Montenegró
Lesz második forduló Montenegróban, ahol elnökcsere várható

A montenegrói elnökválasztások második fordulójában Milo Đukanović eddigi elnök és Jakov Milatović volt gazdaságfejlesztési miniszter mérheti össze az erejét, ők szerezték meg ugyanis az első és a második helyet az első fordulóban, amelyben a szavazatok jelentősen megoszlottak az első négy jelölt között, miközben a lista alján végzett három jelöltnek együtt alig sikerült összekaparnia öt százalékot. A második fordulót április 2-án tartják. Az egyik montenegrói hírportál máris úgy fogalmazott, hogy az eddigi államfő a második fordulóban a tiszteletkört futja. Đukanović valóban kicsik az esélyei a végső győzelemre, annál is inkább, mert ő áprilisban mindenképpen a múltat képviseli a jövővel szemben.
A nemzeti téma háttérbe szorulhat
A montenegrói választási bizottság az összes szavazat megszámlálása után közzétette az elnökválasztások nemhivatalos végeredményét, amely szerint lesz második forduló, ezt április 2-án tartják.
A véglegesnek tekinthető adatok szerint Milo Đukanović eddigi elnök a szavazatok 35,2 százalékát szerezte meg, a második helyen Jakov Milatović a liberális Európa Most mozgalom alapítója végzett a szavazatok 29,2 százalékával.

„Sikerülni fog” – állítja Jakov Milatović, aki bent van a második fordulóban, és jó esélyei vannak arra, hogy megszerezze a végső győzelmet (Forrás: Twitter, Jakov Milatović)
Ez a második hely mindenképpen azt jelzi, hogy a szavazók a pénztárcájuk felé fordultak, és nem felejtették el, hogy Milatović a jelenlegi kormányt megelőző kabinet gazdaságifejlesztési minisztere volt, és megbízatása idején 220-ról 450 euróra emelkedett a minimálbér.
Az eredmény alapján arra lehet következtetni, hogy a második fordulót megelőző időszakban a gazdasági kérdések uralják majd a elnökválasztási kampányt, mivel a szerb nemzeti érdekeket képviselő Andrija Mandić csak a harmadik lett 19,3 százalék megszerzésével.
A negyedik helyre a centrista Aleksa Bečić futott be a maga 10,9 százalékával, a másik három jelöltnek összesen 5,4 százalékot sikerült begyűjtenie.
Đukanović szinte esélytelen
A számok és a montenegrói politikai közhangulat alapján megállapítható, hogy Đukanović szinte esélytelen a második fordulóban, vagyis nem sikerül harmadik alkalommal is betöltenie az ötéves megbízatást jelentő elnöki posztot.
A Vijesti montenegrói hírportál a kilátásokat mérlegelve egészen odáig merészkedett, hogy az április 2-i második forduló Đukanović tiszteletkörének nevezte, vagyis a jelenlegi elnök – aki az utóbbi három évtized megkerülhetetlen politikai szereplője volt – minden bizonnyal távozik a közéletből, de legalábbis annak az élvonalból.
Kapcsolódó cikk
A montenegrói elnök június 11-re rendkívüli választásokat írt ki, vasárnap leválthatják
Erre utal az is, hogy a második helyen végzett Milatović a montenegrói fővárosban, Podgoricában jelentős előnyre tett szert, 7300 szavazattal ugyanis többet szerzett, mint a mostani államfő.
Ez ránézésre nem sok, de Montenegró kis ország, ezért a kis számok is nagy különbséget jelentenek, Milatović ugyanis 37 743 szavazatot kapott, Đukanović pedig csak 30 447-et, ami mintegy húsz százalékos előnynek felel meg.
Nyilvánvaló, hogy a kormányzati szereplők általában rosszabbul szerepelnek a fővárosban és a nagyobb városokban, mint a rurális térségekben, ami azonban önmagában még nem jelezné előre a bukást.
A szavazatok megoszlását tekintve azonban jól látható, hogy Đukanović elvesztette támogatói bázisát, és nincsenek jelentős tartalékai a második fordulóra.
Kicsúszott alóla a szavazóbázis
Úgy is fogalmazhatnánk, hogy a jelenlegi elnök alól kicsúszott a szavazóbázis, a montenegrói társadalom ugyanis végképp „megérett arra”, hogy leváltsa a kommunista idők csökevényének számító Đukanovićot, és ezzel nem csak politikai, hanem generációs váltást is idézzen elő.

