Connect with us

Migráció

ILLEGÁLIS MIGRÁCIÓ: Az albánok megszállják Angliát

Közzétéve:

A megjelenés dátuma

2022 08 07 201927
play icon A cikk meghallgatása
()
Olvasási idő: 4 perc

A Daily Mail beszámolója szerint a La Manche csatornán átjutó tíz bevándorló közül négy nem éhínség vagy háború elől menekül, mivelhogy Albániából érkezik. A brit napilap vasárnapi száma ezt egy titkos katonai jelentésre hivatkozva írja. Egyes hírek szerint az albán rendőrség ezért összekötő tisztet küld Doverbe, hogy segítsen kezelni a növekvő problémát.

Békés, de szegény

A most kiszivárgó vagy kiszivárogatott brit dokumentum szerint a csatornán kis csónakokkal átkelő tíz migránsból négy a békés Albániából származik, ahol a Daily Mail megállapítása szerint 25 éve nem volt háború.

A kérdéssel foglalkozó brit lap szerint a szigetországban most először kerül nyilvánosságra olyan hivatalos jelentés amely feltárja, hogy a csatornán átkelő illegális bevándorlók legnagyobb hányada olyan gazdasági migráns, aki visszaél Nagy- Britannia “nagylelkű” menekültügyi rendszerével, és ez alátámasztja Priti Patel belügyminiszter véleményét, amely szerint a csatornán átkelők többsége “valójában gazdasági bevándorló”, és “nem valódi menedékkérő”.

A brit lap ezzel kapcsolatban megjegyzi, hogy Albániában magas a szegénységi ráta, de egy békés országról van szó, amelynek vezetői az EU-csatlakozásról tárgyalnak.

Sir Iain Duncan Smith, a Konzervatív Párt korábbi vezetője szerint ez a fenyegetés, amellyel Nagy- Britannia most szembesül, nem menekültügyi kérdés, hanem gazdasági migrációs probléma, ami arra készteti az emberkereskedőket, hogy visszaéljenek a menekültügyi rendszerrel, amit “egyszerűen nem lehet tolerálni”.

A jobboldali politikus szerint ez teljesen egyértelmű bizonyíték mindazokkal szemben, akik a “liberális baloldalon sírnak”, hogy Nagy- Britannia engedjen be bárkit, aki csak jön.

A jelentés megállapításai

A The Mail on Sunday által közzétett jelentés szerint a brit haditengerészet és a katonai hírszerzés kilenc bűnbanda tevékenységét figyelte, amelyekről feltételezik, hogy az átkelések jó részét szervezték és irányították.

A dokumentumból kiderült, hogy ezen a nyáron mindössze hat hét alatt összesen 1075 albán kelt át a La Manche csatornán a bandák által szervezett “csónakos túrákon”.

A hivatali titokként megjelölt anyagból egészen pontosan az derül ki, hogy idén június 1-e és július 12-e között érkezett 2863 migráns közül 1075 – vagyis 37,5 százalék – albán nemzetiségű volt.

Más nemzetek valójában eltörpülnek Albánia mellet, az onnan származó illegális bevándorlók számát illetően. Messze az albánok mögött “kullognak” az irániak, akiknek csak 373 migránst sikerült “kitermelniük”, őket követi 363 afgán, 217 iraki, 162 szíriai és 163 eritreai.

A jelentés azt is megállapította, hogy a embercsempészetre szakosodott bandák “annyira leleményesek”, hogy a felfújható csónakokat nem közvetlenül a francia tengerparti településeken vásárolják, hanem az interneten szerzik be közvetlenül a kínai gyártóktól, és maguk szállítják őket Észak- Franciaországba.

A bandák közül kettő – a Dragon és Lotus kódnévvel illetett – a csónakok “testreszabását” kérte a kínai cégektől, ami alatt a járművek növelését kell érteni, hogy minél több migráns szállhasson fel rájuk.

A megfigyelés folyamán a francia hatóságok nem tájékoztatták Nagy- Britanniát a meghiúsított átkelési kísérletekről, amivel hátráltatták a bandák tevékenységének teljes feltérképezésére irányuló erőfeszítéseket.

A brit hadsereg hírszerzési művelete odahaza is akadályokba ütközik, mindenekelőtt az “erőforrások hiánya” korlátozza a feltáró tevékenységet, pedig Boris Johnson volt miniszterelnök prioritásként kezelte a csempészbandák elleni fellépést.

Az Izotróp hadművelet

Brit szakértők úgy vélik, hogy a csatornán történő átkelés szervezése során különösen fontos szerep jut a közösségi médiának, az embercsempészek ugyanis a TikTokon közzétett videókkal hirdetik a “szolgáltatásaikat”, amelyekért 5500 fontot (2,5 millió forintot) is elkérnek.

