kapcsolatos tapasztalatai alapján a boszniai hírportálok felhívták a figyelmet, hogy mindenképpen kerüljük a bocsokkal való érintkezést, még akkor is, ha úgy ítéljük meg, hogy a kis mackó egyedül van, és érdeklődőnek mutatkozik velünk szemben, mert az anyaállat nem lesz barátságos, ha együtt talál minket a kiskorú medvepalántával.

Szarajevóba is bejárnak

A medvék számának elmúlt években tapasztalt növekedése önmagában pozitív fogadtatásra talált a boszniaiak körében.

A mackópopuláció gyarapodása és az urbanizáció bizonyos formáinak megjelenése a korábban lakatlan területeken menthetetlenül előidézheti ember és állat találkozását, ami nem ritkán eredményez mindkét fél számára kellemetlen helyzeteket.

A Szarajevó szomszédságában fekvő Faletićibena helyi lakosok mindennapi életének részévé vált, hogy a medvék bejárnak a településre.

Nagyobb riadalmat egy hónapja okozott egy igencsak bátor medveegyed, mert a település általános iskolájának udvarára tévedt a szomszédos telken lévő gyümölcsös fosztogatását követően.

A tappancsos behatoló jószág láttán a tanárok a rémült gyerekekkel az iskolaépületbe zárkóztak, amíg a polgármesteri hivatal dolgozói hangoskodva elzavarták az iskolaudvaron tanyázó állatot.

A Faletićiben történteket alig egy héttel megelőzően egy másik medve tévedt Szarajevó Vratnik nevű városrészébe. Az esetről a helyiek videót is készítettek, hogy az élményszámba menő eseményről beszámoljanak országnak-világnak.

A felvétel tanúsága szerint a rémült állat Vratnik egyik igencsak lejtős utcáján fut a közeledő jármű előtt a belváros irányába.

A medve itteni felbukkanása már komoly riadalmat keltett a helyi lakosok körében. Vélhetően csak a szerencsén és az esős időn múlott, hogy a menekülő egyed nem találkozott helyi lakosokkal vagy turistákkal, akik rendre a medve által is igénybe vett Zamjevac hegyre vezető utcán sétálnak.

A felvétel végén egyébként a jószág a turisták elől lezárt Strošička tabija (Strošička bástya) romjára ment kipihenni a “vasszekér” előli menekülést .

Az állat kalandjai azonban itt még nem értek véget, mert a rendőrség és az erdészet szakemberei altató lövedékkel ártalmatlanná tették, majd visszaszállították a Szarajevó körüli erdőkbe.

Bugojnóban is feltűntek

A közép-boszniai kantonban fekvő Bugojnóban két hete egy biztonsági őrt ért munka közben kellemetlen meglepetés, amikor szemben találta magát az őrkutyák által sarokba szorított ifjú medvével, vagyis egy boccsal. A felvétel magáért beszél:

Mindegyik eset kapcsán a boszniai erdészeti hatóság arra hívta fel a lakosság figyelmét, hogy a medvék a területükre betévedt emberek zavaró hatása miatt hatoltak be a lakott területre.

A Vratnikban történtek kapcsán a szarajevói rendőrség megerősítette, hogy a védett erdei területen szervezett illegális motorverseny miatt menekült az ifjú állat a külvárosi utcákba.

Nagy és veszélyes

Annak ellenére, hogy a balkáni barnamedve populáció méreteit tekintve elmarad az Észak-Európában és a Kárpátokban élő fajtársaktól, az egyes példányok így is az emberre veszélyes vadak közé tartoznak.

Kapcsolódó cikk

SZÁZÁVAL LÖVIK KI A MEDVÉKET(?): A farkasok egy részét sem kímélik meg Szlovéniában

Érdemes megjegyezni, hogy alapvetően lomha mozgása ellenére a barnamedve akár 50 km/h sebességet is képes elérni “vágta közben”.

A Balkán-félsziget legnagyobb ragadozójának méreteit pedig jól jellemzi, hogy legutóbb 2017-ben a Montenegró szívébe található Biogradska Gora nevű nemzeti parkban sikerült szerbiai „medvészeknek” megmérniük és jeladóval ellátniuk egy igencsak kapitális példányt.

A Nikola névre keresztelt egyed akkor 255 kilót nyomott, ami az Európa déli részén élő barnamedve-populáció hím tagjai között már komoly súlynak számít.

A kutatók a testi paraméterek felmérésén túl egy három évig működő, műholdas jeladót szereltek a befogott állatra, amivel a vándorlási szokásait térképezték fel, természetesen kizárólag tudományos célra.