Távozásra kényszerülhet a jelenlegi montenegrói elnök (Forrás: Facebook, Milo Đukanović)
Az amerikai és egyéb külföldi egyetemeken kupálódott Milatović esélyeit igazán az emeli az egekbe, hogy jó kapcsolatokkal rendelkezik a montenegrói szerbekkel, miután a szerb származású Zdravko Krivokapić másfél évig regnáló kormányának volt a minisztere 2020 és 2022 között
Ezért nem csoda, hogy a harmadik helyen végzett Andrija Mandić, aki a szerbeket képviselő Demokratikus Front jelöltje volt, máris azt üzente, hogy a második fordulóban Jakov Milatovićot támogatja.
– A Demokratikus Front támogatása nélkül Milatovićnak nincs esélye a második fordulóban… Ma este a Demokratikus Front nevében nevében teljes mértékben támogatom Milatovićot, és felszólítok minden montenegrói állampolgárt, hogy őt támogassa
– jelentette ki a jelen pillanatban a mérleg nyelvének számító szerbséget képviselő Mandić, és ezek eléggé világos szavak ahhoz, hogy máris Đukanović hattyútáncának tekinthető a második forduló.
Mandić ugyan hozzátette, hogy szerinte nem Milatović a legjobb jelölt, viszont „az a jelölt, aki mögött Montenegró többségének fel kell sorakoznia”.
– Ez a kötelességünk, 25 éve harcolunk Đukanović ellen

A szerb Andrija Mandić, aki egyszerre akarta a jövőt és a tradíciót képviselni, ez a harmadik helyhez volt elég
– jegyezte meg a montenegrói szerb politikus, aki a legfőbb célnak azt tartja, hogy elmozdítsák Đukanovićot az elnöki pozícióból, és ez most Milatović által végre megvalósulhat.
Ha tekintetbe vesszük, hogy a negyedik helyet megszerző centrista Aleksa Bečić szavazótáborának jelentős része is minden bizonnyal Đukanović ellen fog szavazni, akkor tényleg helytálló a megállapítás, hogy az elnökválasztások első fordulójában megkezdődött a jelenlegi montenegrói elnök leváltása, így Đukanović utolsó említésre méltó húzása az volt, hogy június 11-re kiírta a parlamenti választásokat, amivel minden bizonnyal saját pártjának a sírját is megásta.

Montenegró
SZENT A BÉKE? Letette a hivatali esküt az új montenegrói elnök

Letette a hivatali esküt Jakov Milatović, és ezzel hivatalosan is ő lett Montenegró harmadik elnöke a függetlenség 2006-os kikiáltása óta. Az esemény leginkább arról marad emlékezetes, hogy a balkáni politikai élet apraja és nagyja egy kupacban üldögélt a montenegrói parlamentben, egymás „esküdt ellenségei” jól megfértek egymással két négyzetméteren.
Balkáni csúcstalálkozó
Ritka alkalom volt a fotósok számára, hogy egyetlen képbe szorítsák bele a sok „balkáni hírességet”, akik korábban kígyót-békát kiáltoztak egymásra.
Miközben a fotósok kattogtattak, az új montenegrói elnök kedélyesen beszélgetett a mellette helyet foglaló elődjével, Milo Đukanovićtyal, akivel néhány hónappal ezelőtt még nem éppen visszafogott hangnemben üzengettek egymásnak a médián keresztül, ez körülbelül olyan, mintha egy rendezvényen Orbán Viktor és Karácsony Gergely cseverészne egymással, a kicsit kierőszakolt hasonlat csak arra jó, hogy a helyzet ellentmondásosságára hívjuk fel a figyelmet.
Az utóbbi időben a „verbális elmésségekkel” kitűnő Zoran Milanović horvát államfő az új montenegrói elnök feleségét tartotta szóval, aki láthatóan jól szórakozott, miközben a Milanović mellett üldögélő szerb vezető, Aleksandar Vučić is odavetett néhány szót, hátat fordítva a kevésbé üde látványt nyújtó Željka Cvijanović bosznia-hercegovinai egyharmad elnöknek.
A másik kétharmad is ott volt az első sorban, de nem fért a képre, amiből kiderül, hogy mekkora hátrányt jelent, ha egy államfői testület három részből áll, arról már nem is beszélve, hogy egy másik egyharmad, név szerint a kvázi horvát Željko Komšić többször is belealudt az új montenegrói elnök beszédébe, de ne ugorjunk ekkorát az időben!