Egy ilyen videón például, amelyet július 14-én tettek közzé, albán férfiak egy csoportja látható, amint kibontják országuk “feketesasos zászlaját”, miközben egy zsúfolt csónakon “ringatóznak” Nagy- Britannia felé haladva.

Tavaly 28 526 illegális bevándorló kelt át a csatornán, ez a szám azonban idén várhatóan megduplázódik. Múlt hétfőn 696 migráns érkezett a szigetországba, ahol ez a szám napi rekordnak számít ebben az évben.

A migránsválság miatti növekvő indulat közepette a brit kormány az év elején a katonaságot bízta meg a probléma kezelésével.

A kiszivárgott dokumentumból kiderül, hogy az Izotróp hadművelet – a katonaság válasza a határsértésekre – elemzői úgy vélik, hogy kilenc különálló szervezett bűnözői csoport működik a francia partok mentén, mindegyik saját kódnevet kapott, így Dragon, Lotus, Gorgon, Behemoth, Colossus, Titan, Tiamat, Hydra és Leviathan néven emlegetik őket.

A Hydra fedőnevű embercsempész-banda a vizsgált időszakban 302 albánt szállított át a csatornán Nagy- Britanniába, ami az általuk mozgatott összes migráns 62 százalékának felel meg.

A Dragon névre keresztelt banda volt a legaktívabb, hat hét alatt 18 utat szervezett meg, és 887 migránst csempészett át a csatornán, köztük 278 albánt. Működésének epicentruma a Gravelines városában lévő Petit Fort Philippe strand. A banda hálózatát feltehetően súlyosan “összekuszálta” egy nagy rendőri akció, amely 39 személy letartóztatáshoz vezetett Franciaországban, Németországban, Hollandiában és az Egyesült Királyságban.

A brit hadsereg műholdakat és drónokat használ az egyes bandák tevékenységi helyeinek beazonosítására és az átkelések figyelésére, miközben a szakértők további nyomokat keresnek a hajókon.

– Ha ezek az emberek tényleg nem az életüket mentve érkeznek ide, akkor nem a brit adófizetők dolga, hogy eltartsák őket

– jelentette ki Richard Tice, aki az igencsak ellentmondásos Nigel Farage-tól örökölte meg a Reform UK vezetői posztját.

Kevés az albán tolmács

Egy brit belügyminisztériumi forrás szerint Nagy- Britanniában a nagyszámú “albán turista” érkezése miatt hiány van albán tolmácsokból, akik segítenék a megnövekedett számú migránssal kapcsolatos tevékenységet.

A Daily Mail értesülése szerint az albán rendőrség ezért összekötő tisztet küld Doverbe, hogy közreműködjön a növekvő probléma kezelésében.

A londoni kormány szerint megengedhetetlen, hogy növekszik az “átjárás” a csatornán, a menekülteknek ugyanis mindig az első biztonságos országban kell menedékjogot kérniük, ahelyett, hogy életüket kockáztatnák, és a kíméletlen bűnbandák zsebét tömnék.

Tetszett a cikk?

Osztályozd a csillagokkal!

Átlag: / 5. Szavazatok:

Ha tetszett ez a cikk,

kövess bennünket ezeken a csatornákon:

Sajnáljuk, hogy nem tetszett a cikk!

Segíts nekünk, hogy jobb cikkeket írjunk,

Ezért mondd el a kifogásod

Az olvasás folytatása




BALK könyvek Balkán

Szerbia

A magyar rendőrök állítólag különösen az afgán migránsokkal szemben agresszívak

Közzététel:

a megjelenés dátuma

migráns afgán
A magyar kerítés a szerb oldalról Rábé közelében (Fotó: BALK)
play icon A cikk meghallgatása
()
Olvasási idő: 5 perc

Ez a GAME, azaz a játék: átkelni a migránsellenes kerítésen, amelyet Magyarország 2015-ben emelt a szerb határon, majd remélni, hogy megmenekülhetsz a magyar járőrök erőszakos fellépése elől. Mintegy ezer menekült/migráns várja a sorát (és a sorsát) Szabadkán az elfoglalt házakban vagy az erdőkben, macska-egér játékot játszva a szerb rendőrséggel. Erről közölt hosszú cikket a Courrier des Balkans (CB) francia portál helyszíni beszámolójában.

Már tízszer próbálkozott

Egy magát Armannak nevező férfi arról számolt be a tudósítónak, hogy már tízszer próbálkozott bejutni Magyarországra, de eddig nem sikerült neki.

– De nem adom fel!

