Montenegró
Nem zárta ki elődjének a felelősségre vonását az új montenegrói elnök

Az újonnan megválasztott montenegrói államfő nem zárta ki, hogy felelősségre vonják elődjét, ezzel kapcsolatban annak a reményének adott hangot, hogy az igazságszolgáltatás teszi a dolgát. Jakov Milatović külpolitikai értelemben nem tartja reálisnak, hogy Montenegró visszavonja Koszovó függetlenségének elismerését, az új elnök azonban jelezte, hogy Aleksandar Vučić szerb elnök meghívására felkeresi Belgrádot, de hozzátette, hogy első útja nem a szerb fővárosba vezet.
Mi lesz az elődjével?
A Nova tévének adott interjúban Milatović úgy nyilatkozott, hogy egy három évtizede hatalmon lévő rezsimet sikerült megdönteni, amely a megosztottságot béklyója alatt tartotta az államot.
Hozzátette, hogy Milo Đukanović országlása idején a bűnözés és a korrupció befészkelte magát a intézményrendszerbe, az ország gazdasága pedig a pusztulás jeleit mutatta.
Milatović szerint ezért „fel kell tűrni az ing ujját“, de reméli, hogy a június 11-re kiírt parlamenti választások után az új kormánnyal együttműködve sikerül jó irányba fordítani az országot.
– A megbékélés iránti vágy győzedelmeskedett Montenegróban, miután sikerült megbuktatni azt az ember, aki megosztotta Montenegrót, és aki éppen a megosztásnak a révén félemlített meg mindenkit Montenegróban, amiből a pártja és a családja húzott hasznot
– jelentette ki Milatović, aki arra emlékeztetett, hogy a tavaly óta működő független ügyészség sokat tett a bűnözés és a korrupció felszámolásáért.
Az új elnök megjegyezte, hogy egy évvel ezelőtt letartóztatták a legfelsőbb bíróság elnökét, aki Milo Đukanović közeli embere volt, de rács mögé kerültek mások is a gazdasági és politikai szférából.
– Ami Đukanović urat illeti, biztos vagyok benne, hogy az igazságügyi hatóságok teszik a dolgukat. Én megtettem, ami rajtam múlott, legyőztem a választásokon
– jelentette ki az új államfő, aki úgy fogalmazott, hogy Montenegróba lassan „megérkezik az igazságszolgáltatás“, amire az emberek már oly régóta várnak.
Montenegró és Szerbia viszonya
Milatović arról is beszélt, hogy nem csak az országon belüli, hanem az azon kívüli megbékélést is fontosnak tartja, amin mindenekelőtt a Szerbiával fenntartott kapcsolatok javítását értette.
– A lehető legjobb kapcsolatokat akarom elérni Szerbiával, amikor gazdaságfejlesztési miniszter voltam, akkor is mindig ezt helyeztem a középpontba
– mondta Milatović, aki arra hívta fel a figyelmet, hogy Szerbia a Nyugat- Balkán legnagyobb országa, és teljesen természetes, hogy Aleksandar Vučić szerb elnök meghívására felkeresi Belgrádot, de hozzátette, hogy az első útja nem oda vezet
A tervek szerint mindenekelőtt Brüsszelbe utazik, mert megfogalmazása szerint Montenegró most valóban elindul az Európa felé vezető úton.

Az új montenegrói elnök a Nova televíziónak nyilatkozott (Screenshot: Nova)
Milatović hangsúlyozta: az a fontos számára, hogy minden külföldi útja kézzelfogható eredményeket hozzon az ország lakossága és a montenegrói gazdaság szempontjából egyaránt.
Szerbiáról szólva az új elnök arról is beszélt, hogy „nem tartja reálisnak a koszovói függetlenség elismerésének visszavonását Montenegró részéről”, és ez szerinte nagyon világos álláspont.
Ezzel kapcsolatban kijelentette, hogy „bármilyen megoldást támogatnak, amelyben Belgrád és Pristina megállapodik”, és ehhez még hozzátette, hogy a Szerbia és Koszovó közötti kapcsolatok normalizálása a régió összes országa számára fontos.
Megszűnik a volt elnök mentelmi joga
A podgoricai médiában megnyilvánuló jogászok szerint a leköszönő elnök, vagyis ezúttal Milo Đukanović legkésőbb május 20-ig maradhat a posztján, távozása pillanatában pedig azonnal megszűnik a mentelmi joga, vagyis nem élvez védelmet az esetleges büntetőeljárásokkal szemben.
A mentelmi jog megszűnésének kérdését az elnöki tisztségről szóló törvény nem fejti ki részletesen, a montenegrói alkotmány 86. §-ának megállapításai azonban egyértelműen arra utalnak, hogy a mentelmi jog a mandátumhoz, vagyis a hivatali időtartamhoz kötött.
A volt államfő 2018. május 20-án vette át az elnöki tisztséget, és ezért ötéves megbízatása május 20-án jár le, de akár előbb is átadhatja a posztot utódjának, Jakov Milatovićnak, ha netalán úgy döntene.
Đukanović ellen az utóbbi években több büntetőeljárás is indult, jogellenes gazdagodással, összeférhetetlenséggel, visszaélésekkel kapcsolatban jelentették fel, bár ezeket a feljelentéseket gyakran minősítették megalapozatlannak, és ennek alapján utasították el.
A montenegrói média szerint arra vonatkozóan egyelőre nincsenek adatok, hogy jelenleg hány ügy van nyomozati szakaszban, illetve hogy hány ügy kapcsolódik Đukanović személyéhez.
Ugyanakkor hivatalosan megerősítették, hogy idén februárban a Különleges Állami Ügyészség újra elővette azt a feljelentést, amelyet az Alternatív Montenegró korábban a leköszönő elnök és fia, Blaž Đukanović ellen tett állítólagos adó- és járulékelkerülés, valamint hivatali visszaélés miatt.

