Az albán fővárosban 42%-os az inaktív lakosság aránya, Tirana ezzel listavezető lett

Állítsd be a Google‑t, hogy a BALK mindig kéznél legyen!

Az albániai Földrajzi és Statisztikai Intézet (INSTAT) szerint Tirana első alkalommal vezeti az ország 12 régióját a munkaerőpiacon az inaktív lakosság tekintetében. Az inaktív lakosok közzé azokat számolják, akik nem dolgoznak és nem is keresnek munkát. A munkanélküliek és az inaktívak Albánia lakosságának mintegy 50%-át teszik ki, vagyis az ország fele nem dolgozik.

A „lustaság szintje”

Az INSTAT adatai azt mutatják, hogy 2022 utolsó 3 hónapjában az inaktivitás aránya Tiranában 42 százalék volt, ezzel az albán főváros maga mögé utasította Lezhát, amely évekig vezette a munkaerőpiacon nem aktív népesség rangsorát.

Bár a gazdasági tevékenység mintegy 60 százaléka a fővárosban és a környékén összpontosul, Tirana lakosságának majdnem fele nem akar dolgozni, pedig egyes iparágak szenvednek a munkaerőhiánytól.

Az Albanian Daily News szerint az albán főváros 2022 folyamán jól tükrözte a munkaerőpiacon jelentkező problémákat: az inaktív népesség magas száma alacsony foglalkoztatási szinthez vezetett.

Az ország 12 régiója közül Tirana után Lezha, Dibra és Vlora rendelkezik a legnagyobb inaktív lakossággal, vagyis 40 százalék feletti aránnyal.

Ezzel szemben Beratban, Korçában és Elbasanban a legkisebb az inaktív lakosság aránya.

Az INSTAT adatai szerint az inaktív népesség 2022 végén mintegy 860 ezer fő volt országos szinten, beleértve ebbe az összes olyan személyt, aki nem minősül sem foglalkoztatottnak, sem munkakeresőnek, ezt az említett portál a „lustaság szintjének” nevezte.

Ha a tavalyi adatokat összevetjük az egy évvel korábbiakkal, akkor némi javulás tapasztalható, 2021-ben ugyanis 951 ezer volt az inaktívak száma, beleértve az összes olyan személyt, aki nem minősült sem foglalkoztatottnak, sem munkanélkülinek.

Kik az inaktívak?

Az inaktívak vagy a munkaerőpiacon kívül álló személyek azok, akik nem dolgoznak, nem keresnek munkát, vagy valamilyen okból nem szeretnének munkát vállalni, mert tanulnak, nyugdíjasok vagy rokkantak, esetleg háztartási feladatokat látnak el.

Kapcsolódó cikk

ILLEGÁLIS MIGRÁCIÓ: Az albánok megszállják Angliát

Ezek közé tartoznak azok is, akik csak azért nem keresnek munkát, mert úgy gondolják, hogy úgysem találnának. Mind az aktív, mind az inaktív (munkaerőpiacon kívüli) népesség együtt alkotja a munkaképes lakosságot.

A munkaerőpiacon kívüli inaktívak arányát úgy számította ki az albán statisztikai hivatal, hogy az inaktív népességet elosztotta az azonos összes munkaképes lakos számával, és felszorozta százzal.

Ez a mutató 2022-ben országos szinten mintegy 38% volt.

A felmérés a 15 éves vagy annál idősebb népességre vonatkozik, Albániában ez az életkor az, amely felett bárki jogszerűen munkát vállalhat.

Történelmi távlatban Albániában mindig magas volt az inaktív népesség aránya, ami az ország gyors demográfiai fejlődéséből, vagyis a lakosság gyors szaporodásából és a rugalmas gazdasági modell hiányából adódott.

Ezekután nem csoda, hogy a Nemzetközi Valutaalap tavalyi évre vonatkozó kimutatása alapján Albánia az egyik legszegényebb, ha nem a legszegényebb ország Európában.

Munkanélküliségi arány

A munkaerőpiaci mutatószám a média által leggyakrabban idézett adatok egyike.

Azt tükrözi, hogy egy gazdaság mennyire nem képes munkahelyeket teremteni azoknak, akik szeretnének dolgozni, de azt nem tudják megtenni, viszont rendelkezésre állnak és aktívan munkát keresnek.

Az albániai munkanélküliség tekintetében egyelőre 2021-es adatok állnak rendelkezésünkre, ezek szerint az albán munkanélküliek aránya 11,5% volt, vagyis mintegy 163 000 ember számított munkanélkülinek.

Ennyit tartottak számon, de ők nem tartoznak az inaktívak közé.

A munkanélküliség aránya Albániában (Forrás: albán Földrajzi és Statisztikai Intézet)

A munkanélküliségi ráta a férfiak esetében 11,3%, a nők esetében pedig 11,8% volt, ami szinte azonosnak tekinthető.

A fiatalok körében magasabb a munkanélküliségi ráta, mint más korcsoportoknál, de javuló tendencia figyelhető meg.

2021-ben a fiatalok munkanélküliségi aránya 27,1% volt, ami több, mint a kétszerese a teljes 15 és 24 év közötti népesség munkanélküliségi rátájának.

A munkanélküliek aránya a fiatalok és a teljes lakosság körében (Forrás: albán Földrajzi és Statisztikai Intézet)

A munkanélküliség az elmúlt években a fiatalok körében csökkent, bár 2021-ben enyhe visszaesés tapasztalható.

Miután nem minden fiatal van jelen a munkaerőpiacon, mert sokan közülük még tanulnak (vagyis az inaktívak számát növelik), így a fiatalok munkanélküliségi rátája teret adhat bizonyos félreértelmezéseknek.

A 30%-os ráta például nem azt jelenti, hogy a 15-24 évesek közel egyharmada munkanélküli, hanem azt, hogy a munkaerőpiacon lévő fiatalok közel egyharmadának nincs munkája, de ebbe nem tartoznak bele például az iskolába járók.

A fentieket összegezve megállapíthatjuk, hogy a munkanélküliek és az inaktívak Albánia lakosságának mintegy 50%-át teszik ki, vagyis az ország fele dolgozik, fele meg nem.