– mondta a húszas éveiben járó afgán fiatalember, aki egy régi poros szőnyegen ült, egy nagy, kék ponyvából készült lugas alatt. Azt reméli, hogy eljuthat az Egyesült Királyságba, pisztáciát hámozott, miközben két barátjával együtt zenét hallgatott egy kis hordozható hangszórón.

Itt találtak ideiglenes menedéket, a vasúti sínek és egy régi, elhagyatott épület között, az észak-szerbiai Szabadkán, a magyar határ közelében lévő vasútállomáson.

Ezen a meleg, napsütéses késő délelőttön Arman és két útitársa egyelőre várakozik. De amikor eljön az este, biztosak benne, hogy még egyszer kipróbálják magukat a játékban.

A GAME számukra azt jelenti, hogy elhagyják Szabadkát, bemennek valamelyik határ melletti erdőbe, majd megpróbálnak átjutni a “migránsellenes kerítésen”, ahogy Orbán Viktor magyar miniszterelnök nevezi.

A CB arról számol be a francia olvasóknak, hogy a magyar-szerb határon egy több mint három méter magas, és 175 kilométer hosszú, kamerákkal és mozgásérzékelőkkel felszerelt, sok magyar rendőrjárőr által felügyelt kettős kerítés van, az egyik kerítés tetején Concertina szögesdróttal.

concertina

A Concertina szögesdrótot árusító egyik cég szerint igen éles tövisek vannak a dróton, amelynek egyetlen alkalmazási célja a “szigorú védelmezés”

A Courrier des Balkans beszámolója szerint mintegy 800 millió euróra volt szükség a kerítés felállításához, amelyet 2015 nyarán építettek, amikor menekültek tízezrei kerestek menedéket Európában a szíriai háborút, vagy a saját országukban tapasztalható erőszakot és a szegénységet maguk mögött hagyva.

Elveszik a migránsok telefonját

A kerítés átlépése azonban nem garancia arra, hogy az Európai Unió felé vezető úton szabadon haladhatnak tovább a migránsok.

– Amikor a magyar rendőrök elkapnak minket, és visszaküldenek Szerbiába, elkobozzák vagy megsemmisítik a telefonjainkat

– mondta Arman, aki szerint a magyar rendőrök gyakran erőszakosak, különösen, amikor rájönnek, hogy afgán migránsokkal van dolguk.

A pushback, vagyis a “visszatoloncolás” gyakorlata miatt 2020 decemberében az Európai Unió Bírósága (EUB) elítélte Magyarországot, de ez a gyakorlat már nem lepi meg Maria Margát, a migránsokat támogató szabadkai Collective Aid nevű szervezet programvezetőjét.

maria marga

Maria Marga, a szabadkai száműzötteket támogató Collective Aid nevű szervezet programvezetője (Forrás: LinkedIn)

Marga szerint a 2019 óta működő szervezet a helyszínen rendszeresen gyűjti a magyar rendőrség által gyakran erőszakkal visszafordított száműzöttek vallomásait, szerinte a magyar rendőrök a nemzetközi törvények és a visszaküldés tilalmának elve ellenére lépnek fel a migránsokkal szemben.

Dzsungel a határ mentén

Amíg a határátlépésre várnak, a legtöbb migráns sátrakból és rögtönzött szállásokból álló informális táborokban él a határmenti erdőkben, vagyis a “dzsungelben”.

A szerb hatóságok 2015-ben a város déli bejáratánál befogadóközpontot nyitottak, amely jelenleg 220 férőhellyel rendelkezik, de több mint 400 ember lakik ott.

A szerbiai menekültügyi hivatal által működtetett központ továbbra sem rendelkezik elegendő személyzettel ahhoz, hogy szálláshelyet biztosítson a határmenti régióban tartózkodó mintegy ezer migránsnak.

A tizennégy éves Naïm, akivel a CB riportere a tábor közelében találkozott, kissé elveszettnek tűnt.

– Három napja vagyok itt, és nincs hely a táborban, ezért itt alszom

– mondta Naïm, a központ melletti üres területre mutatva. A tinédzser hat hónappal ezelőtt hagyta el a kelet-szíriai Dajr ez-Zaurt, majd Törökországon és Bulgárián keresztül utazott, mielőtt Észak-Szerbiába ért. Annak ellenére, hogy csak tizennégy éves, a szabadban tölti az éjszakát.

Nem Naïm az egyetlen, aki a táboron kívül alszik. Más migránsok is ott alszanak, vagy ahol tudnak a városban, esetleg a Szabadkától tíz kilométerre északra lévő erdős területen keresnek menedéket.

Maria Marga szerint “az elmúlt három hónapban a szerb rendőrség folyamatosan “kilakoltatta a táborokból és a házakból” a migránsokat.