Zoran Milanović horvát államfő volt a showman, aki szóval tartotta a „fél Balkánt” (Forrás: Screenshot)
Meg kell jegyezni még, hogy alig több, mint egy méteres távolság választotta el egymástól Vučić szerb államfőt attól a Milo Đukanovićtól, akit azzal vádolt meg tavaly, hogy az életére tör bizonyos bűnözői körök által.
A felsorolt résztvevők mögötti sorban Dritan Abazović, ügyvivő montenegrói miniszterelnök a „vigyorgó pozíciót” foglalta el: a legmontenegróibb albán úgy került a képbe, mint Pilátus a krédóba, hogy egy újabb nyakatekert hasonlattal éljünk, miután elévülhetetlen érdemeket szerzett a távozó montenegrói elnök pozícióinak aláásásában.
Amikor nyitott a kamera, az is kiderült, hogy az első sorban kapott helyet Vjosa Osmani koszovói államfő is a tőle mindössze hat hellyel lévő szerb elnöktől, ami viszont már elég nagy távolság ahhoz, hogy netalán szóba elegyedjenek egymással.
Ahol ennyi balkáni nagyágyú összegyűlt, ott durranásnak is kellett lennie, erre azt követően került sor, hogy a fotósok kiélvezték az elég sok ellentmondást tartalmazó helyzetet.
A nagy durranás
Miután a politikát képi formába öntő médiamunkások levonultak a színről, megkezdődött a már feloszlatott montenegrói parlament ülése, amelynek első pontja a himnusz eléneklése volt a közben besomfordáló kórus támogatásával, ami úgy zajlott, hogy főleg a kórus énekelt, plusz egy-két képviselő, valamint a legjobb montenegrói albán.
Ezt követően lépett az emelvényhez Jakov Milatović, hogy letegye az esküt, amelynek szavai a felvezető elnök szerint „még a montenegrói köveknél is keményebbek”.
– Esküszöm, hogy az elnöki feladatokat felelősséggel, becsülettel, lelkiismeretesen, tisztességesen és pártatlanul, az alkotmánynak és a törvénynek megfelelően látom el
– mondta Milatović, aki az eskü szövegét maga olvasta fel az előtt lévő papírból, miközben a jobb kezét a montenegrói alkotmányra helyezte, vagyis ezt nem cifrázták túl. A taps akkor csattant fel, amikor Milatović aláírta a felolvasott szöveget. Ekkor egy pillanatra feltűnt képernyőn a távozó államfő, Milo Đukanović, aki kezet fogott az új elnök feleségével, és széles mosollyal gratulált neki.
Milatović ezt követően felolvasta az elnöki beszédét, amelyet a jelenlévők hosszas üdvözlését követően azzal kezdett, hogy akkor is Montenegróban született volna, hogy ha ő maga választhatta volna meg a szülőhelyét, merthogy annyira szereti a hazáját.

Jakov Milatović a beszédét mondja, Željko Komšić éppen szundikál – balról a harmadik az első sorban, de Gabriel Escobar, amerikai főtárgyaló is mélyen elgondolkodott
Ezt követően jöttek az ilyenkor szokásos mondatok, miszerint minden montenegrói polgár elnöke szeretne lenni, függetlenül azok politikai, nemzeti és vallási hovatartozásától.
– A politikai esztablisment leváltása, és a montenegrói demokrácia konszolidálása optimizmussal tölt el bennünket, hogy a következő időszakban sokkal nagyobb egységben és vízióval, valamint szabadabb légkörben oldjuk meg az ország számára létfontosságú kérdéseket
– mondta Milatović, aki ezzel némileg odaszúrt elődjének, miközben az országon belüli megoszlást, valamint az erős és független intézmények kiépítését nevezte a legfontosabbnak, az emberi jogok tiszteletben tartása, a részrehajlás nélküli igazságszolgáltatás megteremtése, valamint az egyforma esélyteremtés és a fenntartható gazdasági modell felépítése előtt, bár később megjegyezte, hogy a gazdasági (pénzügyi) tekintetben önálló polgárok nélkül nincs demokrácia, amihez az életszínvonal emelésére van szükség.
Ha a sorrendből szeretnénk következtetéseket levonni, akkor azt mondhatnánk, hogy az ötödik-hatodik helyre szorult az, amiért az emberek igazán Milatovićra szavaztak, de ne feledjük, hogy ez csak egy beszéd, amelynek a többi pontja is nagyon fontos az etnikai és vallási vonalak mentén mélyen megosztott, valamint a mindenféle bűnözéstől erősen sújtott Montenegróban.
-A megbékélt Montenegró, az egyetlen igazi Montenegró
– jelentette ki az új elnök, aki itt elővette a világszerte általános floszkulákat (flosculus), mint például, hogy soha többé nem engedhetik meg, hogy bárki is jogfosztottnak érezze magát, vagy hogy bárkit is hátrányos megkülönböztetés érjen politikai meggyőződése miatt.
A beszéd további részében Jakov Milatović nagyon kultúrált módon tett még néhány utalást a múltra, majd kijelentette, hogy a társadalmi és politikai párbeszéd generátora kíván lenni a konszenzus megtalálása érdekében minden területen, ami vonatkozik az európai úton történő haladás felgyorsítására is, amit végső célként említett, nem elutasítva a regionális együttműködési kezdeményezéseket, de ezek közül egyet sem nevezett néven.
Az elmondottakat összefoglalva az új montenegrói elnök beszéde végén ismételten hangsúlyozta, hogy a „megbékélés és az egység” tényezője kíván lenni a nemzetközi színtéren és az országon belül is”. Miután ez a gondolat többször is felbukkant a beszédben, tarthatjuk ezt a legfontosabb üzenetnek, ugyanakkor megállapíthatjuk, hogy lesz dolga bőven öt éves mandátuma során.
-
Koszovó6 nap telt el azóta
KOSZOVÓI ELNÖK: Szerbiának nincs helye az európai nemzetek között, plusz 1 kecske
-
Szerb Köztársaság4 nap telt el azóta
Dodik Moszkvába utazgat, mégis kap pénzt az Európai Uniótól
-
English3 nap telt el azóta
Dodik travels to Moscow, yet receives money from the European Union
-
Szlovákia6 nap telt el azóta
GLOBSEC 2023: Szlovák biztonságpolitikai fesztivál, amelyre az egész világ odafigyelt