Montenegró
SZENT A BÉKE? Letette a hivatali esküt az új montenegrói elnök

Letette a hivatali esküt Jakov Milatović, és ezzel hivatalosan is ő lett Montenegró harmadik elnöke a függetlenség 2006-os kikiáltása óta. Az esemény leginkább arról marad emlékezetes, hogy a balkáni politikai élet apraja és nagyja egy kupacban üldögélt a montenegrói parlamentben, egymás „esküdt ellenségei” jól megfértek egymással két négyzetméteren.
Balkáni csúcstalálkozó
Ritka alkalom volt a fotósok számára, hogy egyetlen képbe szorítsák bele a sok „balkáni hírességet”, akik korábban kígyót-békát kiáltoztak egymásra.
Miközben a fotósok kattogtattak, az új montenegrói elnök kedélyesen beszélgetett a mellette helyet foglaló elődjével, Milo Đukanovićtyal, akivel néhány hónappal ezelőtt még nem éppen visszafogott hangnemben üzengettek egymásnak a médián keresztül, ez körülbelül olyan, mintha egy rendezvényen Orbán Viktor és Karácsony Gergely cseverészne egymással, a kicsit kierőszakolt hasonlat csak arra jó, hogy a helyzet ellentmondásosságára hívjuk fel a figyelmet.
Az utóbbi időben a „verbális elmésségekkel” kitűnő Zoran Milanović horvát államfő az új montenegrói elnök feleségét tartotta szóval, aki láthatóan jól szórakozott, miközben a Milanović mellett üldögélő szerb vezető, Aleksandar Vučić is odavetett néhány szót, hátat fordítva a kevésbé üde látványt nyújtó Željka Cvijanović bosznia-hercegovinai egyharmad elnöknek.
A másik kétharmad is ott volt az első sorban, de nem fért a képre, amiből kiderül, hogy mekkora hátrányt jelent, ha egy államfői testület három részből áll, arról már nem is beszélve, hogy egy másik egyharmad, név szerint a kvázi horvát Željko Komšić többször is belealudt az új montenegrói elnök beszédébe, de ne ugorjunk ekkorát az időben!

Zoran Milanović horvát államfő volt a showman, aki szóval tartotta a „fél Balkánt” (Forrás: Screenshot)
Meg kell jegyezni még, hogy alig több, mint egy méteres távolság választotta el egymástól Vučić szerb államfőt attól a Milo Đukanovićtól, akit azzal vádolt meg tavaly, hogy az életére tör bizonyos bűnözői körök által.
A felsorolt résztvevők mögötti sorban Dritan Abazović, ügyvivő montenegrói miniszterelnök a „vigyorgó pozíciót” foglalta el: a legmontenegróibb albán úgy került a képbe, mint Pilátus a krédóba, hogy egy újabb nyakatekert hasonlattal éljünk, miután elévülhetetlen érdemeket szerzett a távozó montenegrói elnök pozícióinak aláásásában.
Amikor nyitott a kamera, az is kiderült, hogy az első sorban kapott helyet Vjosa Osmani koszovói államfő is a tőle mindössze hat hellyel lévő szerb elnöktől, ami viszont már elég nagy távolság ahhoz, hogy netalán szóba elegyedjenek egymással.
Ahol ennyi balkáni nagyágyú összegyűlt, ott durranásnak is kellett lennie, erre azt követően került sor, hogy a fotósok kiélvezték az elég sok ellentmondást tartalmazó helyzetet.
A nagy durranás
Miután a politikát képi formába öntő médiamunkások levonultak a színről, megkezdődött a már feloszlatott montenegrói parlament ülése, amelynek első pontja a himnusz eléneklése volt a közben besomfordáló kórus támogatásával, ami úgy zajlott, hogy főleg a kórus énekelt, plusz egy-két képviselő, valamint a legjobb montenegrói albán.
Ezt követően lépett az emelvényhez Jakov Milatović, hogy letegye az esküt, amelynek szavai a felvezető elnök szerint „még a montenegrói köveknél is keményebbek”.
– Esküszöm, hogy az elnöki feladatokat felelősséggel, becsülettel, lelkiismeretesen, tisztességesen és pártatlanul, az alkotmánynak és a törvénynek megfelelően látom el
– mondta Milatović, aki az eskü szövegét maga olvasta fel az előtt lévő papírból, miközben a jobb kezét a montenegrói alkotmányra helyezte, vagyis ezt nem cifrázták túl. A taps akkor csattant fel, amikor Milatović aláírta a felolvasott szöveget. Ekkor egy pillanatra feltűnt képernyőn a távozó államfő, Milo Đukanović, aki kezet fogott az új elnök feleségével, és széles mosollyal gratulált neki.
Milatović ezt követően felolvasta az elnöki beszédét, amelyet a jelenlévők hosszas üdvözlését követően azzal kezdett, hogy akkor is Montenegróban született volna, hogy ha ő maga választhatta volna meg a szülőhelyét, merthogy annyira szereti a hazáját.