A Border Violence Monitoring Network (Határmenti Erőszak Figyelő Hálózat, BVMN), amelynek a Collective Aid is tagja, egy nemrégiben készült jelentésében arról számolt be, hogy a szerbiai rendőrök csak 2023 júliusában 27 razziát hajtottak végre, amelyek közül néhányban a rendőrök erőszakosan léptek fel, lerombolták a migránsok sátrait, és ellopták a holmijukat.

– Ezek a rendőrségi akciók növelik a menekültek bizonytalanságérzetét, mert elszigetelt körülmények között találják magukat, nehezen jutnak élelemhez és vízhez

– fogalmazta meg a kifogásait a Collective Aid programvezetője, Maria Marga.

Szerb rendőrök és migránsok

Augusztus elején a szerb hatóságok több mint 800 rendőrt és csendőrt mozgósítottak egy nagyszabású művelet keretében az embercsempész-hálózatok felszámolására: tizenhárom embert tartóztattak le, és fegyvereket koboztak el.

migráns afgán

A koszovói befogadó központ regisztrációs irodája néhány migránssal és egy kirongyosodott szerb zászlóval (Fotó: BALK)

Maria Marga rámutatott arra, hogy a szerb hatóságok közleménye nem tesz említést “arról a 300 migránsról, akiket szintén “letartóztattak”, mielőtt buszokkal táborokba küldték őket, egyebek között a Szabadkától 500 kilométerre délre fekvő Presevóba”.

Szerinte a szerbiai rendőrök az ilyen jellegű akciókkal akarják távol tartani a migránsokat a magyar határtól.

– Ezeknek a rendőrségi razziáknak az a céljuk, hogy a migránsok körül ellenséges és bizonytalan légkört teremtsenek

– jelentette ki a Collective Aid szabadkai programvezetője.

A Frontex számol

A Frontex határőrizeti ügynökség 2022-ben 145 600 illegális határátlépést számolt össze a nyugat-balkáni régióban, ami 136%-os növekedést jelent 2021-hez képest a szolgálat által gyűjtött adatok szerint.

Az uniós szervezet szerint a migránsok körében prioritást élvez a “balkáni útvonal”, amelyet általában a közel- és közép-keleti migránsok/menekültek használnak.

hataror utca

Szinte minden Szabadka környéki településen van egy Határőr utca, ez itt történetesen Kelebia (Fotó: BALK)

Tavaly októberben az Európai Bizottság megállapodott a Frontex szerepének megerősítéséről Szerbiában, Bosznia-Hercegovinában, Montenegróban és Albániában, és 39,2 millió eurót bocsátott rendelkezésre ezen országok határainak “biztosítására” mobil megfigyelőrendszerek, drónok és biometrikus eszközök beszerzésével.

Maria Marga szerint egyre nagyobb az aggodalom a migránsok körében a Frontex szerbiai feltűnése miatt.

– Az év eleje óta láttunk olasz, német és holland rendőröket, akik ugyan nemzeti egyenruhájukban, de Frontex karszalaggal voltak jelen.

A Collective Aid programvezetőjét azért is aggasztja a Frontex bevetése a régióban, mert értesülései szerint az uniós határőrizeti szervezet ellen felmerültek a vádak, hogy a görög parti őrség által végrehajtott kitoloncolásokhoz nyújtott támogatást.

Marga szerint egyelőre nem világos a Frontex ügynökeinek új küldetése, nem tudja, hogy a határőrizeti szervezet azért jelent-e meg a térségben, hogy támogassa a szerb rendőrség akcióit, és tagjai járőrözzenek a határon, vagy azért, hogy adatokat gyűjtsenek?

Amikor Szabadkán leszáll az éj, Arman és két barátja elindul Magyarország felé. Talán egy újabb esti GAME kicsit közelebb jutattja őket az Egyesült Királysághoz, de az sem kizárt, hogy egy újabb kudarc esetén hosszabb időre lehorgonyoznak Szerbiában.

(A Courrier des Balkans nyomán)

Tetszett a cikk?

Osztályozd a csillagokkal!

Átlag: / 5. Szavazatok:

Ha tetszett ez a cikk,

kövess bennünket ezeken a csatornákon:

Sajnáljuk, hogy nem tetszett a cikk!

Segíts nekünk, hogy jobb cikkeket írjunk,

Ezért mondd el a kifogásod

Az olvasás folytatása

KÖVETÉS

A BALK Hírlevele


Azonnali értesítés

Meteorológia

A szerző cikkei

Könyvek kedvezménnyel

B.A. Balkanac

Balkanac

in english

Könyvek kedvezménnyel

Tíz nap legjava