Jakov Milatović a beszédét mondja, Željko Komšić éppen szundikál – balról a harmadik az első sorban, de Gabriel Escobar, amerikai főtárgyaló is mélyen elgondolkodott
Ezt követően jöttek az ilyenkor szokásos mondatok, miszerint minden montenegrói polgár elnöke szeretne lenni, függetlenül azok politikai, nemzeti és vallási hovatartozásától.
– A politikai esztablisment leváltása, és a montenegrói demokrácia konszolidálása optimizmussal tölt el bennünket, hogy a következő időszakban sokkal nagyobb egységben és vízióval, valamint szabadabb légkörben oldjuk meg az ország számára létfontosságú kérdéseket
– mondta Milatović, aki ezzel némileg odaszúrt elődjének, miközben az országon belüli megoszlást, valamint az erős és független intézmények kiépítését nevezte a legfontosabbnak, az emberi jogok tiszteletben tartása, a részrehajlás nélküli igazságszolgáltatás megteremtése, valamint az egyforma esélyteremtés és a fenntartható gazdasági modell felépítése előtt, bár később megjegyezte, hogy a gazdasági (pénzügyi) tekintetben önálló polgárok nélkül nincs demokrácia, amihez az életszínvonal emelésére van szükség.
Ha a sorrendből szeretnénk következtetéseket levonni, akkor azt mondhatnánk, hogy az ötödik-hatodik helyre szorult az, amiért az emberek igazán Milatovićra szavaztak, de ne feledjük, hogy ez csak egy beszéd, amelynek a többi pontja is nagyon fontos az etnikai és vallási vonalak mentén mélyen megosztott, valamint a mindenféle bűnözéstől erősen sújtott Montenegróban.
-A megbékélt Montenegró, az egyetlen igazi Montenegró
– jelentette ki az új elnök, aki itt elővette a világszerte általános floszkulákat (flosculus), mint például, hogy soha többé nem engedhetik meg, hogy bárki is jogfosztottnak érezze magát, vagy hogy bárkit is hátrányos megkülönböztetés érjen politikai meggyőződése miatt.
A beszéd további részében Jakov Milatović nagyon kultúrált módon tett még néhány utalást a múltra, majd kijelentette, hogy a társadalmi és politikai párbeszéd generátora kíván lenni a konszenzus megtalálása érdekében minden területen, ami vonatkozik az európai úton történő haladás felgyorsítására is, amit végső célként említett, nem elutasítva a regionális együttműködési kezdeményezéseket, de ezek közül egyet sem nevezett néven.
Az elmondottakat összefoglalva az új montenegrói elnök beszéde végén ismételten hangsúlyozta, hogy a „megbékélés és az egység” tényezője kíván lenni a nemzetközi színtéren és az országon belül is”. Miután ez a gondolat többször is felbukkant a beszédben, tarthatjuk ezt a legfontosabb üzenetnek, ugyanakkor megállapíthatjuk, hogy lesz dolga bőven öt éves mandátuma során.
-
Koszovó6 nap telt el azóta
KOSZOVÓI ELNÖK: Szerbiának nincs helye az európai nemzetek között, plusz 1 kecske
-
Szerb Köztársaság4 nap telt el azóta
Dodik Moszkvába utazgat, mégis kap pénzt az Európai Uniótól
-
English3 nap telt el azóta
Dodik travels to Moscow, yet receives money from the European Union
-
Szlovákia6 nap telt el azóta
GLOBSEC 2023: Szlovák biztonságpolitikai fesztivál, amelyre az egész világ odafigyelt